172706. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kvázilineáris rendszerek nemlineáritásának mérésére
7 172706 8 alapjelnek és a jelnek a komparálásával impulzussorozatot állítunk elő, az impulzussorozat átlagértékével arányos eloszlásjelet állítunk elő, amelynek értékét megjelenítjük. A találmány szerinti eljárás egy lehetséges foganatosítási módja szerint a komparálást az alapjel szintjéhez rendelt szinttartományban végezzük, amely szinttartomány nagyságát az alapjel szintjének változásával arányosan változtatjuk, és a komparálás után az impulzussorozat átlagértékével arányos sűrűségjelet állítunk elő. Ennek az eljárásnak egy változata szerint a komparálási szinttartományt állandó értéken tartjuk, és ebben az esetben a sűrűségjelet az alapjelnek és az impulzusok átlagértékével arányos jelnek a szorzásával állítjuk elő. A találmány szerinti eljárás egy változata szerint a jelnek az alapjel szintjével arányos feszültség alatti vágásával jelsorozatot állítunk elő, amely jelsorozat átlag- vagy effektiv értékével arányos egyenfeszültségnek és az alapjel feszültségének a hányadosával arányos sűrűség-momentumjelet állítunk elő. A fenti eljárások egy célszerű foganatosítási módja szerint az eloszlásjelnek vagy a sűrűségjelnek, vagy a sűrűség-momentumjelnek és referenciafeszültségnek a különbségéből hibajelet állítunk elő, amelyet megjelenítünk. A fenti eljárások során mérőjelként sztohasztikus vagy akár álvéletlen jelet alkalmazhatunk. A sztohasztikus jel célszerűen sávhatárolt, Gauss eloszlású fehér zaj. Abban az esetben, ha a kvázilineáris rendszer nemlinearitását diszkrét frekvenciákon kell meghatározni, mérőjelként determinisztikus jelet, előnyösen szinuszos jelet is alkalmazhatunk. A találmány szerinti eljárás során alkalmazott alapjel a torzított jel effektiv értékével egyenlő, vagy azzal arányos egyenfeszültség. Abban az esetben, ha a nemlinearitás mértékére kisebb pontosság is megengedhető, az alapjel a jel átlagértékével egyenlő, vagy azzal arányos egyenfeszültség. A találmány tárgyát képezi továbbá az a berendezés, amely a fentiekben ismertetett találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgál, és amelynek lényege, hogy a berendezés bemenete egyrészről egyenirányító bemenetére, másrészről komparátor egyik bemenetére van kötve, az egyenirányító kimenete közvetlenül vagy lineáris erősítőn vagy csillapítón keresztül a komparátor másik bemenetére van csatlakoztatva. A komparátor kimenetére átlagoló bemenete csatlakozik, és az átlagoló kimenetére indikátor van kötve. A találmány szerinti berendezés egy célszerű kiviteli alakja szerint a komparátor egy ablakkomparátor. Abban az esetben, ha ablakkomparátort alkalmazunk, a csillapító célszerűen feszültségosztóból áll, amelynek kimeneti pontjai az ablakkomparátor két bemenetére csatlakoznak. A találmány szerinti berendezés egy változata szerint komparátor helyett alulvágó áramkör van alkalmazva, amelynek a vágási szinthez tartozó bemenetére az egyenirányító kimenete közvetlenül vagy lineáris erősítőn vagy csillapítón keresztül csatlakozik, az alulvágó áramkör másik bemenetére a berendezés bemenete van kötve, és a kimenetére az átlagoló bemenete kapcsolódik, továbbá az átlagoló kimenete osztóáramkör egyik bemenetére van vezetve, az osztóáramkör másik bemenetére az egyenirányító kimenete van kötve, az osztóáramkör kimenetére pedig indikátor csatlakozik. Alulvágó áramkörként előnyösen előfeszített egyenirányító is alkalmazható. A találmány szerinti berendezés egy változata szerint az átlagoló kimenetére nem indikátor, hanem szorzóáramkör egyik bemenete van kötve, a szorzóáramkör másik bemenetére az egyenirányító kimenete csatlakozik, és a szorzóáramkör kimenetére indikátor van kötve, továbbá komparátorként állandó komparálási szinttartományú ablakkomparátor van alkalmazva. A fenti berendezések bármelyike szerinti változatánál az indikátor helyére különbségképző áramkör egyik bemenete van kötve. A különbségképző áramkör másik bemenetére referenciafeszültséget adó feszültségforrás csatlakozik, és a kimenetére indikátor van kötve. A találmány szerinti berendezésben egyenirányítóként célszerűen effektívérték egyenirányító van alkalmazva. Abban az esetben azonban, ha a nagyobb nemlinearitások tartományában kisebb pontosság is elégséges, egyenirányítóként átlagérték egyenirányító és alkalmazható. A találmány szerinti berendezésben egyenirányítóként komparátorból, ennek kimenetére csatiakozó adagolóból, az átlagoló kimenetére egyik bemenetével csatlakozó különbségképző áramkörből álló kapcsolás alkalmazható, amelyben a különbségképző áramkör másik bemenetére a torzítatlan mérője szintjével arányos feszültségű feszültségforrás van kötve, a különbségképző áramkör kimenete az egyenirányító kimenete, amely kimenet a komparátor másik bemenetére van visszacsatolva. A találmány szerinti eljárást és berendezést az alábbiakban több kiviteli példa kapcsán, valamint a mellékelt rajzok alapján ismertetjük részletesebben, ahol a 10. és 11. ábra a találmány szerinti eljárás egyes lépéseinek jelalakjait tünteti fel, a 12. ábra a találmány szerinti berendezés egy lehetséges kiviteli példájának tömbvázlatát mutatja, amelyben az eloszlásfüggvény torzulását vizsgáljuk, a 13. és 14. ábrák a találmány szerinti berendezés két további kiviteli alakját mutatják, amelyekben a sűrűségfüggvény torzulását vizsgáljuk, a 15. ábra egy további lehetséges elrendezést mutat, amelyben a sűrűség-momentum függvény torzulását vizsgáljuk, végül a 16. ábra a találmány szerinti berendezésben alkalmazott egyenirányító egy lehetséges kapcsolási elrendezését tünteti fel. A találmány szerinti eljárás egyes lépéseit a 10. és 11. ábrákon követhetjük nyomon. Ezeken az ábrákon a kvázilineáris rendszer nemlinearitását sztohasztikus jelek segítségével vizsgáljuk, ahol a vizsgált rendszer kimenetén megjelenő Ube jelet vizsgáljuk. Az Ube jelből U, alapjelet állítunk elő. Az Ua alapjel az Ube jel effektiv értékével egyenlő, vagy azzal arányos feszültség. Ez tehát azt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
