172464. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzofuranil-tetrahidropiridin- és piperidin származékok előállítására

11 172464 12 amely eljárás egyszerűbben valósítható meg, és rö­­videbb mint a fent említett ismert reakciófolyama­tok. Az új eljárás szerint egy Via általános képletű vegyületet, mely képletben R2, R3 és R4 a fen­tiekben megadott jelentésű, R2 azonban előnyösen hidrogénatomot jelent, egy savkötőszer jelenlétében egy adott esetben rövidszénláncú alkilcsoporttal szubsztituált 4-(halogénmetil)- vagy 2-(halogénme­­til)-piridinnel, főként 4- vagy 2-(klórmetil)-piridin­­nel vagy 4- vagy 2-(brómmetil)-piridinnel egy VIb általános képletű éterré kondenzálunk. A Via általános képletű vegyületeknek 4- vagy 2-(klórmetil)-piridinnel vagy 4- vagy 2-(brómmetil)­­-piridinnel történő reakcióját például egy inert szer­ves oldószerben, például dímetilformamidban végez­hetjük, savkötőszer, például nátrium- vagy kálium­karbonát jelenlétében. A reakció során a hőmérsék­letet 50-150C0, előnyösen 70-100 C° között tartjuk és kívánt esetben a reakciót kis mennyiségű nátrium- vagy káliumjodid hozzáadásával gyorsít­hatjuk. Az izolált, de nem szükségképpen tisztított VIb általános képletű vegyületek ezt követő gyűrű­zárását körülbelül 240 és 320C°-ra történő mele­gítéssel végezhetjük. A gyűrűzárást végezhetjük azonban az éterképzéssel egy lépésben is az ahhoz szükséges reakciókörülmények között, vagy szükség esetén hosszabb ideig, és/vagy a megadott határ­értéken belüli magasabb hőmérsékleten melegítve. A reakció során a savkötőszert feleslegben alkal­mazva kondenzálószerként is használhatjuk. Az így kapott VI általános képletű vegyületek a svájci szabadalmi leírásban említettek kivételével új anya­gok. A VI általános képletű vegyületekből III álta­lános képletű hidroxivegyületek reakcióképes ész­tereivel történő kvaternerezéssel nyerjük az V álta­lános képletű vegyületeket. A kvatemerezést a szo­kásos módon egy inert szerves oldószerben, például egy rövidszénláncú alkanolban (mely a reakcióké­pes észternek is alapul szolgálhat), továbbá például etilacetátban, tetrahidrofuránban vagy dioxánban, szobahőmérsékleten vagy mérsékelten emelt, körül­belül 100C°-ig terjedő hőmérsékleten végezhetjük. Az olyan II általános képletű kiindulási anya­gokat, melyekben Ac rövidszénláncú alkoxikarbo­­nílcsoportot vagy cíanocsoportot jelent, például az olyan megfelelő I általános képletű vegyületekből állíthatjuk elő, melyekben R, egy könnyen lehasít­ható csoportot, például allil- vagy benzilcsoportot és mindenekelőtt metilcsoportot jelent, az ilyen I általános képletű vegyületeket klórhangyasav-(rövid­­szénláncú)-alkilészterekkel, például klórhangyasav­­etilészterrel vagy -terc-butilészterrel, vagy bróm­­ciánnal reagáltatva, inert szerves oldószerben, me­legítéssel, például toluolban, annak forráspontján. A megfelelő I általános képletű vegyületek helyett ebben a reakcióban az l-metil-4-(2-benzofuranil)­­-1,2,3,6-tetrahidropiridint és az l-metil-4-(2-benzo­­furanil)-piperidint is alkalmazhatjuk. Az említett klórhangyasavészterek helyett például karbonsav­­halogenideket, például acetilbromidot vagy ben­­zoilkloridot is használhatunk, de ebben az esetben az Rí csoport lehasitása sokkal erősebb reakció­­körülményeket követel, és