172581. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőzetek és/vagy ömlesztett anyagok gázáteresző-képességének méréséhez nyomjelzéssel és berendezés az eljárás végrehajtásához

MAGVAK nepkoztarsasag SZABADALMI LEÍRÁS 172581 országos Bejelentés napja: 1976. VII. 27. (KO-2802) Közzététel napja: 1978. IV. 28. Nemzetközi osztályozás: GOIN 15/08, GOIT 1/00 f^ ' TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. III. 31. V i a 1 „ 1 i i. i- V* Kovácsy Béla radiológus (2/6), dr. Bánhegyi Mihály oki. vegyészmérnök (1/6), dr. Radó Aladár okL bányamérnök (1/6), Szabó Imre okL geofizikusmérnök (1/6), Verbőci József oki. geofizikusmérnök (1/6), Pécs Eljárás kőzetek és/vagy ömlesztett anyagok gázáteresztő képességének méréséhez nyomjelzéssel és berendezés az eljárás végrehajtásához 1 A találmány tárgya eljárás kőzetek és/vagy öm­lesztett anyagok gázáteresztő képességének méré­séhez nyomjelzéssel és készülék a nyomjelzés és mérés végrehajtásához, amely alkalmas szellőztetési, tűzvédelmi feladatok megoldására, különösen bá- 5 nyákban az eddig ellenőrizhetetlen légáramok fel­derítésére és bemérésére, a szénbányákban öngyul­ladásból, a kóbor légáramok által keletkező bánya­­tüzek okainak felderítésére, a gázkitöréseket be­folyásoló tényezők felismerésére, az ipar területén 10 a különféle anyagtárolók és szárítók légáramlási viszonyainak bemérésére, célszerű meghatározására (pl. gabonasilók, burgonyatárolók stb.). Az üzembiztonsági intézkedések fejlődése szük­ségessé teszi, hogy pontos információkat szerez- 15 zünk a szellőztetés és általában a gázáramok ter­jedési .irányáról, mennyiségéről, sebességéről stb. és ezeket az adatokat mérni tudjuk. A szénbányászatban a tömegtermelő munka­helyek kialakítása, a gépesítés fokozódása, a bánya- 20 munkák mélység felé való eltolódása, a kőzet­hőmérséklet növekedés, a gázkitörésveszély foko­zódása, a meredek dőlésű széntelepek veszélyesebb, de gazdaságilag indokolt lefejtése új szellőztetési rendszerek kialakítását követeli meg. Az új szellőz- 25 tetési rendszer sajátossága: nagy tömegű levegő­mennyiség biztosítása a fejtésekbe, hosszú le­írtakkal. Ez a feladat a légutak keresztmetszetének növelésével és/vagy nagy nyomáskülönbségek létre­hozásával (pl. behúzó és kihúzó akna között) old- 30 2 ható meg. A légutak keresztmetszetének növelése nagymértékű beruházási költségtöblettel jár. A nyo­máskülönbség fokozása azzal a hátránnyal jár, hogy a szellőztető levegő egy része, az ellenállásoknak megfelelő mennyiségben, a felhagyott bányatérsé­geken, üregeken, laza repedezett kőzeten, törése­ken, tömedékelésen, gátakon átszökhet, úgyneve­zett kóbor légáram alakul ki, amely biztonsági és üzemviteli szempontból egyaránt káros. A szénbányákban, ahol a széntelepek öngyulla­dásra hajlamosak, különösen veszélyes a lefejtett bányatérségekben benthagyott szénen, vagy szén­pilléren, a repedezett szénrétegen áthaladó kóbor légáram, mert ez a szenet öngyulladásra gerjeszti. A gazdaságossági szempontok figyelembevétele, a gázkitörés elhárítása, a fenntartási és beruházási költségek csökkentése az úgynevezett mezőbe ha­ladó fejtési rendszer alkalmazását kívánja meg. Ilyen fejtésmódnál különösen gyakran lép fel a kóbor légáramok okozta öngyulladás. A megelőző intézkedések pl. a vágatok falának tömítése attól függően, hogy milyen tömítést alkalmazunk, bi­zonyos többletköltséggel jár. A szenek öngyulladás a szakirodalmi adatok szerint akkor következik be, ha a kóbor légáram mennyisége 0,4-1,2 m3/m2 percenként. Ez az adat gyakorlatilag légsebességet fejez ki m/percben és ezt az adatot kell meghatároznunk a megelőző intézkedések meghozatalához. Ennél kisebb légáram az oxidációt nem tudja elindítani, ennél nagyobb 172581

Next

/
Thumbnails
Contents