172642. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázok csővezetéken történő biztonságos szállítására és fogadására
172642 MAGYAR népköztársaság ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976. VI. 07. Közzététel napja: 1978. V. 27. Megjelent: 1979. II. 28. (FO—745) Nemzetközi osztályozás: F 17 D 5/04 . ^ * \ ' \ Feltalálók: Tulajdonos: dr. Vida Miklós gépészmérnök, gazdasági szakmérnök, a műszaki Fővárosi Gázművek, Budapest tudományok kandidátusa 30%, Hámori Attila épületgépész mérnök, gazdasági szakmérnök 35%, Székely Lajos bányagépészmémök, épületgépészeti energetikus szakmérnök 3S%, Budapest Berendezés gázok csővezetéken történd biztonságos szállítására és fogadására 1 * 2 A találmány olyan berendezés, amely a gázok csővezetéken történő szállítása esetében a csővezeték külső mechanikai, korrózió, anyaghiba, vagy bármely egyéb okból történő meghibásodása, illetőleg tömörtelenné válása esetén megakadályozza a 5 szállított közeg környezetbe való behatolását. Vonatkozik a találmány továbbá gázfogadó berendezésre, amely a veszélyes (pl. éghető) gázok fogadásához szükséges szerelvények (pl. nyomásszabályozók, gázmennyiség mérők, szagosító berendezés, 10 biztonsági berendezések ^tb.) elhelyezésére szolgál oly módon, hogy a környezetet a gázszivárgás, illetve gázkifúvódás hatásától és a zajos működésű szerelvények (pl. nyomásszabályozók) okozta zajártalomtól megvédje. 15 Nagynyomású vagy úgynevezett nagyközép nyomású gázok csővezetékes szállítása során eddig alkalmazott eljárások és műszaki megoldások (minőségi csőkötések, hegesztések, korrózió védelem, kompenzátorok alkalmazása, minőségi acélcső stb.) 20 valamint az igen gondos szerelés, továbbá a létesítésre, üzemeltetésre és karbantartásra vonatkozó, Magyarországon általános érvényű szigorú előírások betartása és az előzőek megvalósulásának, illetve meglétének folyamatos ellenőrzése sem teszi lehe- 25 tővé kielégítő mértékben a környezet biztonságos védelmét. A földi vezetékek külső mechanikai behatások elleni védelmére külföldön alkalmaznak a vezeték fölött, de a felszín alatt a vezetőt teljes hosszában 30 műanyag szalagot, amely a későbbi földmunkát végző gépkezelő figyelmének felkeltését célozza. Ez a megoldás azonban nem nyújt védelmet a csővezetékek számos többi meghibásodási lehetősége ellen, melyek egyik leggyakoribb következménye a gázszivárgás. Ennek észlelésére, és helyének behatárolására fokozott védelmet igénylő környezetben egy-egy rövid szakaszon (0,5-50 m) világszerte alkalmaznak a gázcsövet körülvevő védőcsövet, melynek két végét lehetőleg gáztömören (pl. bitumennel) lezárják, és belőle szaglócsövet vezetnek. a felszínre, amelyet kupakkal zárnak le. A kupak leemelésével a szagosított - a szállító csőből kiszivárgott - gáznak a burokcsőben való jelenléte észlelhető. A megoldás hátránya, hogy csak helyi védelmet biztosít, nem tájékoztat a korróziónak és külső behatásoknak különösen kitett védőcső állapotáról — sőt annak tömörtelensége esetén a gázszivárgásról sem, és nem teszi lehetővé a folyamatos ellenőrzést sem. Helyi körülményektől függően alkalmaznak még kaviccsal vagy más gázáteresztő tulajdonsággal rendelkező anyaggal részbeni vagy teljes talajcserét, amely a vezetékből kiszivárgott szagosított gáz útján a talajban bizonyos mértékig meghatározza és észlelését megkönnyíti. Gyakorlati tapasztalatok alapján tehát megállapítható, hogy a veszélyes gázokat szállító csővezetékek környezetének védelme a jelenleg ismert és alkalmazott megoldásokkal és eljárásokkal kielégí-172642
