172730. lajstromszámú szabadalom • Röntgensugár-generátor
172730 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1976. VII. 30. (TA-1407) H 05 G 1/06 Közzététel napja: 1978. V. 27. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. III. 31. Feltalálók: Tulajdonos: Foigács Péter oki. villamosmérnök 60%, Orosz György technikus 20%, TRAK1S Transzformátor-, Röntgen- és Szalay László villamosmérnök 20%, Budapest Villamoskészülékgyártó Szövetkezet, Budapest Röntgensugárgenerátor 1 A találmány tárgya röntgensugárgenerátor, amelyben közös tankba foglalt, anódtartó segítségével felfüggesztett röntgencső, középen földelt szekunder tekercsének végpontjaival a röntgencső anódjára, ill. katódjára csatlakozó anódtranszfor- 5 mátor és szekunder tekercsének végpontjaival a röntgencső katódjára, ill. fűtőszálára csatlakozó fűtőtranszformátor van. Mint ismeretes, a röntgengépek közül a hordozható durvaszerkezetvizsgáló ipari röntgengépek 10 iránti igényt a roncsolásmentes anyagvizsgálatban az izotópok megjelenése és elterjedése bizonyos mértékig korlátozza. Ennek oka csak a röntgen egytank sugárgenerátorok nagy súlyára és a viszonylagosan nagy meghibásodási százalékára vezet- is hető vissza, hiszen köztudott, hogy a röntgenfelvételek felbontóképessége, kiértékelhetősége sokkal jobb az izotópos felvételekhez képest. Ezenkívül a röntgensugárgenerátor emberi szervezetre káros gamma sugárzását bármikor meg lehet szüntetni, 20 miáltal a röntgenes durvaszerkezetvizsgálat munkavédelmi szempontból tökéletesen szervezhető. Az ipari röntgengépek gyártásával foglalkozó cégek mindent elkövetnek, hogy megbízható üzemű, kis súlyú és méretű röntgensugárgenerá- 25 torokat állítsanak elő. Az ipari gyakorlatban az ún. egytank súg árgenerátorok terjedtek el, amelyek fő jellemzője, hogy a beépített röntgencsövek félhullámú üzemmódban dolgoznak. 30 2 A beépített nagyfeszültségű transzformátorok megbízhatóságát első közelítésben a méretek növelésével lehetne leginkább növelni, ez viszont méret és súlynövekedést von maga után. A súly csökkentését az ismert röntgensugárgenerátoroknál úgy próbálják megoldani, hogy az eddig hagyományosan alkalmazott olajszigetelés helyett gázszigetelést alkalmaznak. E megoldás a gyakorlatban csak rendkívül szigorú technológiai követelmények teljesítése esetén valósítható meg, hiszen a röntgentankot kitöltő több at nyomású gáz a legkisebb tömítetlenségen is megszökik, ez viszont a beépített nagyfeszültségű transzformátorok azonnali meghibásodását okozza. Rendkívül nagy problémát jelent gázizoláció esetén a röntgencsáben keletkező meleg korlátozása is, mert a szigetelési célokra alkalmazott gázok a transzformátor olajhoz viszonyított hővezetése kedvezőtlen. A röntgencsövek hatásfoka nagyon rossz, a bevitt villamosenergia csaknem 100%-a hővé alakul a röntgencső anódján. A röntgencső melegét, de főleg a nagyfeszültségű transzformátorok melegét korlátozni kell, mert a beépített szigetelő anyagok 100-110 C° felett tönkremennek, szigetelésre alkalmatlanokká válnak. A röntgencső anódján keletkező meleg elvitelére az ismert megoldásoknál általában a szigetelő közegben elhelyezett vízhűtőspirált alkalmaznak. E megoldás hátránya, hogy különböző munkahelyeken, pl. kazán és csővezeték ellenőrzésénél, a hálózati víz biztosítása nehézségekbe ütközik. 172730
