172675. lajstromszámú szabadalom • Kalapács kalapácsos malomhoz
3 172675 4 rint a feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a kalapácsfejtartón, mégpedig a kalapácsfejjel ferdén szembenfekvő oldalon, a kalapács forgásirányában nézve a súlypont tengely mögött kiegyenlítő tömeg van elrendezve. A találmány szerint a kalapácsfejtartón elrendezett kiegyenlítő tömeg segítségével a kalapácsfej kopásának megfelelően olyan hatást hozunk létre, amely a kalapácsot mindenkor az aprítási hatás szempontjából kedvezőbb helyzetében tartja. Ily módon azonban nemcsak a kalapácsnak az aprítási hatását sikerült az ismert megoldásokhoz képest lényegesen javítani, hanem a kalapácsfej élettartamát is jelentősen növelni, mert a kalapácsot a teljes kopórészének kihasználása után kell csak cserélni. így a találmány szerinti megoldás esetén magát a kalapácsos malmot nem kell olyan gyakran leállítani a kalapácscsere céljából. Természetesen csökken a kalapács cseréjéből származó anyagveszteség is. A találmány egy előnyös kivitele szerint a kalapácsfej és a kiegyenlítő tömeggel ellátott kalapácsfejtartó a tengelyen úgy van elrendezve, hogy a kalapácsfej ütközőfelülete kismértékkel a forgórész középvonala mögött van. Ezen kalapácselrendezés révén, illetve a kalapács törőfelületének ilyen kialakítása révén az aprítási hatás lényegesen javítható, mivel így a kalapács törőfelülete üzem közben lényegében merőlegesen tud az aprítandó anyagra hatni. A találmány további előnyös kivitele esetén a kalapácsfej lényegében U-alakú keresztmetszetű bevágással és a bevágásba nyúló orral rendelkezik, továbbá a kalapácsfejtartó felső vége ebbe az U-alakú bevágásba alulról belekapaszkodik és abban egy reteszelőberendezés révén a kalapácsfejjel össze van kötve. A kalapácsfej szerelésekor igen egyszerű módon felülről és élőiről a kalapácsfejtart óra felhelyezhető és azzal összeköthető. Az egész kalapács kiszerelése már nem szükséges pl. a kalapácsfej elkopása esetén, ugyanis az a kalapácsfejtartó kiszerelése nélkül könnyen és viszonylag gyorsan cserélhető. A kalapácsfej üzem közben belső felületeivel a kalapácsfejtartó megfelelő felületeire fekszik fel, azaz a centrifugális erő kalapácsfejet megfelelő helyzetben tartja és így biztosított a kalapácsfej és kalapácsfejtartó szükséges helyzetű kapcsolata. Ehhez lényegében csak egy reteszelőberendezésre van szükség, amely a találmány egy előnyös kivitele szerint egy biztosítócsapból és egy rugós szorítóból áll, amelyek megakadályozzák, hogy a kalapácsfej a kalapácsfejtart óról leállás vagy indulás közben magától leoldódjék. A csap és a rugó nincs a centrifugális erőnek kitéve és azonkívül a kalapácsfejtartón belül külső hatásokkal szemben védve van. A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük. Az 1. ábra egy forgórész kerületén elrendezett, találmány szerinti törőkalapács oldalnézetben. A 2. ábra az 1. ábra szerinti törőkalapács hosszmetszete nagyobb léptékben. A 3. ábra a 2. ábra szerint III—III vonal mentén vett metszet. Mint ahogy az 1. ábra szemlélteti, két tárcsából álló forgórész kerületén elrendezett törőkalapács 2 kalapácsfejjel és 3 kalapácsfejtartóval rendelkezik. A 3 kalapácsfejtartó az 1 forgórészen rögzített 4 tengelyen forgathatóan van ágyazva. 5 hajtótengellyel szilárdan összekötött 1 forgórész kerületén még további három, az ábrán nem ábrázolt törőkalapács van egyenletesen elosztva elrendezve, mégpedig ugyancsak 4 tengelyek körül forgathatóan ágyazva. A 3 kalapácsfejtartón, mégpedig a találmány szerint a 2 kalapácsfejjel ferdén szembeeső oldalon, a kalapácsfej forgásirányában, azaz 6 nyíl irányában nézve, a közös 7 súlyponttengely mögött 8 kiegyenlítő tömeg van elrendezve. Ezen a 3 kalapácsfejtartón elrendezett 8 kiegyenlítő tömeg révén a kalapács malom üzeme közben járulékos centrifugális erő CfG ébred, amely előre, tehát a kalapács forgásirányába mutató forgatónyomatékot hoz létre. Amikor a 2 kalapácsfej még nem kopott, tehát új, akkor a 8 kiegyenlítő tömeget a 3 kalapácsfejtartón úgy kell kialakítani, illetve elrendezni, hogy a törőkalapács a kalapácsmalom üzeme közben a rajzon ábrázolt helyzetét vegye fel. A 2 kalapácsfej és a 3 kalapácsfejtartó a 8 kiegyenlítő tömeggel a 4 tengelyen úgy vannak elrendezve, hogy a 9 kalapácsfej ütközőfelület kismértékben a 10 forgórész-középvonal mögött fekszik. A 9 kalapácsfej ütközőfelület a 11 függőlegessel mintegy ll°-os a szöget zár be. A törőkalapács ilyen kialakítása és elrendezése előnyös optimális aprítási hatást biztosít. Ez mindenekelőtt arra vezethető vissza, hogy a kalapácsfej illetve a kalapácsfej törőfelülete üzem közben megközelítően merőlegesen ütközik az aprítandó anyaghoz és így a kalapácsfej ütőereje teljes egészében hatásos. Amikor a kalapácsmalom üzeme közben a 2 kalapácsfejen kopás következik be, a tömegváltozás következtében - ami a 2 kalapácsfejnek a 8 kiegyenlítő tömeggel szembeni elkopásának az eredménye — a 8 kiegyenlítő tömeg által ébresztett forgatónyomaték a kalapácsfejet előre forgatja és így a 9 ütközőfelületet újra az aprítás szempontjából kedvező helyzetbe hozza. A törőkalapácsnak a kalapácsfejtartón elrendezett 8 kiegyenlítő tömeg révén előidézett ezen helyzetváltoztatása igen előnyös üzemközben éspedig mindaddig, míg a kalapácsfejen elrendezett kopórész majdnem teljesen el nem kopik. Ily módon tehát a kalapácsmalom üzeme közben a törőkalapácsoknak nemcsak nagy ütőhatása tartható fenn, hanem a kalapácsfejeknek az ismert megoldásokkal szembeni élettartama is megnövelhető. Mint ahogy a 2. és 3. ábrák szemléltetik, a 2 kalapácsfej a találmány szerint lényegében U-alakú 11 bevágással rendelkezik, amelybe 12 orr nyúlik. Ebbe az U-alakú 11 bevágásba alulról a 3 kalapácsfejtartó felső vége kapaszkodik, amely még közelebbről ismertetésre kerülő reteszelőbefendezés révén a kalapácsfejjel van összekötve. A kalapácsfej, illetve különösen a kalapácsfejen a rajzon sraffozottan jelölt 13 kopórész nagy kopásszilárdságú anyagból pl. előnyösen G—X 120Mn 13-ból áll. A 3 kalapácsfejtartó lényegében 14, 15 pofalemezekből áll, amelyek 16, 17 bordák révén egymással és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
