172749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés víz, főként kazántápvíz és hasonló termikus gáztalanítására
11 172749 12 100C°-t meghaladó hőmérséklet is jelen van. Ez a kettősség —hő plusz vákuum egyidejű jelenléte a szívócsőben való áramlás során — rendkívül kedvezően befolyásolja a gázkiválás folyamatát, a betáplált gőzbuborékokba ugyanis a vákuum hatására optimális gázátlépés következik be. Ezenkívül folyadéknak a szívócsőből való kilépésekor, a vákuum megszűnésekor a gőz jelenlétéből következően a hőhatás változatlanul érvényesül, és az 02 + C02 tartalom egy része a vízből kiválik. A reakciós csövekből távozó szekunder gőz átvezetése a 14 buborékoltató tálcában levő vízrétegen azért nagyon hatásos, mert a gőzbuborékokat körülvevő vízréteg felfon, a felületi feszültség úgy negatívvá válik, ami a gázrészecskék bediffundálását, tehát a gázkiválását elősegíti. Ilyenkor a felmelegedett vízből a gázbuborékok kiválnak, és a felszálló gőzbuborékokba diffundálnak. A gázkiválás szempontjából az is kedvező, hogy a folyadékhártyát nem a gázbuborékoknak, hanem az egyesült gőz- gázbuborékoknak kell áttömiök. A reakciós emelőcsövekben lejátszódó fizikai folyamat a gázbuborékoltatásos (utóforralás) módszerhez hasonlítható, azzal az eltéréssel, hogy a reakciós emelőcsövek esetében a folyamat zárt térben (a csőben) zajlik le és ezen túlmenően még vákuum is jelen van a fúvóka belépési helyének környezetében, amely csak folyamatosan szűnik meg. így az 02 és C02 gázok a gőzbuborékokba a vákuum alatt álló vízből még könnyebben, illetve intenzivebben átdiffundálnak, mint a nyitott utóforraló (buborékoltató) tálcák esetében. A 14 tálcában levő vízhez szekunder gőzként kerül az 1 tápvíztartályban húzódó 7 gőzbevezető csőből a 8 fúvókákon át a vízbe juttatott és abból a v vízszint feletti térbe kilépő vízgőz is, amely a 29 csövön át a gyűrű alakú 28 buborékoltató csőbe kerül, és annak 28a perforáción át a 14 tálcán levő vízbe jut. Végül a 14 tálcán levő vizen átbuborékoltatott, a fentiek szerint részben a reakciós emelőcsövekből, részben az 1 tartályból kilépő és a 14 tálcában levő vizen átbuborékoltatott szekunder gőz mintegy tercier gőzként a 33 porlasztófúvókával porlasztóit vízhez keveredik, és a 32 csövön át az atmoszférába távozik. Az 1 táptartály töltésének szünetében, vagy szakaszos üzem esetén gondoskodni kell a berendezés működésének folyamatosságáról, mert az újraindításhoz nagy ráfordításra, járulékos energiafelhasználásra lenne szükség. Amikor tehát a 30 csövön át nincs kívülről vízbetáplálás, a 15 reakciós emelőcső alsó tartományában a 15a külső cső palástján levő 21 furatokon át magából az 1 táptartályból nyeri a patron a vízutánpótlást, (ez esetben a vizet a rendszeren belül körforgásban tartjuk, tehát az üzemeltetés folyamatossága minden körülmények között biztosítva van. A szerkezeti kialakítás jellegéből következően a külső táplálásról a belsőre való átálláskor semmiféle kiegészítő szerelvényre, kapcsolóra stb. nincs szükség. Ameddig van külső betáplálás, a 14 tálca V vízszintjének megfelelő vízoszlop magasság évvényesül, tehát az 1 tartályban levő folyadék nem hatolhat a 15 reakciós emelőcsőbe a 21 furatokon át, mivel ott a v vízszintnek megfelelő magasabb vízoszlophoz tartozó - nagyobb nyomás uralkodik. Ha viszont a 20 túlfolyótölcsérből már nem érkezik víz, érvényesül a v vízszintnek megfelelő vízoszlopnyomás, tehát az átállás a belső táplálásra teljesen automatikus. A .leírtak szerint működő berendezés a következő négy fokozatban végzett gáztalanítást eredményez: Az I fokozat — porlasztási fokozat — a 10 gáztalanító harangban megy végbe, ahol a például 8000g/liter 02-t tartalmazó porlasztóit víz a tercier gőzzel keveredik, s mire a 14 tálcában levő víz v felszínére hullik, 02 tartalma mintegy 150 g/literre csökken. A II. fokozat - forralási, illetve buborékoltatási fokozat — a 14 buborékoltató tálcában megy végbe. A gyűrű alakú 28 vezeték által a vízbe táplált szekunder gőz a víz 02 tartalmát mintegy 50g/l-re csökkenti. A III. fokozat — többlépcsős, átfolyós, forralásos fokozat- a 15-18 reakciós emelőcsövekben megy végbe, mégpedig annyi lépcsőben, ahány reakciós emelőcső van, a jelen kiviteli példa esetében tehát négy lépcsőben. A III. fokozat minden lépcsőjében primer gőzzel keveredik a gáztalanítandó víz. A II. fokozatot követően a víz 02 tartalma mint 20-10 mg/literre csökken. A 9 csőcsonkból a vizet előnyösen kilövelljük, esetleg az 1 tápvíztartály hosszában végigmenő csőtoldatot alkalmazunk, miáltal az 1. ábrán a nyilakkal érzékeltetett cirkulációt fokozni tudjuk. Ennek előnye, hogy a táptartályban levő vizet hőmérséklete vonatkozásában homogenizáljuk, ezzel a káros lokális aláhűlések veszélyét csökkentjük, mégpedig járulékos energiafelhasználás nélkül. A IV.fokozatban - utóforraló, buborékoltató fokozat - ugyancsak primer gőzt használunk, amelynek egy részét a II. fokozathoz szekunder gőzként, az I. fokozathoz tercier gőzként hasznosítjuk. Ez a IV. fokozat annak ellenére sem felesleges, hogy a leírt I—III. fokozatokkal optimális gáztalanítási hatás érhető el, egyrészt mert alkalmas arra, hogy az előző fokozatok bármiféle esetleges hibája miatt megmaradt 02 tartalmat eltávolítsa, másrészt — és ez a IV. fokozat leglényegesebb előnye — induláskor minimumra csökkenti a tápvíztartályban a tápvíz ekkor elkerülhetetlenül nagy 02 tartalmát. Külön kell kiemelnünk a buborékoltató II. fokozat jelentőségét. A III. fokozatból távozó szekunder gőznek ugyanis a 14 tálcán, illetve az abban levő vízen mindenképpen át kell buborékolnia. A szekunder gőz itt a vizet felmelegítő és a folyamatos üzemhez viszonyított hosszabb tartózkodási idő miatt kitűnő hatásfokú hőhasznosítás mellett azt számottevően előgáztalanítja. Másrészt a II. fokozat beiktatásával vízzárat létesítettünk, ami meggátolja a kivált gázok visszaoldódásának a lehetőségét a tápvíztartályba, a III. fokozatból távozó, még munkaképes szekunder gőz hasznosítására. Mindehhez hozzá kell fűznünk, hogy a 11. fokozat helyigénye minimális, és azt az egyébként 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 <55 6
