172581. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőzetek és/vagy ömlesztett anyagok gázáteresző-képességének méréséhez nyomjelzéssel és berendezés az eljárás végrehajtásához
9 172581 10 ben. A grafikont a mérőműszer (MIRAKAR) automatikusan veszi fel. Egyáltalán nem kell az öngyulladás veszélyével számolni akkor, ha a 14 ellenőrzési pontban mért kezdeti intenzitás mértéke hosszabb időn keresztül 5 (pl. 1-2 óra) nem csökken. A találmány szerinti eljárás és készülék lényegét nem érinti az, ha a példánktól eltérően a 21 ház méreteit (hosszúság, átmérő stb.) a 21 házon és a 22 roncsolószáron a 24—25 és 26—27 perforálás 10 helyét és méretét, a gázizotóp 3 beadási helyét és a 34 furat méretét másképp választjuk meg, vagy az 5 mérési hely, a 13 ellenőrzési hely, a 14 ellenőrzési pont és a 6—9 mérési pontok helyét máshol és a példánktól eltérően határozzuk meg. 15 Az eljárás a találmány szerint történik akkor is, ha csak egyetlen 3 beadási helyet és egyetlen mérési pontot alkalmazunk. Eljárásunk és a nyomjelzés végrehajtására szolgáló készülék nem korlátozódik a példánkban szereplő gázizotópra és üvegampulla 20 helyett más méretű és anyagú zárt 23 tartály is alkalmazható. Ilyenkor a zárt 23 tartály szilárdságának megfelelően kell a 22 roncsolószár anyagát és kiképzését megválasztanunk, a gázizotóp megbízható, impulzusszerü felszabadítása, a zárt 23 25 tartály szétroncsolása érdekében. A 21 házban például egy mérés elvégzéséhez egyszerre több üvegampulla is elhelyezhető, ha a megkívánt mérési pontosság ezt szükségessé teszi. Ha a 20 vágatfal környezetében lazulás, repedés következtében na- 30 gyobb gázáteresztő képességű kőzettel, vagy ömlesztett anyaggal kell számolnunk, illetve a 21 ház környezetéből az 1 behúzóvágatba a gázizotóp visszaáramlása valószínűbb, akkor a 22 roncsolószárba a 25 perforálás és a középső részen elhelye- 35 zett 26 perforálás közé 33 szűkítőt építünk be. Ennek eredményeként a sűrített levegő hatására a 27 perforálás és a 20 vágatfal közötti részen a túlnyomást fokozni tudjuk, a gázizotóp kőzetbe vagy ömlesztett anyagba történő beáramlása és a 40 visszaáramlás megakadályozása hatásosabbá válik. Az eljárás egyszerűsítésére - amikor a kőzet vagy ömlesztett anyag nagyobb gázáteresztő képességével kell számolnunk — a találmány szerinti 45 eljárást anélkül is elvégezhetjük, hogy a 34 furatot képeznénk ki a kőzetben és/vagy ömlesztett anyagban, és anélkül is, hogy a gázizotóp 3 beadási helyén a 34 furatban túlnyomást hoznánk létre. A mérési pontokon a szükséges mérési pontosság 50 függvényében a példánktól eltérő nagyobb vagy kisebb érzékenységű mérőműszert, illetve mérőszondát is alkalmazhatunk. A találmányt a példánktól eltérő célokra is alkalmazhatjuk. Ismert probléma például a mező- 55 gazdasági nagyüzemek tárolóhelyein és a terményraktáraknál a termékek megfelelő környezetének biztosítása. Nagyméretű burgonyatárolóknál például lényeges, hogy az átszívott vagy átnyomott szellőztető levegő megadott elosztásban és megadott se- 60 bességgel áramoljon. Ilyenkor a szellőztető levegőt a beadás helyén impulzusszerűen nyomjelezzük és adott helyeken mérőszondával mérjük az áthúzó levegő radioaktív tartalmát és a radioaktivitás megjelenési idejét. Ebből a meghatározandó adatokat 65 könnyen kiszámíthatjuk. Hasonló módon járhatunk el gabonatárolóknál és szárítóberendezéseknél is. Gyakran van szükség szénbányáknál a gázkitörés-veszélyes telepek, vagy azok közelében levő rétegek gázáteresztő képességének mérésére, azért, hogy abból következtethessünk a veszély nagyságára. Ilyenkor a még meg nem bolygatott kőzetréteg (pl. szálban álló széntelep) egyik oldalán a találmány szerinti módon nyomjelzést hajtunk végre és a másik oldalon történő méréssel meghatározzuk a tényleges adatokat. Ezek a mérések lehetővé teszik a megbízható és gazdaságos védekezési módszerek meghatározását (légzárógátak helyének meghatározása, fejtési sebességek növelése, védekező anyagok alkalmazása stb.). A módszer alkalmas a légzárógátak, zárópillérek megbízható működésének ellenőrzésére is. A találmány szerinti eljárás gyakorlatilag alkalmas mindenféle anyagon, kőzeten, keresztüláramló gáz vagy levegő áramlási paramétereinek mérésére. Alkalmas arra, hogy több helyen lokálisan és gyakran mérjünk, vagy egyes intézkedések hatását, hatékonyságát az intézkedés végrehajtása után meghatározzuk. Az eljárás hatékonysága nem függ a mérendő kőzet, vagy az ömlesztett anyag vastagságától, csak a gázizotóp minőségét és mennyiségét, a mérőszonda érzékenységét és az időmérés pontosságát kell annak megfelelően megválasztanunk. A találmány munkavédelmi szempontból is jelentős. Viszonylag kis mennyiségű gázizotópot kell alkalmazni. A fajlagosan nagy koncentrációjú gázizotóp emberi munkahelyet nem érint, a környezetet nem szennyezi. A gázizotóp a mérendő anyagon keresztüljutva a szabad levegőbe, vagy kihúzó légáramba kerül, ahol azonnal felhígul a megengedett koncentrációnál sokkal kisebb koncentrációra. A nemesgázok gázizotópjai esetleg élő szervezetbe jutva sem abszorbeálódnak, onnan teljes mértékben távoznak, így káros hatást nem fejtenek ki. A találmány szerinti eljárás alkalmazása az eddigieknél pontosabb eredményt ad, viszonylag kis költséggel végrehajtható, ismételhető, alkalmazása nem igényel különleges szakképzettséget. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás kőzetek és/vagy ömlesztett anyagok gázáteresztő képességének méréséhez nyomjelzéssel, ahol a kőzetben vagy az ömlesztett anyagban levegő vagy gáz áramlik a nagyobb nyomású oldalról a kisebb nyomású oldal felé, azzal jellemezve, hogy a kőzet és/vagy az ömlesztett anyag nagyobb nyomású oldalánál a levegőt és/vagy a gázt radioaktív gázizotóppal impulzusszerűen nyomjelezzük, a kőzet és/vagy az ömlesztett anyag kisebb nyomású oldalánál a levegő és/vagy a gáz radioaktív tartalmát mintavételezéssel és/vagy mérőműszerrel meghatározzuk, és szükség szerint ezzel egyidőben a nagyobb nyomású oldalon is ellenőrző mérést végzünk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kőzet és/vagy az ömlesztett anyag nagyobb nyomású oldalánál a 5
