172719. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegrostok gyártására
13 172719 14 juk, amint ez a rajzon föltűntetett példakénti kiviteli alak alábbi ismertetéséből kitűnik. A rajzon: Az 1. ábra az üvegrostszálképző berendezés vázlatos nézete. A 2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés perselyének és fonólemezének részletét tünteti föl nagyobb léptékben. A 3. ábrán az l.ábra szerinti persely és fonólemez részlete látható metszetben és nagyobb léptékben. A rajzok részletes ismertetésére áttérve, az 1. ábrán 12 üvegrostokat előállító 10 berendezést tüntettünk föl. Mint látható, 16 perselyben 14 üvegtömeg helyezkedik el, amelynek nyomását (oszlopmagasságát) fönntartjuk. A 16 perselyben cső alakú 18 tartály van, amely lehet négyzetes, derékszögű vagy hengeres keresztmetszetű. Viszonylag nagyobb 20 lábrésze sík 22 fonólemezen végződik. A 22 fonólemezben szorosan elrendezett számos egyszerű 24 furat van. így például 6,86 cm négyzet-es fonólemezben 2000 furat esetén a furatok átmérője 0,1 cm és kölcsönös távolságuk középvonaltól középvonalig mérve 0,152 cm. A furatok hossza a fonólemezben jellemző módon 0,07 cm-től 0,152 cm-ig változik. A fonólemez merevségének fokozása és horpadások megakadályozása végett a fonólemezen T-alakú merevítő 26 rudakat vagy, alternatívaként, (a rajzon föl nem tüntetett) méhsejt szerkezetet rendezhetünk el. Arra is mód van, hogy teljesen sík fonólemezt alkalmazzunk mindenféle merevítés nélkül. 28 szelep a persely belsejét folyékony üveget szolgáltató 30 üvegfürdővel köti össze. A szelep az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 16 persely tetején helyezkedik el és ezzel lehetővé teszi a rostátmérő változtatását, amennyiben nagyobb nyomások (oszlopmagasságok) esetén valamivel vastagabb szálak keletkezhetnek. A 28 szelep nyitásával és zárásával szabályozhatjuk az üvegnek a 30 üvegfürdőből a 16 persely 18 tartályába irányuló áramlási intenzitását és ezzel magában a perselyben fönntarthatjuk az üveg kívánt oszlopmagasságát. Az üvegoszlop esési magasságát a perselyben könnyebben szabályozhatjuk, ha a persely belsejéből a 28 szelepen keresztül hosszúkás 32 platinacső nyúl föl szónikus 34 mélységjelzőhöz. A szónikus 34 mélységjelző 36 szelepszabályozó szerkezettel van összekötve, amely a mélységmérőből érkező jelek hatására a 28 szelepet a perselyen fölfelé vagy lefelé meneszti és ezzel nyitja illetőleg zárja, amivel a folyékony üveg átáramlását szabályozza. Az 1. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén a 28 szelep menetes 37 rúd útján van a 36 szelepszabályozó szerkezettel kapcsolatban. A menetes 37 rúd forgatásával a 28 szelepet 39 szelepüléshez viszonyítva függőleges irányban menesztheti ük és ezzel az üveg beáramlását a 16 perselybe szabályozhatjuk. Ily módon az üveg oszlopmagasságát a perselyben állandóan a kívánt értéken tarthatjuk, miközben az üvegrostokat a 22 fonólemez 24 furatain át húzzuk. Az 1. ábrán továbbá platinából készült 38 gyújtósín látható, amely a fonólemezhez a rajzon föl nem tüntetett 3 Volt és 1000 Amper feszültséget illetőleg áramerősséget szolgáltató villamos áramforrást csatlakoztat. Ez lehetővé teszi a fonólemez hőmérsékletének növelését. A 38 gyűjtősínen rézből készült 40 gyűjtősín van elrendezve, amely a 38 gyűjtősín és a villamos áramforrás között villamos kapcsolatot létesít, egyben csökkenti a platina gyűjtősín szükséges hosszát és így költségeit is. A 40 gyűjtősín vízzel van hűtve, ami a két sín érintkezési pontján csökkenti a hőmérsékletet és ezzel megkíméli a rezet. A 22 fonólemeztől mért legkisebb távolsága körülbelül 3,8 cm, úgyhogy a fonólemez hőmérsékletére csak minimális hatást gyakorol, ugyanekkor azonban korlátozza a platina gyűjtősín hosszát. Látható, hogy a villamos áramot szabályozóval változtatva a fonólemez hőmérsékletét igen szabatosan befolyásolhatjuk. A fentiekben ismertetett lemezfűtő eljárás változataként eljárhatunk úgy is, hogy a fonólemez hőmérsékletét indukciós fűtéssel befolyásoljuk. így az előbb említett gyűjtősinek elhagyhatók. A fonólemez hőmérséklete a berendezés üzemében általában körülbelül 1120 C°-tól körülbelül 1260C°-ig terjed. 47 adagoló tömlő végén elrendezett 44 csőtoldaton és 45 fúvókán át fölfelé irányított levegő áramlik, amit a rajzon 49 hivatkozási számmal jelölt eredményvonalakkal érzékeltettünk. Természetesen sorban elrendezett fúvókákat is alkalmazhatunk, amelyek lényegében egyetlen levegősugarat hoznak létre. Ez csapódik föl a fonólemezen és hűti a kónuszokat alakzatuk állandósítása végett. A rostokat forgó 42 dobbal vékonyítjuk el. Amint az 1. és 3. ábrán látható, a 16 persely 20 lábrészét kerámiai anyagból készült 46 talapzat veszi körül. Ez nemcsak a perselyt tartja, hanem hozzájárul a persely szigeteléséhez is a fonólemezzel szomszédos külső részen. A kerámiai anyagból készült 46 talapzatot és a 16 persely cső alakú 18 tartályát szigetelő anyagból készült 48 réteg veszi körül, amely kitölti a 38 gyűjtősín és a folyékony üveget szolgáltató 30 üvegfürdő közét. A szigetelő 48 réteg röviddel a persely falai előtt végződik. Ezzel a 16 persely 18 tartálya körül gyűrű alakú 50 hézag létesül, amelyben a szigetelésen keresztül vezetéssel távozó hőveszteséget kiegyenlítő 52 fűtőspirális van elhelyezve. Az 52 fűtőspirális a rajta átáramló közeg mennyiségét szabályozó termőelemmel van összekötve. Ez szabályozza az 52 fűtőspirálissal keltett kiegyenlítő hő mennyiségét. A folyékony 30 üvegfürdő fölött és ettől közzel elválasztva szigeteld anyagból készült második 54 réteg van elhelyezve. így az 1. ábrán látható módon szigeteld 56 rés jön létre. Fentiekben természetesen csak példát adtunk a szigetelés megoldására. Nyilvánvaló, hogy a kívánt hőmérsékletek fenntartására további és más fűtő alakzatokat is alkalmazhatunk. így például a persely hővezetés okozta hőveszteségének kiegyenlítésére ellenállás fűtést alkalmazhatunk, amelyben a persely szigetelt áramkör elemét alkothatja. Ilyen megoldás esetén energiaforrásként 400 Hz frekvenciájú generátor igen kiválónak bizonyult. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
