172574. lajstromszámú szabadalom • Kémiai eljárás sérült szerkezeti betonok javítására

3 172574 4 cseppfolyós gyantának felvitelére (injektálás), vagy előregyártott elemek összeragasztására vagy a mű­gyanta habarcs újonnan készült szerkezeti beto­nokra való felhordására adnak útmutatást. Nem tartalmaznak azonban információt arra vonatkozóan, hogy a javításra szoruló beton szerke­zeteket hogyan lehet helyreállítani, a közölt össze­tételek sem alkalmasak sérült betontestek kijavítá­sára, mivel a műgyanta beton összetétel, a töltő­anyag szemcseszerkezete egyrészt nem igazodik a javítandó beton töltőanyaga szemcseméreteihez, másrészt magát a felületet nem kellősítik, így az eredeti beton és a műgyanta javító beton között a megfelelő kötési szilárdság nem alakulhat ki majd pedig vázerősítést (vasalás, üvegszálváz, rabicháló) sem alkalmaznak. Sérült szerkezetek erősítését célzó ismert eljárá­soknál epoxi gyanta nyert felhasználást. A közölt eljárásokat megvizsgálva (reprodukálva) megállapítottuk, hogy a szakaszos vagy tartós ter­helésnek kitett betonszerkezetek ismételt törése vagy repedése következik be, melynek oka arra a körülményre vezethető vissza, hogy az eredeti beton sűrűsége, szemcseösszetétele, hőtágulása el­tért a kijavításra felhasznált műgyanta betonétól, s a kialakuló (ellentétes erőhatások, feszültségek szét­­repesztik az anyagot. E tényekre az eddig ismert megoldások nem tartalmaznak útbaigazítást. Az irodalomban javasolt műgyanta betonok és habarcsok töltőanyagai közel azonos minősége és mennyisége, valamint a kötőanyag természetéből adódó viszonylag alacsony húzószilárdság miatt a húzóerő behatásának kitett övezetekben történő felhordás esetén a vasalatlan beton húzószilárdsá­gánál nagyobb értéket elérni nem lehet, egyéb tulajdonságokat, így pl. a nyomó, tapadó és kopási szilárdságot a töltőanyagok minősége, mennyisége befolyásolja. Fenti hátrányok kiküszöbölésére célul tűztük olyan eljárás kidolgozását, amely tekintetbe vesz olyan műszaki paramétereket is, amelyek ezideig a kutatók figyelmét elkerülték, s azok szem előtt tartásával biztonságos módon lehetővé teszi sérült szerkezeti betonok helyreállítását. Kísérleteink során felismertük, hogy minden esetben meg kell vizsgálni a kijavításra szoruló szerkezeti beton szemcseösszetételét, sűrűségét, hő­tágulását, illetve ezt befolyásoló paramétereket, melyhez mérések alapján határozzuk meg a felhasz­nálásra kerülő műgyanta beton összetételét. Azt találtuk, hogy sérült szerkezetű, szilárdsá­gukban meggyengült betontestek eredményesen javíthatók, erősíthetők és korrózióval szemben véd­hetők, ha úgy járunk el, hogy a sérült részeket eltávolítjuk, a visszamaradó felületet előkészítjük, majd frissen készült műgyantabeton kompozícióval pótoljuk a hiányzó részeket (folytonossági hiányo­kat), beleértve az üvegszálváz, rabicháló felvitel melletti egyéb váz és vasalási anyagokat is, mű­gyantaként poliésztert használva, mimellett a beton eredeti szemcseösszetételének megfelelően töltő­anyag szemcsefrakciókat állítunk össze poliészter kötőanyaggal úgy, hogy az egyes szemcsefrakciók súlyegységére az alábbi töltőanyagmennyiségeket adagoljuk: 0,005- 5 mm-nél 14-18 súly% 5 -10 mm-nél 12-15 súly% 10 —20 mm-nél 10—14 súly% 20 —30 mm-nél 8—12 súly% 30 -50 mm-nél 6-10 súly% majd a szemcsefrakciókat a kötőanyaggal való elke­­verés után egymással összekeverve előnyösen legfel­jebb 30 percen keresztül homogenizáljuk, ezután a javításra előkészített - kellősített, alapozott - betonfelületet az elkészített kompozícióval kitölt­jük, kívánt esetben bezsaluzás mellett tömörítjük, és kötni hagyjuk, és adott esetben alapozás után üvegszálváz és rabicháló feszítést is elvégezzük. A műgyanta betonkompozíció felhordását az alapozó réteg gélesedési állapotában végezzük. A találmány szerint úgy járunk el, hogy a javításra szoruló betonból egy konkrétan meghatá­rozott mennyiséget pl. 5-10 dm3-t leválasztunk pl kivésünk.. Ezt a kivésett mintát használjuk fel arra, hogy meghatározzuk az eredeti beton töltőanyagá­nak szemcseösszetételét. Ehhez önmagában ismert módszert választunk, célszerűen savas közegben áz­tatjuk a beton mintadarabo(ka)t, esetleg enyhén zúzzuk, amikor is csupán az eredeti töltőanyag marad meg abban az állapotában, ahogy azt készí­téskor bemérték, és az eredeti kötőanyag (cement) roncsolódik. Az igy rendelkezésre álló töltőanyag szemcséket az alábbi frakciókra választjuk szét: 0-5 mm, 5-10 mm, 10-20 mm, 20-30 mm, 30-50 mm. Ehhez a művelethez célszerűen szita illetőleg rosta­­sorozatot használunk. Az egyes frakciók mennyiségét súlyszerint meg­mérjük, százalékos részarányukat kiszámítjuk, és azok alapján állapítjuk meg és készítjük el az alkalmazásra kerülő műgyanta beton összetételét. A találmány szerinti eljárás kivitelezésénél elő­nyösen úgy járunk el, hogy a műgyanta lehetőleg a töltőanyag minden egyes szemcséjét azok méretére való kiemelés nélkül vonja be. Megállapítottuk, hogy ily módon eljárva a szemcseméret 10%-os növekedése mintegy 2,5% gyantamennyiség csök­kenést von maga után. Kötőanyagként ismert, a kereskedelemben hozzáférhető poliészter műgyantákat használjuk. Az 1-es számú táblázatban különböző szemcse­összetételnek megfelelő keveréseket mutatunk be, ahol a vízszintes sorok az egyes minták szemcse­frakcióinak százalékos összetételét, s a hozzájuk átlagosan hozzáadandó gyantamennyiséget tartal­mazza ugyancsak százalékos formában megadva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 ■ 2

Next

/
Thumbnails
Contents