172606. lajstromszámú szabadalom • Eljárás furótokmányok előállítására
3 172606 4 eljárás lehetővé teszi a tokmány említett részeinek automatikus összeszerelését is. A találmányunkkal megoldandó feladatot ezért fúrótokmányok előállításához való olyan eljárás kidolgozásában jelöljük meg, amelynél a tokmányanyában kialakított menetek a tördelési résekhez viszonyítva szabatosan vannak beállítva, a széttördelt tokmányanya részek pedig tokmánytestből és tokmány pofákból álló előszerelvénnyel szabatosan és könnyen összeszerelhetők. Találmányunkkal célunk a fentiekben körvonalazott eljárás olyan foganatosítási módjának kidolgozása, amely lehetővé teszi fúrótokmányanyák részeinek tokmánytestekkel és pofákkal való egyszerű kézi összeszerelését, vagy amelyet fölhasználhatunk e részek automatikus összeszerelésének megkönnyítésére is. Evégből a találmány értelmében üreges tokmányanyát állítunk elő, ebben egymással átellenben egy-egy tördelő rést, valamint a tördelő résekhez viszonyítva előre meghatározott szöghelyzetben belső menetet alakítunk ki, az üreges tokmányanyát a tördelő rések mentén egy-egy félhengeres szegmensre osztjuk, a szegmenseket a tokmány testre és a tokmlnypofákra szereljük, eközben a tokmányanya belső menetét a tokmánypofák meneteivel kapcsolódásba hozzuk, végül a szegmensekre rögzítő hüvelyt tolunk. A találmány értelmében célszerű, ha a tördelő réseket előállító tengelyirányban meneszthető vágószerszámot és a tokmányanya belső menetét előállító menetvágó szerszámot csúszásmentesen kényszerkapcsolatban hajtjuk. Ezzel lehetővé tesszük a gyártás automatizálását. Célszerű továbbá, ha az üreges tokmányanyát a tördelő rések és a belső menet vágásakor folytonosan forgatjuk. Ezzel a gyártást tehetjük folyamatossá. A tokmánytestbe vágott két tördelő rés egymástól különböző is lehet. Ez megkönnyíti a kézi szerelést, egyben hatásosan elősegíti a szerelés automatizálását. A találmány további részleteit a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti eljárás foganatosításának egyes fázisait tüntettük föl. A rajzon: Az 1. ábra a találmány szerint kialakított fúrótokmány hosszmetszete. A 2-4. ábrákon előzetes lépéseket tüntettük föl, amelyeknek során rúdanyagból tokmányanyát készítünk. Az 5. és 6. ábrán azok a fázisok láthatók, amelyeknek során a tokmányanyát a találmány értelmében tördelő résekkel és menetekkel látjuk el. A 7. ábra a rúdanyagból kimunkált anya leszúrását föltüntető részbeni hosszmetszet. A 8. ábra a 7. ábra 8—8 vonala mentén vett nézet, amelyen a leszúrt tokmányanya homlokoldala látható. A 9. ábrán a találmány értelmében kialakított és tördelt tokmányanya részei láthatók tokmánytestre szerelés előtt távlati ábrázolásban. Végül: A 10. ábra a találmány szerint kialakított tokmányt abban a helyzetben mutatja, amikor a tokmányanya részeket rögzítő hüvellyel fogjuk le. A rajzon azonos hivatkozási számok hasonló részleteket jelölnek. Amint a rajzon látható, a találmány szerint kialakított fúrótokmányt az 1. ábrán 11 hivatkozási számmal jelöltük. A 11 fúrótokmánynak 13 tokmányteste van, amelyben rézsútos 17 hornyok vagy nyílások vannak kialakítva. Ezekben 15 pofák vannak elcsúsztathatóan elrendezve. A 13 tokmánytestet félhengeres alakú 21 és 23 szegmensekből álló 19 tokmányanya fogja körül, amely belső 25 menetekkel van ellátva. Ezek a 15 pofákon kialakított 27 menetekkel kapcsolódnak. A 19 tokmányanyát és a 15 pofákat a szokásos módon alakítjuk ki. Ez azt jelenti, hogy a 19 tokmányanyának 31 fogai vannak, amelyek 35 éken kialakított fogakkal kapcsolódnak. A 35 éknek 37 vezetőrésze van, amely a 13 tokmánytestben kialakított több 39 vezetőüreg bármelyikével kapcsolódhatik. Amikor tehát a 35 éket 37 vezetőrészével a 39 vezetőüregek egyikébe helyezzük és a 35 ék 33 fogai a tokmányanya 31 fogaival kapcsolódnak, a 35 ék forgatásával a 19 tokmányanyát ugyancsak elfordítjuk, aminek következtében a 15 pofák a 19 tokmányanya elfordításának értelmétől függően a 17 hornyok mentén befelé vagy kifelé eltolódnak. A 19 tokmányanya 21 és 23 szegmenseit helyzetükben 13 tokmánytest tengelyének irányában gyűrű alakú 41 karima és ezzel kapcsolódó 43 horony biztosítja, amelyek a 19 tokmányanyán illetőleg a 13 tokmánytesten vannak kialakítva. A 19 tokmányanya 21 és 23 szegmenseinek helyzetét a 13 tokmánytesten 45 hüvely biztosítja. Amikor a fúrótokmányt összeszereljük, a 15 pofákat a 13 tokmánytest 17 hornyaiba, a 19 tokmányanya 21 és 23 szegmenseit pedig a 13 tokmánytestre helyezzük, mégpedig úgy, hogy a gyűrűs 41 karima kapcsolódjék a 43 horonnyal, a 25 menetek pedig kapcsolódjanak a 27 menetekkel. Ezután a 45 hüvelyt ráhúzzuk a 19 tokmányanya 21 és 23 szegmenseire. A fúrótokmány gyártó iparban állandó kereskedelmi gyakorlat volt, hogy a 25 meneteket a 19 tokmányanya belső felületén kialakították, majd a 19 tokmányanyát ettől függetlenül tördelési 47 és 49 résekkel látták el. A tördelési 47 és 49 rések a 19 tokmányanyát helyenként gyöngítik és lehetővé teszik, hogy ezeken a helyeken széttörjön, amivel létrejönnek a 21 és 23 szegmensek. Amikor azonban az ily módon kialakított és széttördelt 21 és* 23 szegmenseket a 13 tokmánytesten a fentiekben leírt módon a 15 pofákkal összeszerelték, a 25 menetek és a 47 , 49 rések véletlenszerű viszonylagos helyzete folytán a 19 tokmányanya 21 és 23 szegmenseit a 13 tokmánytesten ide-oda kellett fordítani, hogy a 21 és 23 szegmensek a kívánt helyzetbe kerüljenek, vagyis a 41 karima a 43 horonyba essék, a 25 menetek pedig kapcsolódjanak a 15 pofák 27 meneteivel, mielőtt a 45 hüvelyt a 19 tokmányanya 21 és 23 szegmenseire helyezik. Ehhez járul, hogy az említett feltétel, nevezetesen a 19 tokmányanya 21 és 23 szeg5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
