172749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés víz, főként kazántápvíz és hasonló termikus gáztalanítására

3 172749 4 tásos gáztalanítás csak mint előfokozat hatásos, arra alkalmas, hogy a kezdeti nagy gáztartalmat viszonylag rövid idő alatt viszonylag kis, de még nem a végleges megkívánt értékre csökkentse. A Raschig-gyűrűs módszert általában ugyancsak első fokozatként, a kaszkádos megoldás helyett alkalmazzák. A cél a gáztalanító berendezés magas­ságának a csökkentése vasból, vagy kerámiai anyag­ból, esetleg műanyagból gyártott gyűrűkből álló réteg segítségével, amivel a fajlagos vízfelületet megnövelik. A Raschig-gyűrűkön a víz vékony film­szerű felületekre bomolva viszonylag hosszú utat tesz meg, miközben a gázrészecskék, diffúzió útján távoznak. E megoldás hátránya, hogy a vastöltet gyorsan rozsdásodik, így az átáramlási keresztmet­szetek erősen elszűkülnek, sőt el is dugulhatnak. Ha viszont a gyűrűket porcelánból vagy műanyag­ból készítik, bár eldugulás legfeljebb akkor lép fel, ha a víz lebegőanyagot tartalmaz, azonban az az előny, hogy az Oj - nyomokat a vasgyűrűkből álló töltet oxidációjával elfogyasztja, elmarad. To­vábbi hátrány, hogy a Raschig-gyűrűs berendezés helyigénye — bár a kaszkádos berendezését nem éri el - meglehetősen nagy. A fent leírt termikus gáztalanítási módszereket többnyire egymással kombináltan alkalmazzák. A leggyakoribb variációk a fokozatok sorrendjében a következők: porlasztás-buborékoltatás, csörgedez­­tetés-buborékoltatás, csörgedeztetés — Raschig-gyű­rűs fokozat - buborékoltatás (utóforralás), por­lasztás - csörgedeztetés. Bár e kombinációkkal a gáztalanítás hatékonysága többé-kevésbé növelhető, mindezideig nem sikerült az egyes gáztalanítási módszerekkel járó hátrányokat maradéktalanul ki­küszöbölni. Az oldott gázok eltávolítása azonban nemcsak kazántápvizek, hanem mindenféle használati meleg­víz előállításánál fontos követelmény, bár erre a gyakorlatban nem fordítanak megfelelő gondot. Ha ugyanis a használati melegvízzel vízben oldott gá­zok is a készülékbe, illetve az elosztóhálózatba jut­nak, az acélanyagokkal érintkezve korrózív hatást fejtenek ki. Ez a veszély 65 C° felett és nagy gáztartalom esetén fokozott. Emellett felületi hő­cserélők alkalmazása esetén jelentős vízkőképződés­­sel kell számolni. Bár bizonyos esetekben haszná­lati melegvizek esetén is alkalmaznak vízkezelést, illetve lágyítást (ez kazántápvizek esetében köte­lező), többnyire kezeletlen nyersvizet használnak, ami a vízkőlerakódás miatt hátrányos módon a hőcserélők gyakori tisztítását, ill. cseréjét teszi szükségessé. A találmány feladata, hogy a jelenleg ismert gáztalanítási módszerek hátrányait kiküszöbölő és előnyeit egyesítő olyan megoldást szolgáltasson, amely minimális helyigénnyel, maximális gőzhasz­nosítással optimális gáztalanítási eredményez, hasz­nálati melegvizek előállítását kezeletlen (lágyítatlan) vízből is lehetővé teszi, kiküszöbölve a melegítés során kiváló gázok agresszív hatását, valamint a felületi hőcserélőkön a vízkőlerakódás veszélyét. A találmány alapját az alábbi felismerések ké­pezik: amennyiben a fütőgázt állóhelyzetű csőbe alul ún. „Laval”-fúvókákon át vezetjük be, adiabatikus expanzió formájában állapotváltozás is bekövet­kezik, és a fúvóka tartományában vákuum jelent­kezik. E vákuum segítségével a víz egyrészt fel­áramlásra kényszeríthető, másrészt a szívócsőben jelenlevő hő plusz vákuum egyidejű jelenléte ered­ményeként kombinált gáztalanítási effektus jön létre: a gőzbuborékokba a vákuum hatása alatt az oldott gázok átlépése optimális — a vákuum alatti vízből a C02 és 02 gázok könnyen kilépnek és a közelükben levő gőzbuborékokba igen könnyen bediffundálnak -, emellett a gőznyomásnak meg­felelő 100 C° feletti hőmérséklet kedvező hatása a vákuum megszűnése után is érvényesül: a gőz­buborékokat körülvevő víz felforr, a felületi fe­szültség negatívvá válik, ami a gázrészecskék be­­diffundálását eredményezi. E folyamatot a vákuum elősegíti. A buborékoltatásos módszer az egyik leghaté­konyabb gáztalanítási lehetőség. A buborékoltató tálcában lényegében a fent leírt folyamat játszódik le, a vákuum hatásától eltekintve. A felületi folya­dékhártyát nem a gázrészecskéknek, hanem az egyesült gáz - gőzbuborékoknak kell áttömiök. Mi­nél jobb a gőzelosztás a buborékoltató tálcában, az említett negatív felületi feszültség szívóhatása annál jobban érvényesül. A gőzhasznosítás szempontjából igen kedvező a buborékoltatásos és beporlasztásos módszer kombi­nálása oly módon, hogy az utóbbihoz az előbbiből kilépő szekunder — esetleg tercier — gőzt "használjuk. Amennyiben a víz hőmérséklete egyrészt a gáz­talanító előtti előmelegítő (kondenzvíz), másrészt a gáztalanító fűtőgőzével történő érintkezés folytán a telítési hőmérsékletet megközelíti vagy eléri, a víz­ben oldott gázok (02, C02) nagyrésze a nyo­máshoz tartozó telítési hőmérsékleten a vízből el­távozik. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárás segítségével ol­dottuk meg, amelyre az jellemző, hogy legalább egy gáztalanítási fokozatot olyan utóforralásos fo­kozatként hajtunk végre, amelynek során legalább egy, előnyösen több előző fokozatban már részben gáztalanított vizet célszerűen primer gőz adiaba­tikus expanzióját eredményező bevezetésével keltett vákuum segítségével a gőzzel való intenzív kevere­dését biztosító feláramlásra kényszerítjük. A bevezetett gőz optimális kihasználását és maximális gáztalanítási azáltal érhetünk el, ha az utóforralásos fokozatot több lépcsőben hajtjuk végre, oly módon, hogy a vákuum segítségével feláramoltatott és gőzzel keveredett vizet lefelé haladásra kényszerítjük, majd adiabatikus expanziót eredményező módon bevezetett gőzzel, célszerűen primer gőzzel keltett vákuum segítségével ismét felfelé áramoltatjuk, mimellett ezeket a művelete­ket előnyösen többször egymásután végrehajtjuk. Célszerű többlépcsős utóforralásos fokozatot primer gőzzel végezni, a kilépő szekunder gőzt második fokozatként buborékoltató tálcába vezetni, majd az innen távozó tercier gőzt a porlasztással betáplált, előkészített (előmelegített, esetleg lágyított) vízzel keverni, e pori ászt ásos gáztalanítás képezheti az első fokozatot. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents