172461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triszubsztituált 1,2,4-triazol-származékok előállítására
9 172461 10 savakat, mint például ecetsavat vagy propionsavat, vagy szerves szulfonsavakat, mint például benzolszulfonsavat, vagy p-toluol-szulfonsavat alkalmazhatunk, a III általános képletü vegyületre számított kb. 1-5 mólnyi mennyiségben. Mint semleges szerves oldószerek például aromás szénhidrogének jöhetnek számításba. Ezenkívül az alkalmazott ortoészter fölöslege és/vagy egy alkalmas, savas kémhatású kondenzálószer, mint például az ecetsav szolgálhat a reakció közegéül. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös kivitelezési változata szerint a Via vagy VIb áltálános képletü vegyületeket hidrazinnal, előnyösen a mintegy 0C° és mintegy 100 C° közé eső hőmérséklettartományban, különösen szobahőmérséklet és mérsékelten magas hőmérséklet között, vagyis mintegy 20 C° és mintegy 60 C° közötti hőmérsékleten reagáltatjuk. A hidrazint használhatjuk önmagában vagy valamely származéka, például egy savval képzett sója formájában, vagy pedig, elsősorban, amikor a VIb általános képletü anyagokból indulunk ki, hidrátja formájában, ekvimolárís mennyiségben, vagy előnyösen nagyobb fölöslegben. Fölöslegben alkalmazva kizárólagos reakcióközegként szolgálhat, de végezhetjük a reakciót valamely alkalmas szerves oldószerben, mint például egy rövidszénláncú alkanolban is. Adott esetben valamely savas kémhatású kondenzálószer, például egy szervetlen sav, mint például sósav, hidrogénbromid, kénsav vagy foszforsav, egy szerves karbonsav, mint például ecetsav vagy propionsav, vagy egy szerves szulfonsav, mint például benzol-szulfonsav vagy p-toluol-szulfonsav hozzáadásával meggyorsíthatjuk a reakciót, az ehhez szükséges savat a megfelelő hidrazin-só savkomponensének formájában is beadagolhatjuk a reakcióelegybe. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös kivitelezési változata szerint a VII általános képletü vegyületek acilezését valamely savanhidriddel, különösen egy vegyes anhidriddel, mint például egy savhalogeniddel, mint például egy savkloriddal vagy savbromiddal, vagy az adott sav szimmetrikus anhidridjével, például egy halogén-ecetsav-halogeniddel vagy halogén-ecetsav-anhidriddel, például klór-acetil-kloriddal vagy klórecetsav-anhidriddel, például mintegy 0C° és 80 C° közé eső hőmérséklettartományban, előnyösen szobahőmérsékleten vagy kissé magasabb hőmérsékleten vagyis mintegy 20 C° és 40 C° közötti hőmérsékleten végezzük. Savkötőszerként különösen tercier szerves bázisokat, például piridint, 2-metil-imidazolt, etildiizopropil-amint vagy trietil-amint, továbbá szervetlen savkötőszereket, mint például alkálifém-karbonátokat vagy alkálifém-hidrogénkarbonátokat, például nátrium-karbonátot, kálium-karbonátot, nátrium-hidrogénkarbonátot vagy kálium-hidrogénkarbonátot használunk. A reakciót egy savkötőszerként szolgáló szerves bázis nagyobb fölöslege jelenlétében vagy egy semleges szerves oldószerben, például egy aromás szénhidrogénben, egy polihaiogénezett rövidszénláncú alkánban, egy éterszerű oldószerben vagy dimetilformamidban végezzük. Ha szobahőmérsékleten végezzük a reakciót, akkor az acilezőszer, mint például egy anhidrid, beleértve a savkloridokat is, nagyobb fölöslegének alkalmazása esetében is kizárólag vagy túlnyomóan a IX általános képletü monoaciiezett származékokhoz jutunk, erélyesebb reakciókörülmények között egy diacilezett származékot vagy ezek keverékét is nyerhetjük, amelyekben egy további gyűrűnitrogénatom vagy a hidroxilcsoport is acilezve lehet. Ezenkívül triacilszármazékok is keletkezhetnek, mind a diacilezett, mind a triacilezett származékokat azonban a IX általános képletü monoaciiezett származékokkal analóg módon a II általános képletü, megfelelő kívánt kiindulási anyagokká lehet alakítani, és így az acilezés foka a reakciósor kivitelezése szempontjából nem döntő jelentőségű. A VII általános képletü vegyületek acilezett származékainak, például a IX általános képletü monoacilszármazéknak és ennek diacilezett és triacilezett származékokkal alkotott keverékeinek a II általános képletü kiindulási anyagokká történő átalakításához szükséges gyengén savas kémhatású közeg céljaira leginkább valamely szerves karbonsav, mint például egy adott esetben halogénszubsztituenst tartalmazó rövidszénláncú alkán-karbonsav, például hangyasav, ecetsav, klórecetsav vagy diklórecetsav, egy aromás karbonsav, például benzoesav vagy szalicilsav, vagy egy aromás-alifás karbonsav, például fenilecetsav vagy 3-fenil-propionsav felel meg. A rövidszénláncú alkán-karbonsavak, például a hangyasav vagy az ecetsav ugyanakkor előnyösen oldószerként is szolgálhatnak, de ezekhez is, és különösen a nagyobb szénatomszámú karbonsavakhoz is adhatunk egy semleges szerves oldószert, mint például adott esetben halogénezett aromás szénhidrogéneket, halogénezett rövidszénláncú alkánokat vagy éterszerű oldószereket. A reakciót például mintegy 20 C° és mintegy 160C° közötti hőmérséklettartományban, előnyösen mintegy 80 C° és mintegy 120 C°, ill. ha a reakcióközeg forráspontja ennél alacsonyabb, akkor mintegy 20 C° és e forráspont közötti hőmérsékleten végezzük, és a II általános képletü reakcióterméket például a reakcióelegynek csökkentett nyomáson végzett betöményítése útján nyerjük ki. Ha kívánatos vagy szükséges, az X0 reakcióképes észteresített hidroxilcsoportot, különösen egy halogénatomot, mint például egy klóratomot vagy brómatomot, önmagában ismert módon valamely más X reakcióképes észteresített hidroxilcsoporttá alakíthatjuk. így például egy klóratomot vagy egy brómatomot például egy alkálifém-jodid, például nátrium-jodid vagy kálium-jodid segítségével egy alkalmas szerves oldószerben, mint például metanolban, etanolban vagy acetonban átalakíthatunk, egy klóratomnak vagy egy brómatomnak a jódatommá történő átalakítását in situ, közvetlenül a II általános képletü vegyületek további felhasználása előtt végezhetjük. Az ily módon nyert, II általános képletü kiindulási anyagban, vagy az ennek előállítása során keletkezett valamely alkalmas köztitermékben szereplő R csoportot, vagyis egy a megadott módon szubsztituált rövidszénláncú alkilcsoportot, vagy egy adott esetben funkcionálisan átalakított karboxilcsoportot például az alábbiakban leírt, önmagában ismert módon valamely más R csoporttá alakíthatjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
