172461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triszubsztituált 1,2,4-triazol-származékok előállítására

15 172461 16 hidroxilcsoportot, mint például egy a-aril-(rövid­­szénláncú)-alkoxi-csoportot, például benziloxicso­­portot, p-metoxi-benziloxi-csoportot vagy difenil­­-metoxi-csoportot savas körülmények között vég­zett hidrolízis, mint például egy vizes, adott eset­ben tömény hidrogénhalogeniddel, például adott esetben tömény sósavval, hidrogénbromiddal vagy hidrogénjodiddal történő kezelés útján, vagy külö­nösen egy benziloxicsoportot hidrogenolitikusan, mint például egy platinakatalizátor vagy palládium­katalizátor jelenlétében hidrogénnel kezelve a sza­bad hidroxilcsoporttá alakíthatunk át. Az éteresített hidroxilcsoportokból ez utóbbiakat oly módon is előállíthatjuk, hogy az R csoport szubsztituense­­ként megfelelő rövidszénláncú alkoxícsoportot, kü­lönösen terc-(rövidszénláncű)-alkoxi-csoportot, pél­dául terc-butiloxi-csoportot tartalmazó vegyületeket például valamely erős szerves karbonsavval, mint például hangyasavval vagy trifluorecetsawal végzett acidolízisnek vetjük alá. A találmány szerinti eljárás egy további előnyös kivitelezési változata szerint az I általános képletű vegyületek valamely szubsztituensében szereplő hidroxilcsoportot egy észteresített hidroxilcsoport­­ból is felszabadíthatjuk, például egy szerves savból származó acilcsoporttal, mint például rövidszén­láncú alkanoilcsoporttal vagy benzoilcsoporttal ész­teresített hidroxilcsoportból, előnyösen valamely bázikus kémhatású ágens, mint például egy alkáli­­fém-hidroxid, alkálifém-karbonát vagy alkálifém­­-hidrogénkarbonát jelenlétében végzett hidrolízis, vagy alkoholízis, például egy rövidszénláncú alka­­nollal vagy savas kémhatású ágens, mint például egy ásványi sav vagy egy erős szerves szulfonsav jelenlétében végzett kezelés útján. Az I általános képletű vegyületek R szubszti­­tuált rövidszénláncú alkilcsoportjában szereplő kar­­bonilcsoport az R csoport valamely más szubszti­­tuenséből ugyancsak kialakítható, általában reduk­ció útján, például formilcsoportból, például oly módon, hogy a megfelelő vegyületeket katalitiku­sán aktivált hidrogénnel, mint például hidrogénnel valamely nikkel-katalizátor, platina-katalizátor vagy réz-krómoxid-katalizátor jelenlétében, egy alkalmas komplex könnyűfém-hidriddel, például lítium-alu­­minium-hidriddel, nátrium-bórhidriddel vagy nát­­rium-ciánbórhidriddel. vagy egy alumínium-(rövid­­szénláncúj-alkoholáttal, például alumínium-izopropi­­láttal, valamely könnyen oxidálható rövidszénláncú alkanol, például izopropanol jelenlétében (Meerwein-Ponndorf-Verley) kezeljük. A fenti re­dukció során a redukálószer alkalmas megválasztá­sával, vagy mennyiségének korlátozásával, ill. enyhe reakciókörülmények alkalmazásával kell biztosíta­nunk, hogy az Ar és a Ph gyűrűk között található karbonilcsoport ne redukálódjék. Az R csoportként éteresített hidroxilcsoporttal szubsztituált rövidszénláncú alkilcsoportot tartal­mazó I általános képletű vegyületekben az étere­sített hidroxilcsoportot például oly módon alakít­hatjuk ki, hogy az I általános képletű vegyületeket, amelyekben az R szubsztituált rövidszénláncú alkil­­csoport szubsztituensként egy fémsóformában, al­­kálihémsó formában, például nátriumsóformában levő hidroxilcsoportot