172561. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus elosztó
11 172561 12 Teljesen nyilvánvaló, hogy minél nagyobb az „e” excentricités, annál kisebb az áramlási ellenállás az elosztóban. Kézenfekvő továbbá, hogy amennyiben az „e” értéke csekély, kisebb, mint 0,2 (R-r), hatás nem 5 érhető el, amivel az áramlási ellenállások értéke a 7,8,9,10 és 11 hornyok maximális és minimális keresztmetszeteiben csak igen csekély mértékben térnek el egymástól. A maximális excentricitási nagyságot a 3 tolattyú 4,5,6 hídjainak felülete és a 10 7,8,9,10,11 hornyok közötti rés biztosított fenntartásának feltétele alapján választjuk meg, ami kizárja a 3 tolattyúnak ezek között való eltolódásakor a súrlódás keletkezését. Fent elmondottakat a találmány szerinti elosztó néhány előnyös kiviteli pél- 15 dáján kívánjuk részletesebben bemutatni. 1. példa Az elosztó paraméterei a következők: 20 a gyűrűs horony sugara a tolattyúhoz tartozó furat sugara a gyűrűs horony szélessége az excentricitás értéke R =2,3 cm r = 1,6 cm 25 L = 1 cm e =0,1 cm A AP nyomásveszteségértékek ilyen arányánál a minimális és a maximális horonykeresztmetszetben a folyadékáram mindkét horonykeresztmetszeten átáramlik és az áramlási keresztmetszet volumene minden esetben azonos lesz, mint amikor a horony a 2 furathoz képest koncentrikusan van kialakítva. 2. példa Az elosztó ugyanolyan paraméterekkel rendelkezik, mint az első példánál, e = 0,2 cm V, Q 0,5 V2 _Q 0,9 A Pi Q2 0,25g így tehát: AP2 Q2 0,8 lg A V, és V2 sebességek a gyűrűs horony mindenkori minimális és maximális keresztmetszetében az alábbi képletekkel fejezhetők ki: ahol F] és F2 a gyűrűs horony minimális és 40 maximális keresztmetszeteinek felületeinek jelölik. Fi = (R-r —e)L = (2,3-1,6 -0,1)1 = 0,6 cm* F2 = (R-r +e)L = (2,3-1,6 «0,1) 1 = 0,8 cm2 Kísérleti úton megállapítást nyert, hogy a AP 30 nyomásveszteségértékek ilyen arányánál a hornyok minimális és maximális keresztmetszetében, a minimális keresztmetszet közelében az un. hoitzóna jön létre, amelyen a folyadék gyakorlatilag nem halad keresztül, amiért is az áramlási keresztmetszet volumenének számításából kihagyható. Nyilvánvaló, hogy az „e” excentricitási érték növelésével a holt zóna felülete is növekszik, míg az áramlási keresztmetszet volumene csökken. 3. példa Ebből következik, hogy V, V2 _Q 0,6 A 0,8 45 Az elosztó ugyaizizokkal a paraméterekkel rendelkezik, mint az 1. példánál, de az excentricitás mértékének ezen elosztó paramétereihez vehető legnagyobb értéket választottuk, azaz 50 e = 0,6 cm Ekkor: Az egyes keresztmetszetekben fellépő nyomásveszteségek az alábbiak szerint fejezhetők ki: 55 V? A P, = _ = q2 g 0,36g Vf q2 À P2 = = g 0,64g azaz A P2 AP, 60 65 V, = V2 = Q_ 0,1 _Q_ 1,3 AP, = Q2 AP, = 0,01g Q2 l,69g 6
