172462. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-klór-5-szulfamoil-N-/2-furfuril/-antranilsav előállítására
3 172462 4 ben oldószerként a folyékony halmazállapotú reakciópartnert, a furfurilamint használjuk, csak alkálihidroxidok befolyásolják kedvező mértékben. Alifás vagy aromás aminok (bázisok), iránt pl. furfurilamin, butilamin, trietilamin, továbbá alkálikarbonátok, alkáli hidrogén karbonátok, alkálioxidok, - amelyek más eddigi Furosemid szintézisben alkalmasak voltak és a fent említett szabadalmak és közlemény leírásában szerepelnek is - nem segítik elő hatékonyan a reakció lejátszódását. Ugyancsak alkalmatlannak bizonyultak egyéb szervetlen bázisok, mint pl- kalciumhidroxid, kalciumkarbonát, trinátriumfoszfát stb. Találmányunk tárgya eljárás 4-klór-5-szulfamoil-N-(2-furfurÚ)-antranilsav és alkálifém sói előállítására 2,4-diklór$!szulfainoil-benzoesav és furfurilamin reakciójával azzkl jellemezve, hogy a 2,4-diklór-5-szulfamoübenzoesavból furfurilaminnal, adott esetben a reakcióelegyben képezett sót, furfurilamin oldószerben alkálihidroxid jelenlétében 120-150 C°-on - célszerűen 130-140 C°-on - melegítünk, a nem reagált furfurilamint a rendszerből vízgőzdesztillációval eltávolítjuk, a visszamaradó oldatot valamely szerveskémiai reakciók bomlástermékeinek eltávolítására alkalmas abszorbens, célszerűen perlit és derítőszén, keverékével elegyítjük, majd szűrést és hűtést követően a 4-klór-5-szulfamoil-N-(2-furfuril)-antranilsavas alkálisót vagy kívánt esetben tisztítást követően ásványi sav hozzáadásával a 4-klór-5-szulfamoil-N-(2-furfuril)-antranilsavat nyerjük ki. Találmányunk alapja továbbá az a felismerés, hogy a reakcióelegy pH-ja minden esetben erősen változik, - mégpedig csökken - ha az ismert eljárások szerint dolgozunk. A pH csökkenése nem kedvez a reakciónak, sőt veszélyes az üzembiztos munka szempontjából, mert a furfurilamin is bizonyos mértékig a termék bomlását idézi elő. Ez a bomlási folyamat azért rejt magában igen nagy veszélyt, mert esetenként erősen exoterm reakció formájában jelentkezik és az olyan gyors, hogy üzemi körülmények között semmiféle módon nem befolyásolható. Ez a helyes, elnyújtott robbanáshoz hasonló folyamat üzemi körülmények között súlyos balesetek okozója. Megállapítottuk, hogy a pH általunk felismert kedvezőtlen csökkenését nem akadályozták meg a fentiekben említett’ szervesvagy szervetlen bázisok, csak a találmányunk szerint alkalmazott alkálihidroxidokkal volt elérhető a beadagolást követően egy gyors pH kiegyenlítődés és ennek következtében a pH 8,0—8,5 értéknél való állandósulása. A kedvező reakcióvezetés következtében kevés furfurilamin bomlik el és kátrányos melléktermék alig képződik. így módunkban van az értékes furfurilamint a nagyüzemi technológiákban előnyösen alkalmazható vízgőzdesztillációval visszanyerni és tisztítás nélkül - adott esetben a víztartalom kívánt értékre való beállítása után — ismételten felhasználni. Korábbi szintéziseknél — két esetet kivéve - a fölöslegben használt furfurilamin teljes mennyisége elveszett. Amint e két esetben [Chem. Bér., 99, 345 (1966) ill. Khim. Farm. Zh. 1969, 3 (3), 25] leírják, kevés furfurilamint regeneráltak a következő módon: a 2,4-diklór-5-szulfamoil-benzoesav és furfurilamin dioxánban végrehajtott reakciójának oldatát ötszörös térfogatú etilacetátba öntik és így mintegy 1,2 liter oldószerből 14-15 g furfurilamin sósavas sót nyernek ki. A szakemberek számára nyilvánvaló, hogy ez a módszer nagyüzemi gyártástechnológiaként nem jöhet szóba, hiszen a rendkívül nagy térfogatigényén kívül rossz termeléssel lehet a sóból felszabadított furfurilamint tiszta állapotban megkapni. A furfurilamin kidesztillálással történő regenerálása a magasabb hőmérsékleten történő bomlása következtében [J. Am. Chem. Soc., 61, 3133 (1939)] nehézkes és nagy veszteséggel járó művelet. Ismeretes (Beil., 18, 584, II. 416) ezenkívül a furfurilaminnak az a kedvezőtlen tulajdonsága is- amely vákuumdesztillációja során nyilvánvalóan előkerül - hogy képes a levegőből széndioxidot szívni, miközben kristály masszává dermed. Nagyüzemi gyártásra az alábbi megoldásunk látszik előnyösnek: A találmányunk szerint a 2,4-diklór-5-szulfam oil-benzoesavból f urfurilaminnal- adott esetben ugyanabban a készülékben és reakcióelegyben — sót képezünk, majd furfurilamin oldószerben alkálihidroxid jelenlétében 120-150 C°-on - célszerűen 130-140 C°-on - melegítjük. A nem reagált furfurilamint a rendszerből vízgőzdesztillációval eltávolítjuk, majd a visszamaradó oldatot olyan abszorbensek keverékével — célszerűen perlit és derítőszén — elegyítjük, amelyek alkalmasak szerveskémiai reakciók bomlástermékei nyomainak eltávolítására. Az oldatból hűtéssel kinyerjük a 4-klór-5-szulfamoil-N-(2-furfuril)-antranilsavas-alkálisót, amelyet adott esetben ásványi sav hozzáadásával 4-klór-5-szulfamoil-N-(2-furfuril)-antranilsawá alakítunk, vagy a szűrést követően fordított módon járunk el, vagyis ásványi sav adagolással először 4-klór-5-szulfamoil-N-(2-furfuril)-antranilsavat nyerünk ki, amelyet kívánt esetben alkálisóvá alakítunk. Előnyös az a megoldásmód, amely szerint a 2,4-diklór-5-szulfamoilbenzoesavból a reakció kezdetén furfurilaminnal enyhe melegítés közben sót képezünk, majd ugyanabban a készülékben alkálihidroxid beadagolása után erélyesebb melegítéssel indítjuk a reakciót. Eközben a furfurilamin-víz azeotrop pára kidesztillálásával tesszük lehetővé a reakció optimális hőmérsékleti tartományának — célszerűen 130-140C“ - elérését. A nem reagált furfurilamint vízgőzzel kidesztilláljuk a rendszerből, majd a visszamaradt oldatot valamely a szerveskémiai reakciók bomlástermékeinek eltávolítására alkalmas abszorbenssel - célszerűen perlit és derítőszén keverékével - elkeverjük. A derítőanyagok kiválasztásánál nagy súlyt kapnak az olyan abszorbensek, amelyek jó hatásfokkal képesek az úszó olajos szennyezéseket és a kátrányt megkötni. Melegen történő szűrés után a lehűtött oldatból a 4-klór-5-szulfamoil-N-(2-furfuril)-antranilsav alkálisót vagy ásványi sav hozzáadásával a 4-klór-5-szulfa-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