nem is annyira teljes, mint például klórhangyasavetilészter vagy főként brómcián alkalmazása esetén. Megfelelő I általános képletű vegyületeket klórhangyasavészterekkel, brómciánnal vagy más hasonló reagensekkel reagál­tatva, majd ezt követően az a) eljárásváltozat sze­rint hidrolizálva előnyösen juthatunk, olyan I álta­lános képletű végtermékekhez, melyekben Rí hid­rogénatomot és X és Y együttesen egy kémiai kötést jelentenek. Tehát az X és Y-ként kémiai kötést tartalmazó II általános képletű vegyületek előállításánál főleg az Ib általános képletű vegyü­letek szükebb körébe tartozó olyan vegyületekből indulunk ki, melyekben Rj jelentése metil-, allil­­vagy benzilcsoport. A b) eljárásváltozat szerinti redukcióban alkalma­zott IV általános képletű vegyületeket, főként az olyanokat, melyekben X és Y kémiai kötést alkot, az előbb említett II általános képletű kiindulási vegyületek előállítási módja szerint, vagy ahhoz hasonlóan állíthatjuk elő, megfelelő karbonsavhalo­­genidekkel, megfelelő I általános képletű vegyüle­tekből, melyek mindenekelőtt az Ib általános kép­letű vegyületek szűkebb csoportjába tartoznak, melyekben R, metilcsoportot jelent, azaz az 1-me* til-4-(2-benzofuranil)- 1,2,3,6-tetrahidropiridinekből. Ez a karbonsavhalogenides eljárás azonban kü­lönösen az olyan IV általános képletű vegyületek előállításánál fontos, melyek Y és X csoportként hidrogénatomot tartalmaznak, mikor is la általános képletű vegyületekből, különösen a d) eljárásválto­zat szerinti hidrogénezéssel könnyen előállítható la általános képletű vegyületekből indulunk ki, me­lyek X és Y csoportként hidrogénatomot tartal­maznak, és ezek iminocsoportját egy megfelelő, azaz az Rj csoport definíciójával összhangban levő karbonsavhalogeniddel megacilezzük, savkötőszer, például káliumkarbonát jelenlétében, egy inert, szerves oldószerben, például dioxánban vagy piri­­dinben, vagy ezek inert oldószerekkel alkotott ke­verékében szobahőmérsékleten, vagy kissé emelt hőmérsékleten. A VII általános képletű vegyületeket például a megfelelő, 2-helyzetben halogén-szubsztituált ben­­zofuránokból kiindulva állíthatjuk elő, magné­ziummal, vagy főleg a megfelelő, 2-helyzetben szubsztituálatlan benzofuránokból kiindulva — me­lyek közül több ismert -, alkálifémvegyületekkel, például butillítiummal, in situ, majd a kapott, 2-helyzetben magnéziumhalogenidcsoportot, illetve lítiumatomot tartalmazó benzofuránokat és a fent megadott Rj és Rs csoportokkal szubsztituált 4-pi­­peridonokat illetve 3-piperidinokat reagáltatjuk egy­mással, mely utóbbiak közül néhány ismert, mások pedig az ismert vegyületekhez hasonlóan állíthatók elő. A találmány oltalmi körébe tartozik az a)—j) el­járásváltozatok azon foganatosítási módja is, mely­nek során egy reakciókomponenst a reakciókörül­mények között képzünk, vagy adott esetben sója alakjában alkalmazzuk. Abban az esetben, ha a kiindulási anyagok között optikailag aktívak is le­hetnek, mind a racemátokat, mind az elkülönített optikai antipódokat alkalmazhatjuk, diasztereoméria fennálllása esetén a racemátkeverékeket, a racemá­tokat, illetve az izolált antipódokat egyaránt reagál­­tathatjuk. Az ilyen kiindulási anyagokat sóik alak­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6S 6

Next

/
Thumbnails
Contents