172564. lajstromszámú szabadalom • Dugaszcsatlakozó szerkezet légszigetelésű sínvezetékek tetszőleges helyen történő leágaztatására
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 172564 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1975. X. 20. (VI-1058) H 01 R 7/00 Közzététel napja: 1978. III. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Megjelent: 1979. III. 31. Y HIVATAL Feltalálók: Szarka Géza oki. villamosmérnök 40%, Szosznyák Gyula gépésztechnikus 60%, Budapest Tulajdonos: Villamos Berendezés és Készülék Művek, Budapest Dugaszcsatlakozó szerkezet légszigetelésű sínvezetékek tetszőleges helyen történő leágaztatására 1 A találmány tárgya dugaszból és aljzatból álló dugaszcsatlakozó szerkezet légszigetelésű, főleg téglalap keresztmetszetű sínvezetékek tetszőleges helyen történő leágaztatásához mely hosszanhúzódó főleg fénytájékoztató berendezések egyes részegy- 5 ségeinek táp- és vezérlőhálózat sínvezetékeihez való csatlakoztatására alkalmas. Ismert, hogy nagyméretű, hosszanhúzódó, esetleg több 10 méter hosszúságú, lényegében ismét- 10 lődő egységekkel kialakított berendezéseknél pl. fénytájékoztató berendezéseknél, az egyes egységekhez a tápenergia és a vezérlőjelek továbbítása a berendezések mentén végignyúló sínvezetékek alkalmazásával történik. Ezeknél a berendezéseknél az 15 energia szükséglet legfeljebb néhány kW, így a sínvezetékek keresztmetszete a szokványos, legfeljebb néhány tized cm2 nagyságú téglalap. A használt kisfeszültség miatt nem alkalmaznak speciális szigetelést, vagy szigetelő kialakítást, pl. külön 20 tokozást, hanem egymással párhuzamosan, légszigeteléssel helyezik el a sínvezetékeket a berendezésekben, és a szigeteltséghez szükséges távolságot távtartókkal biztosítják. 25 A sínvezetékek leágaztatására több megoldás ismeretes. Egyik megoldás szerint keresztrácsos sínes elosztót alakítanak ki, ahol a fő sínvezetékkel szöget bezáróan, főleg merőlegesen helyezik el a csatlakoztatásra kerülő sínvezetékeket, mint egy 30 2 ilyen kialakítást a 152 483 lajstromszámú magyar szabadalom is ismertet, és a kívánt kötést kapcsolókulcs, kapcsoló vagy egyéb könnyen oldható szerkezeti elem segítségével hozzák létre. Az ilyen kialakítások legfőbb hátránya, hogy az elosztásra kerülő teljesítmény nagyságától függetlenül állandó a sínvezetékek anyag- és helyszükséglete, ami bár a sorozatgyártást megkönnyíti, de a leginkább használt vörösréz anyagú sínvezetékek esetén jelentős többletköltséget jelent. Alkalmazásánál jelentkező hátránya, hogy a csatlakozási helyek a csatlakoztatandó sínvezetékek rögzítettsége miatt nem változtathatók meg valamint nagy számú sínvezeték esetén a kapcsolás áttekinthetetlen, s ez hibás kötések forrása lehet. További hátrányosság még, hogy a megfelelő szigeteltség biztosítására, valamint a rövidzárlatkor fellépő károsító elektrodinamikus hatások ellen nagyszámú távtartó alkalmazása szükséges. Más, kevésbé költséges és helyigényes megoldásoknál a csatlakozási helyen a .sínvezetékeket megszakítják, és egy vagy több csatlakozó aljzatot, vagy aljzatsort építenek be. Ha elegendő hely áll rendelkezésre, akkor a sínvezetékek megszakítása nélkül, az aljzat kivezetéseit oldhatatlan, vagy nehezen oldható kötéssel, pl. forrasztással, vagy bilincses csatlakozással rögzítik a sínvezetékekre, 172564
