172562. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági rendszer atomerőműben fellépő üzemzavar követkzeményeinek korlátozására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 172562 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1975. VI. 03. (YE-790) Szovjetunió-beli elsőbbsége: 1974. VI. 05. (2026554) Közzététel napja: 1978. III. 28. Megjelent: 1979. III. 31. Nemzetközi oetályozás: G 21 C 9/00, 15/18, G 21 D 3/06 » Feltalálók: Bukrinsky Anatoly Matveevich, mérnök, Matskevich Genrikh Vladimirovich, mérnök, Rzheznikov Julian Vulfovich, mérnök, Sukhov Andrei Borisovich, mérnök, Tatamikov Viktor Petrovich, mérnök, Berkovich Viktor Mozesovich, mérnök, Moszkva, Remzhin Jury Nikolaevich, mérnök, Slepnev Lev Nikolaevich, mérnök, Sverdlov Alexandr Anatolievich, mérnök, Leningrad, Karan Vladimir Geselevich, mérnök, Sverdlovsk, Kaloshin Jury Petrovich, mérnök, Moszkva, Krasikov Anatoly Nikolaevich, mérnök, Babenko Evgeny Akimovich, mérnök, Sverdlovsk, Bronnikov Vladimir Konstantinovich, mérnök, Gorlovka, Shvyryaev Jury Vasilievich, fizikus, Moszkva, Shirev Boris Semenovich, mérnök, Sverdlovsk, Szovjetunió Tulajdonos: Vsesojuzny teplotekhnichesky nauchno-issledovatelsky institut imeni F. E. Dzerzhinskogo, Moszkva, Szovjetunió Biztonsági rendszer atomerőműben fellépő üzemzavar következményeinek korlátozására 1 2 A találmány az atomenergia-technika területére tartozik. Tárgya közelebbről meghatározva atomerőműben fellépő üzemzavar következményeinek korlátozására alkalmas biztonsági rendszer, amely a környezetet megóvja a radioaktív szennyeződések- 5 tői. Radioaktív szennyeződések olyan atomerőművek üzemzavarainak következtében jöhetnek létre, amelyeknél az atomreaktor hermetikusan zárt hűtőrendszerében hőhordozóként magas hőmérsékleten és nagy nyomás alatt víz kering. Atomerőművek tervezésénél azt az elképzelhető legnagyobb hőhordozó veszteséggel járó üzemzavart veszik alapul, amikor is a legnagyobb keresztmetszetű csővezeték hirtelen széttörik és a hőhordozó a törés helyén mindkét irányból akadálytalanul 15 áramolhat ki a hűtőrendszerből. A hőhordozóveszteséggel járó üzemzavaroknál a kiáramló hőhordozóval együtt az üzemzavar tartama alatt kivált radioaktív hasadási termékek is kilépnek a reaktorberendezést tartalmazó térbe, amelyben a hőhor- 20 dozó forrása következtében keletkező gőz megnöveli a nyomást. Ily módon fennáll a veszélye annak, hogy radioaktív termékek kerülnek a környezetbe. A környezet radioaktív szennyeződésének megakadályozása céljából az atomerőműveket her- 25 metikusan záró védőköpennyel látják el, amely meggátolja az üzemzavar tartama alatt kivált radioaktív termékek kiáramlását. Ezt a hermetikusan záró védőköpenyt arra a maximális gőznyomásra méretezik, amely az üzem- 30 zavar tartama alatt a felszabadított teljes energia hatására felléphet. Mivel a hőhordozóveszteséggel járó üzemzavarok esetében igen nagy mennyiségű gőz képződik, jelentős térfogatú védőköpenyekre van szükség, amelyeknek kellőképpen szilárdnak kell lenniük, hogy a magas hőmérsékletű és nagy nyomású gőz-levegő keverék hatásának ellen tudjanak állni. Az ilyen rendszerek felépítése tehát igen költséges. A fenti rendszer beruházási költségeinek csökkentése érdekében megkísérelték a hermetikusan záró védőköpenyen belül fellépő nyomást csökkenteni. A nyomás csökkentésére kétféle megoldás ismeretes. Az egyiknél a gőzt hűtőközeg segítségével kondenzálják, a másiknál a védőköpenyen belüli teret két térrészre osztják (lásd a 3 168 445 és 3 379 613 sz. Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásokat). Az utóbbi megoldásnál az első térrész a reaktorberendezést és a hőhordozó cirkulációs rendszerének berendezéseit tartalmazza, míg a második térrész annak a levegőmennyiségnek az összegyűjtésére szolgál, amely az üzemzavar következtében elfolyó hőhordozóból képződő gőz hatására fellépő nyomásnövekedés eredményeképpen az első térrészből kilép. A két térrész között passzív típusu kondenzátorokat rendeznek el (lásd a 3 253 996 sz. Egyesült Államok-beli szabadalmi leírást is). 172562