tartalmaz, valamely alkohol reak­cióképes észterével, mint például egy rövidszén­láncú alkil-halogeniddel vagy egy di-(rövidszénláncú alkilj-szulfáttal kezeljük. A találmány szerinti eljárás egy másik előnyös kivitelezési változata szerint az olyan I általános képletű vegyületekben, amelyekben az R csoport egy oxocsoportot, beleértve a formilcsoportot is, tartalmazó rövidszénláncú alkilcsoport, például egy megfelelő karbonilcsoport oxidációjával is kialakít­hatjuk a karbonilcsoportot, például egy oxidáló nehézfémvegyülettel, például egy alkálifém-dikro­­máttal, króm(VI)-oxiddal (például vizes kénsav vagy piridin jelenlétében, továbbá dipiridin­­-króm(IV)-trioxid formájában is), réz(II)-acetáttal vagy mangán(IV)-dioxiddal, egy oxidáló szulfoxid­­-származékkal, mint például egy di-(rövidszénláncú alkil)-szulfoxiddal, vagy rövidszénláncú alkilén-szulf­­oxiddal, például dimetilszulfoxiddal (például egy karbodiimid, például diciklohexil-karbodiimid, vagy egy karbonsavanhidrid, például ecetsavanhidrid je­lenlétében), egy alumínium-(rövidszénláncú)-alkoxíd­­dal, például alumínium-izopropiláttal, vagy alumí­­nium-terc-butiláttal, valamely hidrogénakceptor. pél­dául ciklohexanon jelenlétében (ahol az Oppenauer­­-reakció elsősorban ketokarbonilvegyületek előállí­tására alkalmas), vagy N-halogén-dikarbonsavimidek­­kel. mint például N-klór-szukcinimiddel dimetil­­szulfid jelenlétében toluolban (ahol ez a módszer különösen aldehid-karbonilcsoportok kialakítására alkalmas) történő kezelés útján. Ennél a reakciónál arra kell ügyelnünk, hogy az oxidáció a karbonil­­vegyület-fokozatnál leállítható legyen. Például egy hidroxilcsoportnak formilcsoporttá való oxidáció­jára ezért különösen alkalmas a mangán(IV)-dioxid valamely semleges szerves oldószerben, például ben­zolban. Az olyan 1 általános képletű vegyületeket, ahol az R jelentése formilcsoport, ammóniával, valamely primer aminnal, mint például egy rövidszénláncú alkilaminnal, vagy egy szekunder aminnal, külö­nösen a korábban megadott III általános képletű vegyületek valamelyikével, vagy egy primer rövid­szénláncú alkanollal egy alkálicianíd és egy szelek­tív oxidálószer jelenlétében történő reakció útján a megfelelő, R csoportként egy adott esetben mono­­szubsztituált vagy diszubsztituált karbamoilcsopor­­tot, ill. egy (rövidszénláncú alkoxi)-karbonil-csopor­­tot tartalmazó vegyületekké alakíthatjuk át. Al­­kálifém-cianidként e reakcióban például kálium­­-cianidot és különösen nátrium-cianidot alkalma­zunk. Szelektív oxidálószereken olyan ágenseket értünk, amelyek a reakció körülményei között a kiindulási anyag aldehidcsoportját nem támadják meg, de a közbenső termékként keletkező ciánhid­­rin hidroximetiléncsoportját karbonilcsoporttá tud­ják oxidálni. Különösen alkalmas oxidálószer e célra a mangán(IV)-oxid. Az erre alkalmas triazol­­-származékok ammóniával vagy primer vagy szekun­der aminokkal és mangán(IV)-dioxiddal lejátszódó reakcióját előnyösen izopropanolban, vagy valamely más, rövidszénláncú szekunder alkoholban, amely­hez egy másik, a reakció körülményei között sem­leges szerves oldószert, előnyösen egy olyat, amely a kiindulási anyagul szolgáló triazolszármazékokat jól oldja, mint például dioxánt, hozzá lehet adni, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Thumbnails
Contents