172700. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminok előállítására

7 172700 8 S. példa 40% nikkel, 40% alumínium, 6% kióm, 6% réz, 6% vas és 2% szilíciumtartalmú ötvözetet az 1. példában ismertetett módon kioldunk, az oldás befejeztével a kioldódó lúgot leszűrjük, a katalizá­tort vízzel 10 pH-ig mossuk, majd 250 ml-es reak­torba töltjük és a 4. példában ismertetett módon 20 at nyomáson először szárítjuk, majd a felületen visszatartott hidroxidokból az oxid-típusú vegyü­­letek struktúrájának kialakítására 100-210 C -on hidrogéngázáramban ugyancsak a 4. példában is­mertetett módon aktiváljuk. Az aktiválás befejezése után azonos nyomáson és 210 C° hőmérsékleten 0,75 ml/ml kát. • óra folyadékterhelés mellett órán­ként 185 g ciklohexanol betáplálását kezdjük meg. Ezzel egyidejűleg 152 g cseppfolyós ammóniát és 180 liter hidrogéngázt adagolunk. A szeparátorból leválasztott cseppfolyós terméket megelemezve azt találjuk, hogy 98%-os konverzió mellett 90%-os monociktohexilamin és 8% diciklohexilamin hoza­mot érünk el. A konverzió 800 óra után is változatlan marad. 6. példa Az 5. példában jellemzett összetételű fémkatali­zátort az 1. példában ismertetett módon 3%-os nátriumhidroxiddal kioldjuk, majd a kioldó lúg feleslegének leszűrése után a katalizátort vízzel 9—10 pH-ig mossuk, ezután a katalizátor súlyára számított 1% báriumhidroxidot és 1% rézhidroxi­­dot tartalmazó, 2% összkoncentrációjú vizes ol­dattal 12 órán át promotáljuk. A katalizátort 250 ml-es reaktorba töltjük és tetrahidrofurfuril­­alkoholból kiindulva furfurilaminok előállítására használjuk fel 20 at nyomáson, 100C°-on hidro­géngáz áramban végzett szárítás, majd 100-210 C°-on hidrogéngáz áramban 24 órán át végzett aktiválás után. Az aktiválás befejeztével 210C°-on óránként 200 g alkoholt, 260 g csepp­folyós ammóniát és 240 liter hidrogéngázt vezetünk át a katalizátoron, amikor is az alkoholra számított térfogati sebesség 0,8 liter/liter kát. • óra. A szepa­rátorban leválasztott termék elemzése útján meg­állapítható, hogy 96%-os konverzió mellett a megfelelő monoamin 65%-os, a diamin 39%-os, a triamin 2%-os hozammal képződik. A katalizátor jó tulajdonságai 1000 órás üzemelés után sem változ­nak. 7. példa (Ellenpélda) Az 1. példában említett ötvözetből 3%-os vizes nátrium-hidroxid-oldattal ismételten kioldást vég­zünk úgy, hogy a katalizátor alumínium-tartalma a kioldás után 23% legyen. A kioldás befejeztével a lúgot a katalizátorról leszűrjük, majd a katalizátort vízzel 7 pH-értácre mossuk annak érdek&en, hogy a katalizátor felületéről a hidroxidokat alaposan ehávolítsuk. Ezután az 1. példában ismertetett promotálást végezzük el 12 órán keresztül. A katalizátort ezután reaktorba töltjük, az 1. példában megadott összetételű szintézisgáz áram­ban szárítjuk, majd aktiválás nélkül 210 C°-ra felfűtve megkezdjük a reagáló gázkeverék betáplá­lását az 1. példában ismertetett technológiai para­méterek szerint. A szeparátort elhagyó terméket megelemezve azt találjuk, hogy az n-butanolra vonatkoztatott konverzió 63%-os, mimellett a mo­­nobutilamin hozama 42%, a dibutilamin hozama 20% és a tributilamin hozama 1%. 99%-os kon­verzió eléréséhez az alkohol-terhelést 0,2 liter/liter katalizátor * óra értékre kell csökkenteni egyébként azonos paraméterek mellett, és a katalizátor kez­deti aktivitását 120 órán át tartó üzemelés után fokozatosan elveszíti. 8. példa 1200 ml butiraldehid és 2000 g cseppfolyós ammónia elegyéből óránként 64 ml-t táplálunk be 20 liter hidrogéngázzal együtt, az aldehidre vonat­koztatott 0,8-as térfogati sebességgel 210 C° hő­mérsékletű, 60 at nyomású, fémvázas katalizátort tartalmazó reaktorba. A katalizátort 47% alumínium, 48% nikkel, 3% réz és 2% szilícium-tartalmú ötvözetből készítjük 3%-os vizes nátrium-hidroxid-oldattal 50-60 C°on végzett kioldással, oly módon, hogy az alumínium­tartalomnak közel 50%-át oldjuk ki. A kioldás befejeztével a lúgot a katalizátorról leszűrjük, majd a katalizátor súlyára számított 1,5% nikkel-kloridot tartalmazó 2%-os koncentrációjú vizes promotáló oldatot öntünk rá és 10 órán át állni hagyjuk. Ezután a promotáló oldatot leöntjük és a katali­zátort addig mossuk desztillált vízzel, míg 10pH-t el nem érünk. Ezután a katalizátort betöltjük a reaktorba és hidrogéngáz bevezetése mellett 60atm nyomáson leszárítjuk, majd az 1. példában leírt módon aktiváljuk. Az aldehid, ammónia és hidrogéngáz elegyének a betáplálását akkor kezdjük meg, ami­kor a reaktor hőmérséklete a 210C°-t elérte. A szeparátort elhagyó termék elemzése alapján meg­állapítható, hogy a betáplált aldehidre vonatkoz­tatott 100%-os konverzió mellett a monobutilamin hozam 84%-os a dibutilamin hozam 15,2%-os, míg a tributilamin 0,8%-ban képződik, egyéb mellék­­termék keletkezése nélkül. 9. példa 1800 g butilalkoholhoz 1012 g dibutilamint és 730 g monobutilamint elegyítünk 'és az elegyből óránként 50g-ot táplálunk be 25 liter ammónia­­szint ézisgázzal együtt, az alkohol-amin-elegyre vo­natkoztatott 0,8-as tér sebességgel 6 atm nyomáson és 210 C° hőmérsékleten olyan 100 ml-es reak­torba, amelyet az 1. példában leírt módon készí­tett és aktivált fémvázas katalizátorral töltöttünk meg. A reaktort elhagyó gázelegyből mintát véve a kromatográfiás elemzés azt mutatja, hogy az alko­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents