172617. lajstromszámú szabadalom • Eljárás részlegesen hidrolizált polivinilacetát előállítására gélfázisban

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 172617 ÊÈÈSk Nemzetközi osztályozás: ÍOJ Bejelentés napja: 1976.1. 28. (BO—1595) C 08 F 8/12 Közzététel napja: 1978. IV. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. III. 31. 1 * Feltalálók: Tulajdonos: Máiiási Béla oki. vegyész 17%, Molnár László okL vegyész 12%, Tóth János Borsodi Vegyi Kombinát, oki. vegyész 12%, Gulya Imre oki. vegyészmérnök 9%, Kazincbarcika, Kazincbarcika Nagy Miklós oki. vegyész 35%, Wolfram Ervin oki. vegyész 8%, Budapest, Zrínyi Miklós oki. vegyész 5%, Kaposvár, Kovács Gáborné vegyész­­technikus 1%, Jakáty Lászlóné önálló laboráns 1%, Budapest Eljárás részlegesen hidrolizált polivimlacetát előállítására gélfázisban 1 A találmány tárgya javított eljárás 30-90 mól% hidrolízisfokú részlegesen hidrolizált polivinilace­­tátok előállítására gélfázisban. Közelebbről a talál­mány polivinilacetát lúggal katalizált hidrolízisének gélfázisban történő végrehajtására vonatkozik. Az 5 eljárással a polivinilacetát hidrolízisének mértéke könnyen szabályozható, és a kapott, kívánt hídro­­lízisfokú termékek vizes oldatban stabilizáló-emul­­gáló termékekként előnyösen hasznosíthatók, ugyanakkor minőségileg új tulajdonsággal rendel- 10 keznek, nevezetesen felhősödési hiszterézist mutat­nak a hőmérsékletváltozás hatására és egyes hidro­­fób jellegű reagensekben, például vinil-klorid mono­merben kolloidálisan oldódnak. 15 Ismeretes, hogy a polivinilacetát lúggal katalizált hidrolízise homogén [lásd például a 73/74 546 számú japán közrebocsátási iratot] vagy pedig he­terogén [lásd például a 73/09 488 számú japán köz­rebocsátási iratot] fázisban hajtható végre. Tekin- 20 tettel arra, hogy a kiindulási anyagként használt polivinilacetátnak és a teljes hidrolízis eset&en vég­termékként képződő polivinilalkoholnak gyakor­latilag nincs ipari méretekben alkalmazható közös oldószere, a hidrolizálást legtöbbször heterogén fá- 25 zisban hajtják végre. A heterogén fázisban végre­hajtott hidrolizálás döntő hátránya az, hogy a gyors katalitikus reakció miatt a hidrolízisfok (vagyis a száz mono mer egységre eső hidroxilcsopor­­tok száma) rendkívül nehezen szabályozható. 30 2 Ismeretes továbbá, hogy a részlegesen hidrolizált polivinilacetátok legnagyobb felhasználási területe mindazon technológiai eljárásoknál van, ahol kol­loid vagy szemikolloid rendszerek, azaz emulziók és szuszpenziók stabilizálására van szükség. Célul tűztük ki tehát olyan eljárás kidolgozását, amellyel egyrészt a hidrolízisfok 30 mól% és 90 mól% között jól szabályozható, másrészt a ka­pott termék azonos hidrolízisfok és viszkozitási érték mellett előnyösebb stabilizáló tulajdonsággal rendelkezik, mint a technika állása szerint ismert részlegesen hidrolizált polivinilacetátok. Meglepő módon azt találtuk, hogy a fenti célok azáltal érhetők el, ha egyesítve a heterogén és ho­mogén fázisban végrehajtott reakciók kedvező saját­ságait a hidrolizálást gélfázisban hajtjuk végre. A gélfázisban történő reagáltatást a találmány értelmÆen úgy végezzük, hogy a hidrolizálást a1" poláros oldószerként legalább 50 térfogat% és leg­feljebb 98 térfogat% mennyiségben vett, adott eset­ben halogénezett alifás és/vagy aromás oldó­­szer(ek)ből és poláros oldószerként 100 térfogat%­­hoz szükséges mennyiségben vett legalább egy 1-6 szénatomos alkoholból álló oldószerelegyben végez­zük, az oldószerelegyben pedig a hidrolizálást meg­előzően legalább 10súly% és legfeljebb 60 súly% mennyiségben polivinilacetátot, valamint a polivi­­nilacetátra számolva legalább 0,1 súly% és leg­feljebb 5 súly% mennyiségben vett legalább egy al­­kálifém-hidro xidot oldunk. 172617

Next

/
Thumbnails
Contents