172566. lajstromszámú szabadalom • Kábelvonszoló
3 172566 4 hajlíthatósága megakadályozza ennek alkalmazását azon esetekben, amelyekben a gép görbült pályán mozog, például jövesztőgépeknél, amelyek a frontfejtés homlokánál vannak alkalmazva. Az ilyenfajta frontfejtési helyeken a jövesztőgép lapos S betűhöz hasonló pályán mozog. Az ismert vonszolókat azonban csak kis görbületű pályák esetén lehet alkalmazni. Az ismert kábelvonszolók hátrányaihoz tartozik, hogy a vezetékeket tartalmazó csatornák könnyen szennyeződnek szénporral vagy kőporral. A csatornákat kitöltő por súrlódó erőt, vagyis a vezetékekben húzóerőt okoz olyankor, amikor a vonszoló meghajlásánál a vezetékek a szegmensekhez képest elmozognak. A por, amely különösen nedvesség behatására kőhöz hasonlóvá válik, mechanikus károsodásokat okoz a vezeték felületén. Az ismert kábelvonszolók további hátránya, hogy szegmenseinek oldalai laposak. A hurkon kívül a vonszoló felső vége az alsó végen csúszik. A csuklósán összekötött szegmensek egymáshoz képest ferdén helyezkednek el, és éleikkel az alsó vég szegmensei között levő résekbe nyúlnak. Amikor a felső vég az alsó tüskön csúszik, ennek következtében a rendszerben visszaható mozgások keletkeznek. A szegmensek lapos falai a hurokban sokszöget képeznek. A vonszolón belül elhelyezett vezetékek a szegmenshez képest végzett viszonylagos mozgás alatt felületükkel súrolják a sokszög éleit, ami a vezetékfelületeken kopást és károsodást okoz. A találmány tárgya olyan vonszoló, amelynek nagy húzóellenállása van hosszanti irányban ható erőkkel szemben, viszonylag kis keresztirányú méretek mellett, ugyanakkor engedékeny a keresztirányú hajlítással szemben és ezen felül ki vannak küszöbölve a szegmensélek kedvezőtlen kihatásai, és az is, hogy a bennük felhalmozódó por a vonszoló által védett vezetékekre jusson. A kitűzött célt a találmány szerinti kábelvonszolónál, amely csuklószerűen sorbakötött szegmensekből áll, és a szegmensek kétoldalt nyitott kamrái összeállítva csatornát alkotnak energetikai, pneumatikái, vízvezető stb. vezetékek elhelyezésére, azáltal éljük el, hogy a kábelvonszoló láncot és hevedereket tartalmaz, amelyeknek U-profiljuk van és hosszuk a lánc mentén mérve kisebb, mint a láncvezeték kétszerese. Ezeknek a hevedereknek lapos profiljuk van, és kettesével, szimmetrikusan vannak a lánctagokhoz rögzítve. A hevederek egyik oldalfalában félkör alakú hornyok vannak és az oldalfalak homlokfelületein mélyedések vannak kialakítva, amelyek a lánctagokat játékkal veszik körül. A hevederek hossza, a lánc mentén mérve kisebb, mint a láncvezeték kétszerese és a hevederek oldalfalai azonos magasságúak. Egy kiviteli alaknál a hevedernek kettős lapos profil alakja van, amelynek középfala a lánchoz van rögzítve, és ezen falban hornyok és mélyedések vannak a lánctagok befogadására kialakítva. Ennél a kiviteli alaknál a vonszolónak két csatornája van a vezetékek számára, amelyek a lánc két oldalán vannak elhelyezve. Egy kiviteli változatná] a hevederek rögzítésére szolgáló falakban levő hornyoknak vagy ferde síkjuk van amely a fal éleit metszi, vagy pedig négyzet alakú hornyok vannak bennük kiképezve. Az ilyen kivitelű hevedereket olyan láncoknál alkalmazzuk, amelyeknek nincsenek kalibrált tagjai, és a hornyoknak ezen alakja egyenlíti ki a lánc vastagságkülönbségeit. Egy kiviteli alaknál a szomszédos heveredek kölcsönös meghajlását nem a tagok közötti játék és a heveder homlokfalában levő mélyedések élei és a hevederek oldalfalainak élei korlátozzák, hanem kizárólag a hevedernek a körvonal külső éleivel való érintkezése. Ebben az esetben a tagok és a hevederkeresztfal homlokfelületében levő mélyedések élei közötti játék igen nagy és adott esetben a falhosszúság kisebb, mint a lánctagok hossza. Ennél a kiviteli alaknál az egy-egy csatornát tartalmazó tagok körvonala trapézalakú és a trapéz nagyobbik alapja a láncnál helyezkedik el, míg a kétcsatornás kivitelnél a heveder körvonalának két trapéz alakja van, amelyeknek közös alapjuk van a hosszabbik oldalon, és ez a lánc tengelyén helyezkedik el. Azáltal, hogy előre megválasztjuk a trapéz hosszabb alapjának és a láncvezetéknek arányát, megfelelő viszonylagos elforgási szöget kapunk a szomszédos tagok között, ami által a vonszoló hajlíthatósága a felületen változik. Azáltal, hogy előre megválasztjuk a szegmens körvonalát képező trapéz oldalainak hajlását, megfelelő viszonylagos forgásszög keletkezik két-két szomszédos szegmens között és egyidejűleg megfelelő hajlíthatóságot kapunk a munkafelületen. A hajlíthatóságot annak a körnek minimális sugarával lehet kifejezni, amely a vonszoló meghajlításánál hurok alakjában keletkezik. Ez a minimális sugár függ a vonszoló által védett vezeték megengedett minimális sugarától. Egy kiviteli változatnál a vonszoló hevederein tetszőleges alakú és nagyságú nyílások vannak, amelyek megakadályozzák a pornak a csatornákban és a vezetékeken történő felhalmozódását azáltal, hogy a por a nyílásokon keresztül ki tud jutni a szabadba. Egy további kiviteli alaknál a vonszoló hevedereinek falai a hevederhossz közepén vastagabbak, míg a heveder külső oldalán levő élek felé szimmetrikusan keskenyednek. Ez megkönnyíti a vonszoló felső végének csúszását az alsó végen, és megakadályozza, hogy a hevederek kölcsönösen egymásba kapaszkodjanak és ezért a vonszoló nem fejt ki szakító hatást. Továbbá a vezetékcsatornának abban a szakaszában, amelyben a vonszoló hurkot képez, nincsenek sokszög-élek, hanem kiegyenlített görbevonalú felülete van. Ezáltal a vezetékek nem súrlódnak az éleken, és így nincsenek kopásnak és rongálódásnak kitéve. A találmány tárgyát példakénti kiviteli alakok kapcsán, rajz alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a kábelvonszoló szegmenseinek keresztmetszetét mutatja, a 2. ábra szerinti A-A vonal menti metszetben. A 2. ábra a kábelvonszoló hosszmetszetét szemlélteti az 1. és 3. ábrák B—B vonalai mentén vett metszetben. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
