172704. lajstromszámú szabadalom • Eljárás difoszforvegyületeket tartalmazó fungicid kompozíciók és a hatóanyag előállítására
5 172704 6 A vizsgálathoz a hatóanyagokból az alábbi összetételű nedvesíthető porokat alkalmaztuk: vizsgálandó hatóanyag: 20% pelyhesítőszer (kaldum-lignoszulfát) 5% nedvesítőszer (nátrium-alkil-aril-szulfát) 1% töltőanyag (alumínium-szilikát) 74% A hatóanyagokat 1 percen keresztül malomban őröltük, majd a porból a hatóanyagot a kívánt dózisban tartalmazó mennyiséget vízzel elegyítettünk. A zselatin-tartalmú elegy állás közben megszilárdul. A micéliumtenyészetet tartalmazó táptalaj-korongokat a szilárd tápközegre helyeztük, összehasonlításra hatóanyagot nem tartalmazó zseiatin-tápközeget alkalmaztunk. A Petri-csészéket 4 napon keresztül 20C°-on inkubáltuk. Az ezután megállapított növekedés-gátlást a beoltott felület %-os értékében fejeztük ki. A kapott eredményeket az 1. táblázatban tüntetjük fel. 1. táblázat Gomba A 2. vegyülettel elért %-os gátlás Rhizoctonia 50 Fusarium oxysporum 60 Fusarium nivale 65 Fusarium roseum 70 Sclerotinia mino 100 Sclerotinia sclerotiorum 50 Pythium 100 Phomopsis 50 Septoria 70 Helminth osporium 70 Verticillium 100 Cercospora 90 2. példa In vivo vizsgálat élő növényen A vizsgálatokat paradicsompenésszel (Phytophtora infestans) végeztük. Frissen levágott paradicsomlevélre 80 000 egység/ml töménységű spóra-szuszpenzió egy cseppjét cseppentettük fel. A levélre ezután az 1. példában ismertetett nedvesíthető port vagy - oldható anyagok esetében - a vizsgálandó vegyület acetonos oldatát vittük. A kísérlet szerint a 2. termék 0,5 g/liter töménységben 100%-os védőhatást biztosít. 3. példa In vivo hatásosságvizsgálat növényen Plasmopora viticola ellen a) Megelőző kezelés Cserépben hajtatott szőlőpalánta leveleit alulról kézi permetezővel az alábbi összetételű nedvesíthető porból készült szuszpenzióval permetezzük be: vizsgálandó hatóanyag 20% pelyhesítőszer (kalcium-lignoszulfát) 5% nedvesítőszer (nátrium-alkil-aril-szulfonát) 1% töltőanyag (alumíniumszilikát) 74% A nedvesíthető port felhasználás előtt vízzel a szükséges mértékig hígítottuk. Az egyes vizsgálatokat kétszer ismételtük meg. A kezelés után 48 órával a növényeket alulról kb. 80 000 egység/ml töménységű spóra-szuszpenzióval permeteztük be. A cserepeket ezután 48 órán keresztül 20 C° hőmérsékletű, 100%-os relatív nedvességtartalmú inkubálóhelyiségben tartottuk. A vizsgálatok szerint a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek közül egyik sem fitotoxikus. b) Kezelés fertőzés után Megismételjük az a) pontban ismertetett eljárást, azzal a különbséggel, hogy a növényeket először gombával fertőzzük, majd ezután kezeljük hatóanyaggal. A kezelés eredményét a fertőzés után 9 nappal állapítjuk meg. A kísérletek szerint az 1., 2. és 3. vegyület 1 g/liíer dózisban teljesen megállítja a szőlőn levő penészgcmbák fejlődését. c) Szisztemikus hatásosságvizsgálat gyökéradszorpció mellett Tápanyagot és féregellenes anyagot tartalmazó tápoldatba merített szőlőhajtásokat (Gamay változat) 0,5 g/liter hatóanyagot tartalmazó 40 ml oldattal permetezünk be. A kezelés után két nappal a hajtásokat lOOOOOspóra/ml töménységű Plasmopora viticola szuszpenzióval fertőzzük meg. A növényeket ezután 48 órán keresztül 20C°-os hőmérsékletű, 100% relatív nedvességtartalmú helyiségben inkubáljuk, majd a fertőzés után 9 nappal 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
