172478. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés talajvízben álló, elektromosan nem vezető anyaggal szigetelt építési szerkezetek, főként betonból készült mélyépítési műtárgyak és hasonlók szigetelési hiáinak javítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. Vili. 28. (GE-940) Módosítási elsőbbsége: 1977. IX. 27. (a 7, 8, 14, 16. és 17. igénypontokra) Közzététel napja: 1978. III. 28. Megjelent: 1979.1. 31. Greschik Gyula oki. mérnök, Budapest Eljárás és berendezés talajvízben álló, elektromosan nem vezető anyaggal szigetelt építési szerkezetek, főként betonból készült mélyépítési műtárgyak és hasonlók szigetelési hibáinak javítására 1 A találmány talajvízben álló, elektromosan nem vezető anyaggal szigetelt építési szerkezetek, főként betonból készült mélyépítési műtárgyak és hasonlók szigetelési hibájának javítására szolgáló eljárásra és berendezésre vonatkozik. 5 Az ideiglenesen vagy állandóan talajvízszint alatt álló építési szerkezetek, mérnöki létesítmények, például medencék, pincehelyiségek és hasonlók vízszigeteléssel készülnek. Az esetek túlnyomó részében lemezes, például úgynevezett fekete 10 szigeteléseket (rétegszigeteléseket) vagy cement-kötőanyagú vízzáró vakolatokat alkalmaznak, de maga a szerkezet anyaga is vízzáró lehet (vízzáró beton). A szigetelőlemezeket általában több rétegben, 15 bitumen-kenéssel hordják fel a szigetelendő műtárgy külső vagy belső felületére. A külső szigetelések elé szigetelésvédő falakat, a belsők elé pedig megtámasztófalakat építenek. Építési-technológiai okok miatt a külső szigetelés gyakoribb, 20 bár nagy hátrányt jelent, hogy meghibásodásuk esetén utólagos javításuk igen költséges, gyakran lehetetlen. Már a hiba helyének megállapítása is nehéz, mivel a belső felületen megjelenő vizesedés a legtöbb esetben a hibahelytől távol jelentkezik. 25 A szigetelési hibák javítása a javítandó terület kijelölését, a talajvíz kizárását, vagy talajvízszintsüllyesztést követően földkiemelés és bontás útján lehetséges. E műveletek élőmunka- és időigénye igen nagy, a műveletek végrehajtása körülményes, 30 2 tehát a javítási költségek is magasak, emellett a javítás minősége nem mindig megfelelő. Szigetelési hibákat megkíséreltek oly módon is javítani, hogy a műtárgy körül injektálással vízzáró függönyt hoztak létre, vagy a talajba pórustömítő anyagot, például bentonitot juttattak, talajszilárdítást hajtottak végre, stb. E megoldások azonban rendkivül költségesek, az eredmény viszont gyakran nem kielégítő, a hatás bizonytalan. Talajszárítás céljára ismeretesek olyan megoldások, amelyeknél a talajszilárdító vegyianyagokat a talajban létrehozott elektromos erőtér elektroozmótikus hatásának kihasználásával áramoltatják. Ehhez egymástól távol két elektródát építenek a talajba. Az elektroozmózis segítségével magas víztartalmad agyag-iszaprétegek viszonylag gyorsan vízteleníthetek. Amennyiben ioncserét eredményező roncsolódó elektródákat - például alumíniumelektródákat — alkalmaznak, az anyagok vízfelvevőképessége is csökken. Ilyen eljárás például vizes rézsűk csúszással szembeni biztosítására alkalmazható. Az elektroozmótikus hatásokat szigeteletlen, vagy elöregedett, tönkrement szigetelésű, elsősorban régi, műemlékjellegű épületek elvizesedett falszerkezeteinek szárításához is kihasználják. A természetes elektromos erőteret - amelynek hatására a fal anyaga vízzel telítődött - a falban létrehozott ellentétes polaritású erőtérrel, vagy fémes vezetővel való rövidrezárásával rontják le. Az ellentétes polaritású erőteret külső áramforrás segítségével 172478
