172476. lajstromszámú szabadalom • Eljárás azetidinon-származékok előállítására

19 172476 20 A reakciót valamely bázis jelenlétében hajthat­juk végre. E célra szervetlen bázisokat (pl. alkáli­­fémhidrogénkarbonátokat) vagy szerves bázisokat (pl. trialkilaminokat mint pl. trimetilamint, trietil­­amint, tributilamint stb), N-metil-morfolint, N-me­­til-piperidint, N,N-dialkilanilineket (pl. N,N-dimetil­­-anilint, N,N-dietil-anilint stb.), N,N-dialkil-benzil­­aminokat (pl. N,N-dietil-benzilamint stb.), piridint, pikolint, lutidint, l,5-diazabiciklo[4,3,0]-non-5-ént, 1,4-diazabiciklo[2,2,2]oktánt, 1,5-diazabiciklo[5,4,0] undec-7-ént stb. alkalmazhatunk. A reakcióban felhasznált folyékony bázis vagy folyékony kondenzálószer is betöltheti az oldószer szerepét. A reakció-hőmérséklet nem döntő jelentőségű tényező és előnyösen hűtés közben vagy szoba­­hőmérsékleten dolgozhatunk. 2. eljárás (3’) ->-(l”) c) eljárás-változat Az (1”) általános képletű vegyületeket oly mó­don állíthatjuk elő, hogy valamely (3’) általános képletű vegyületet egy A’-X általános képletű ve­­gyülettel reagáltatunk. X jelentése valamely sav maradéka és A’ jelentése a fent megadott. Az A’-X általános képletű vegyületekben levő A’ jelentése „A” értelmezésénél megadott, kivéve a hidrogénatomot. X jelentése valamely szervetlen sav (pl. sósav, hidrogénbromid, hidrogénjodid, kénsav stb.) mara­déka, vagy valamely szerves sav maradéka (pl. szerves szulfát mint pl. metilszulfát, etilszulfát, stb.), szerves szulfonsav maradéka (pl. metánszul­­fonsav, benzolszulfonsav, toluolszulfonsav stb.) és/vagy szerves karbaminsav (pl. dimetilkarbamin­­sav, dietilkarbaminsav stb.) maradéka. A reakciót általában oldószerben végezhetjük el. Reakcióközegként pl. vizet, acetont, dioxánt, ace­­tonitrilt, metilénkloridot, kloroformot, diklóretánt, tetrahidrofuránt, etilacetátot, dimetilformamidot, piridint stb. vagy a fenti hidrofil oldószerek és víz elegyét alkalmazhatjuk. Reakcióközegként bármely iners oldószer felhasználható. A reakcióhőmérséklet nem döntő jelentőségű tényező és általában szobahőmérsékleten vagy hű­tés közben dolgozhatunk. A kapott (1”) általános képletű vegyületekben adott esetben jelenlevő karboxil-származékot vagy védett karboxil-csoportot utólagos átalakítással karboxil-csoporttá alakíthatjuk és ez a reakció is találmányunk tárgyát képezi. Az utólagos átalakítást szokásos módszerekkel végezhetjük el. Ezeket a 3. eljárásnál részletezzük (pl. szolvolízis, redukció, stb.). 3. eljárás (1’) ->-(2) b) eljárás-változat A (2) általános képletű vegyületet oly módon állítjuk elő, hogy az (1’) általános képletű vegyü­­letben levő acil-csoportot szokásos módon eltávo­lítjuk. Az acilamino-csoporton levő acil-csoportot elő­nyösen szolvolízissel pl. savas vagy bázikus hidrolí­zissel: hidrazinolízissel vagy redukcióval (pl. kémiai vagy katalitikus redukcióval) vagy kombinált mód­szerekkel (iminohalogénezés, iminoéterezés és szol­volízis) hasíthatjuk le. A fenti reakcióknál pl. az alábbi reagenseket alkalmazhatjuk: Szolvolízis: A reakciót sav vagy bázis jelenlétében végezzük el. Savként szervetlen savakat pl. sósavat, kénsavat, stb., vagy szerves savakat pl. hangyasavat, ecetsavat, trifluorecetsavat, propionsavat, benzolszulfonsavat, p-toluolszulfonsavat stb. savas ioncserélő gyantákat stb. alkalmazhatunk. Bázisként szervetlen bázisokat pl. alkálifémek (pl. nátrium, kálium stb.) alkáliföldfémek (pl. mag­nézium, kalcium stb.) hidroxidjait, karbonátjait vagy hidrogénkarbonátjait továbbá szerves báziso­kat, pl. tercier aminokat pl. trialkilaminokat (pl. trimetilamint, trietilamint stb.), diszubsztituált aril­­aminokat (pl. N,N-dimetil-anilint), diszubsztituált alkilaminokat (pl. trimetilamint stb.), vagy hetero­­ciklikus aminokat (pl. N-metil-morfolint, N-metil­­-piperidint, N,N-dimetilpiperazint, piridint stb.) bá­zikus ioncserélő gyantákat alkalmazhatunk. Redukció. A redukciót szokásos kémiai redukálószerekkel vagy szokásos katalitikus redukcióval végezhetjük el. Redukálószerként fémeket (pl. ónt, cinket, vasat stb.) vagy fémvegyületek (pl. krómklorid, króm­­acetát stb.) és szerves vagy szervetlen savak (pl. ecetsav, propionsav, sósav stb.). elegyét alkalmaz­hatjuk. A katalitikus redukciónál szokásos katalizáto­rokat pl. platina-katalizátorokat (pl. platinalemezt, platinaszivacsot, platinafeketét, kolloid platinát platinaoxidot vagy platinahuzalt), palládium-katali­zátorokat (pl. palládiumszivacsot, palládiumfeketét, palládiumoxidot, szénre felvitt palládiumot, kolloid palládiumot, báriumszulfátra vagy báriumkarbonátra felvitt palládiumot) nikkel katalizátorokat (pl. re­dukált nikkelt, nikkeloxidot vagy Raney-nikkelt) kobalt-katalizátorokat (pl. redukált kobaltot vagy Raney-kobaltot) vaskatalizátorokat (pl. redukált vasat vagy Raney-vasat), rézkatalizátorokat (pl. re­dukált rezet, Raney-rezet vagy Ullman-rezet) vagy más szokásos katalizátorokat alkalmazhatunk. Kombinált módszerek Az iminohalogénezést, iminoéterezést és szolvo­­lízist a szokásos iminohalogénezőszerekkel és imi­­noéterezőszerekkel majd szokásos szolvolitikus módszerekkel végezhetjük el. Iminohalogénezőszerként pl. foszfor-vegyületeket (pl. foszfortrikloridot, foszforpentakloridot, foszfor­­tribromidot, foszforpentabromidot, foszforoxi­­kloridot stb.) és ekvivalenseiket (pl. tionilkloridot, foszgént stb.) alkalmazhatunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10

Next

/
Thumbnails
Contents