172557. lajstromszámú szabadalom • Porozó szerkezet
MAGYAR SZABADALMI 172557 népköztársaság LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: w Bejelentés napja: 1976. IV. 21. (TE-852) Közzététel napja: 1978. ffl. 28. A 01 G 13/00, B 65 D 83/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. III. 31. u-Feltalálok: Tulajdonos: Tréfán László oki. gépészmérnök 51%, Márfi Károly Mikrolin Műanyag-, Fém- és old. gépészmérnök 37%, Puskás Vilmos oki, gépészmérnök 12%, Műszeripari Szövetkezet, Tatabánya Budapest Porozó szerkezet 1 A találmány porozó szerkezet, főleg por alakú növényvédő-szereknek hordozóközegként nyomás alatti levegő segítségével kézi vagy gépi úton való folyamatos vagy szakaszos kiszórására, amely szerkezetnek a por alakú anyagot befogadó portar- 5 tálya, a nyomás alatti ievegő előállítására és/vagy tárolására szolgáló kompressziós tere, a pornak a hordozóközeggel való elegyítésére alkalmas és ily módon a por, valamint a hordozóközeg kiszórásra előkészített keverékét tartalmazó porozókamrája 10 van, a porozókamrához a keveréket a kívánt helyre irányító fúvóka csatlakozik, a porozókamra és/vagy a fúvóka pedig előnyösen konfúzorszerű belső kiképzéssel rendelkezik. A növényvédelmi célokra szolgáló porozószerek 15 kiszórására általában kézben vagy háton hordozott készülékeket alkalmaznak, amelyek többnyire lüktető légáramlással működnek. Léteznek olyan szerkezetek is, amelyek kézi- vagy gépimeghajtással ventillátorokat működtetnek, és az ezek által kel- 20 tett légáram végzi a porozószerek kiszórását. Az eddig ismert - irodalomban megtalálható és Syakorlatban alkalmazott — porozó készülékek túlnyomó része mechanikus rendszerű adagolószervvel van ellátva. A mechanikus adagolást többnyire vál- 25 toztatható keresztmetszetű nyíláson keresztül csiga, lapátkerék, forgó cella vagy lengőmozgást végző kaparólap formájában kialakított adagoló szerv végzi a tároló térből származó porozó szernek a légáramba való bejuttatását. 30 2 A mechanikus adagolók hátránya, hogy alternáló vagy forgómozgást végző szervekkel rendelkeznek, ezeket csapágyazni kell, a csapágyak pedig érintkezésbe jutnak a porozószerrel. A porozószer koptató hatása miatt nagymértékű és gyors az alkatrészek elhasználódása, a beszorulások és berágódások pedig üzemzavarhoz vezetnek. Kedvezőtlen az is, hogy a mechanikus adagolók mozgó alkatrészei magát a porozószert összetömörítik, és ezért külön kell gondoskodni arról, hogy a porozószer a légáramba már föllazított állapotban jusson. Az adagoló szerkezetek természetszerűen kis fordulatszámmal működnek, ezért meghajtásukhoz sok alkatrészt kívánó lassító mechanizmus beépítése is szükséges. A mechanikus adagolás fogyatékosságainak kiküszöbölése végett próbálkoztak már pneumatikus működésű készülékekkel is. Ezeknél a portartályban elhelyezkedő porozószer egy részét intenzív légáramlás ragadja magával, miközben a porszemcséket egymástól elválasztja és fölkavarja. Az utóbbi családba tartozó ún. fluidizációs szerkezetek esetében elháríthatatlan nehézséget okoz azonban, hogy a por adagolása elvileg nem lehet egyenletes, mivel az adagolt por mennyisége szükségképpen összefügg a portartály feltöltöttségének mértékével. Az egyenletes adagolás érdekében ezért folyamatos szabályozást végző szerveket kell beépíteni, ami a készüléket bonyolultabbá és költségesebbé, az adagolást pedig pontatlanabbá teszi. 172557
