172599. lajstromszámú szabadalom • Berendezés darabos árúk különösen mezőgazdasági termények nagyság szerinti osztályozására, válogatására

3 172599 4 További hátránya még az ismert berendezéseknek, hogy a továbbító szerkezeti részekre történő adago­lás egyenletessége nem biztosítható, ezenkívül az osztályozó réseket határoló mozgó elemek a hossz­osztályozásnál bizonytalan osztályozást eredmé­nyeznek a darabok egymásratolódása miatt. A 157 473 lajstromszámú magyar szabadalom leírásában utalás található uborka hosszúság szerinti osztályozására szolgáló olyan megoldásra, amelynél a vastagság szerinti osztályozót elhagyó uborkák surrantón át jutnak a vastagság szerinti osztályozó­­hoz képest merőleges irányú hosszosztályozóra. A hosszúság szeririti osztályozón az uborkák továbbí­tása ferde helyzetben ék alakú elemekből készült végtelenített szállítószalaggal történik. A továbbító szalag az uborkák alsó végét nem támasztja alá. Ennek az ismert rendszernek éppen ez az egyik hátránya, ugyanis az uborkavégek becsípődnek a továbbító elemek és az álló felületek közé és megsérülnek az uborkák. Ezen túlmenően állandó­an torlódások állanak elő a rendezetlen uborka­­halmaz folytán s ez a körülmény lehetetlenné teszi az osztályozást. Maga a 157 473 számú szabadalom olyan beren­dezésre vonatkozik, ahol egy alátámasztó pályán lépcsőzetesen növekvő rések vannak. Az alátá­masztó pálya fölött továbbítják az uborkákat az egyes darabokat közrefogó rekeszek úgy, hogy az uborkák hossztengelyei a haladás irányára merő­legesek. Amikor egy uborka a hosszának megfelelő rés fölé ér, akkor az alátámasztás megszűnik és lebillen az uborka s a továbbító surrantóra jut. Ez a megoldás rendkívül bonyolult berendezést ered­ményez, mert biztosítani kell, hogy az uborkák egyenként egy-egy továbbító rendszerbe kerüljenek. Arról is gondoskodni kell, hogy a haladás irányára keresztirányú helyzetbe kerüljenek az uborkák. E célra ferde helyzetű surrantó van a továbbító rend­szerhez illesztve, amely igen hajlamos az uborkák feltorlasztására s így az osztályozási folyamat meg­hosszabbítására. Mindezen hátrányokon túl kedve­zőtlen ez a berendezés azért is, mert teljesítménye igen csekély éppen azért, mert szinte egyenként megfogva továbbítja az uborkákat az osztályozó résekkel ellátott alátámasztó pálya fölött. Ismeretes még olyan vastagság szerinti osztá­lyozást végző berendezés is - pl. az 1 507 689 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közzé­tételi iratból (OS) — ahol homorú palástfelületű elemek vannak egymás mellett elrendezve úgy, hogy a szomszédos elemek palástjai változtatható átmérőjű üregek határoznak meg. Az elemek össze­függő, végtelenített lánchoz hasonló hevedert alkot­nak. A mozgó elemsor fölé juttatott osztályozni szándékolt testek a méretüknek megfelelő üregen esnek át és a méretcsoportok szerinti gyűjtőkbe jutnak. Az egyes elemek homorú palástfelülete a kerület mentén változó görbületű és mélységű, így az elemek saját tengelyük körüli elfordításával lehet változtatni a szomszédos elemek által megha­tározott üregek méretét. Ez a berendezés szintén nagyon bonyolult és az említett elemek előállítási költsége a palástfelület homorúsága valamint a homorú felület változása miatt rendkívül magas. Ennél a gépnél is fennáll az a hiányosság, hogy teljesítménye igen alacsony, mert egy-egy elempár csak egyetlen darabot képes közrefogni, illetve átejteni az osztályozni kívánt áruból. Itt is fennáll továbbá az egyes darabok beszorulása az üregekbe, ami az áruk tördeléséhez, megsértéséhez vezet. A találmány szerinti berendezés révén az ismert hasonló célú megoldások hátrányai, hiányosságai maradéktalanul kiküszöbölhetők. A javasolt beren­dezésnél az osztályozásra, illetve szétválasztásra ke­rülő anyag nem vibrációs úton kerül továbbításra, hanem a különleges kialakítású osztályozó testek­ből alkotott láncszerű rendszer mozgatja a darabo­kat. Különös előnye a javasolt megoldásnak, hogy az osztályozó testek kialakítása, ágyazása és vezér­lése folytán folyamatosan változó rések alakíthatók ki az egyes frakciók részére. A találmány szerinti berendezésnél a két külön­böző irányú méret szerinti osztályozásra egymástól eltérő továbbító és osztályozó szervek szolgálnak, így a vastagság szerinti osztályozáshoz egymással párhuzamos tengelyű, hasábszerű, hengeres vagy kúpos, folyamatosan mozgatott és kényszerpálya révén saját tengelyük körüli elmozgatással külön­böző résméreteket meghatározó osztályozó testek szolgálnak. Ezek az osztályozó testek továbbítják a rájuk juttatott darabos árut. Az osztályozó testek sorozata alatt célszerűen az osztályozó testek haladási irányára merőleges helyzetű hosszosztályozók vannak elrendezve. Ezek a hosszosztályozók, a rajtuk levő anyag haladási irányában egymás után elrendezett különálló végte­lenített szállítószalagok és az egymás után követ­kező szállítószalagok között vannak kihagyva azok a rések, amelyek a kiválogatni szándékolt darabok hosszmérete felének felelnek meg. Ezek az önálló szállítószalagok egymáshoz képest elállíthatóak, en­nek folytán a köztük levő rések mérete beállítható. A szóbanforgó szállítószalagok a rájuk került osztályozni szándékolt darabokat azok hosszten­gelyük irányában továbbítják. Hogy az egyes dara­bok hossztengelyeikkel a szállítószalag mozgási irányában álljanak, a szállítószalagok felett a szál­lítószalaggal nem érintkező terelő rudakat alkal­mazunk. A találmány szerinti berendezés egyéb lényeges tulajdonsága, hogy a hosszosztályozó réseit álló helyzetű határoló légek határozzák meg, amelyek az egymás folytatását képező szállítószalagokkal együtt elmozgathatók a rés méretének változta­tásakor. Az ilyen, álló rések alkalmazása az osztá­lyozást határozottá teszi, mert nem történhet meg olyan eset, hogy a rést határoló mozgó szalag a rés felett átsegítsen olyan darabokat, amelyeknek mé­retük miatt át kellett volna esniök az illető résen. A találmány szerinti berendezés lényege tehát, hogy a vastagság szerinti osztályozó összefüggő rácsozatot alkotó, forgathatóan elrendezett olyan osztályozó testeket foglal magába, amely osztá­lyozó testek hasáb szernek, hengeresek vagy kúpo­sak és amelyek keresztmetszeti síkidomai határ­vonalának egyes pontjai a forgástengelytől külön­böző távolságra vannak, és hogy a hossz szerinti osztályozó réseit meghatározó álló határoló lécei vannak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents