172567. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hibahelyek megállaőítására munkadarabokon
3 172567 4 milyen, a műgyantát kicsapó és esetleg a színezéket oldó színtelen folyadékot használunk. Ennél a kiviteli módnál hígfolyású ásványi olajat viszünk fel a munkadarabra, és utána a felületet nedvszívó ronggyal tisztítjuk. Ezt követően egy színezékoldatot, például aromás szénhidrogénekben, így toluolban vagy xilolban oldott műgyantához kötött színezéket tartalmazó rosttoll-tintát viszünk fel vékony rétegben. A csak rövid időt igénylő száradás során a munkadarab felületéig érő esetleges repedések és egyéb hibahelyek láthatóvá válnak, mégpedig a repedéseknél megszakított festékréteg alakjában, amikor is a repedés felülete élesen körülhatárolt színmentes körvonalként tűnik ki. A találmány szerinti eljárás ezen foganatosítási módja esetén az említett hatás a színezékhordozó kicsapása révén keletkezik. Mivel a színezék a töltőfolyadékban oldódik, a festékréteg és a repedésfelület közötti kontraszt még mélyül. A műanyagos alkotórész rögzítőként hat, mert elősegíti a színezék tapadását a munkadarab felületén és az illékony oldószenei együtt lehetővé teszi a festék vékonyrétegű felvitelét. A találmány szerinti eljárás egy további kiviteli módja szerint töltőanyagként olyan folyadékot alkalmazunk, amely a színezéket vagy a színezékhordozót oldja, illetve hígítja, például ugyanazt az oldószert, amelyet a színezékfolyadék is tartalmaz. A hígítószenei fedett munkadarabfelületre közvetlenül, azaz előző tisztítás nélkül visszük fel a színezék-oldatot például rosttoll-tintát vékony rétegben. A meglevő repedések felülete ez esetben is élesen körülhatárolt színtelen rajzolat alakjában válik láthatóvá. Itt a hatás azon alapul, hogy a repedésekben és a repedések felett levő oldószer a színezék-oldatot meghígítja. A találmány szerinti eljárás abban különbözik az ismert eljárásoktól, hogy foganatosításához csak egy festékoldat szükséges. A munkadarab felülete ronggyal végzett törülgetéssel megtisztítható a felesleges töltőanyagtól. A töltőanyag rögtön a felvitele után behatol a repedésekbe. A színezék gyorsan szárad, és vékony, ellenálló réteget képez a munkadarabon. A találmány szerinti repedés-vizsgálat tehát egyszerűbb, és kevesebb időt igényel, mint az ismert eljárások. A kicsapott, illetve oldott színezék által képezett vonalak a repedés felületétől bizonyos távolságban vannak, azaz a repedés ábrázolása szélesebb, mint maga a repedés. Dy módon még igen finom repedések is jól láthatók.' A lehetőleg minél vékonyabb színezék-réteg felvitelére előnyösen szivacsot vagy rostecsetet alkalmazunk. A felvitelhez alkalmazott szerszám a színezéket állandó mennyiségben kapja valamilyen nedvszívó anyagból készült, színezék-oldattal átitatott ellátó egységből. A találmány szerinti eljárás nincs helyhez kötve, hanem alkatrészek vizsgálatára közvetlenül a gyártó gép mellett is alkalmazható. A vizsgálat 1—2 percet igényel. A legfinomabb repedéseket is kimutatja. A repedések rajzolata természetes világításban látható, a rajzolat megmarad. Az eljárás anyagköltsége csekély. Végül a találmány szerinti eljárásban olyan vizsgálóanyagot is használhatunk, amely alkalmas arra, hogy a képzett repedés-rajzolat átlátszó ragasztószalaggal levehető a munkadarabról. A ragasztószalagot papírra ragasztva dokumentumként őrizhetjük. A repedés rajzolatát némi szárítás után ragasztószalaggal le is szedhetjük és valamilyen szilárd felületre átvihetjük. A találmányt az alábbiakban néhány kiviteli példával közelebbről megvilágítjuk. Az 1. és 2. ábra jelentésére később térünk ki. Hatásmechanizmus Az ecsettel vagy hasonló módon felvitt töltőfolyadék a meglevő repedésekbe, illetve hajszálrepedésekbe behatol és ott megmarad akkor is, ha az adott felületet törölgetéssel, lefúvással, lepergetéssel vagy elpárologtatással mentesítjük a töltőanyagtól. Abban az esetben, ha a vizsgálóanyag színezékének oldószere a töltőanyagot is oldja, még a hibamentes felületen is maradhat töltőfolyadék vékony filmben anélkül, hogy ez hátrányos lenne az eljárásra nézve. A repedések és repedés-tartományok a festéktől mentesülnek, ami a szilárd anyag, a töltő- és vizsgálófolyadék és a levegő között fennálló határfelületi energiák kölcsönhatásának az eredménye. A töltő-, illetve vizsgálófolyadék és a munkadarabfelület közötti határfelületi feszültségek, valamint a két folyadék és a levegő közötti felületi feszültségek különbözőek. A találmány értelmében a töltőanyagnak a levegővel szembeni felületi feszültsége, illetve a munkadarabbal szembeni határfelületi feszültsége kisebb kell, hogy legyen a vizsgálóanyag megfelelő állandóinál. Ez a feltétele annak, hogy a vizsgálóanyag érintkezéskor visszahúzódjék a töltőanyagtól, és ily módon a repedés és környezete vizsgálóanyagmentes maradjon. A töltőanyag, vizsgálóanyag és felvitelük módja iránt támasztott követelmények A találmány szerinti eljárás három említett jellemzőjét összhangba kell hozni egymással. Az elsőnek felvitt töltőanyag olyan folyadék kell, hogy legyen, amely a munkadarab anyagát jól nedvesíti, az esetleg meglevő repedésekbe jól behatol, a repedésekben lehetőleg nagy mennyiségben folyékony marad és kevéssé párolog. A munkadarabfelület törölgetésekor vagy másmilyen módon végzett tisztításakor a repedésekből minél kevesebb töltőanyag tűnjék el. A sima felületről a töltőanyag viszont lehetőleg teljes mértékben eltávolítható legyen. A töltőanyag lehetőleg színtelen legyen, hogy festékkel fedett sima felületen a repedés jól feltűnjön. Színezett töltőanyagot olyan esetben használhatunk, ha annak színe jó kontrasztot ad a vizsgálóanyag színével. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a színtelen repedés jobban elbírálható, például nagyítóval, mint a festékkel elkent repedés. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
