172456. lajstromszámú szabadalom • Univerzális öntözőberendezés
13 172456 14 Mint a fentiekből látszik, a 7. ábrán föltüntetett megoldástól eltekintve az összes többi lehetséges esetben az 1 konzolok a Segner elv alapján körforgó mozgást végeznek, hajtóerőül a kiszórt öntöző víz reaktív erejét használva föl. Az általunk kifejlesztett univerzális öntöző berendezésnél a vízsugarak reakcióerejét azonban nem csupán az 1 konzolok hajtására, hanem a vízsugaraknak egy részét a konzolok fékezésére is fölhasználjuk. A vízsugarak reakcióerejének az 1 konzolok hajtására és/vagy fékezésére való fölhasználása segítségével minden eddigi öntözőberendezéshez viszonyítva sokkal egyenletesebb körülfordulási sebességet, és ezen keresztül minden eddiginél egyenletesebb permeteloszlást tudunk biztosítani. A szögsebesség egyenletességét speciális vezérlési módszer segítségével valósítjuk meg. Ez abban áll, hogy a vízsugarakat részben hajtásra, részben fékezésre oly módon használjuk föl, hogy ezek egymáshoz rendelt és fokozat nélkül szabályozható beállítási pozíciói valamely kívánt egyenletes forgássebességet — meghatározott tűréstartományon belül — biztosítsanak. Ez az alapgondolat egyben lehetővé teszi azt, is, hogy a szélfúvásnak a sebesség egyenletességét és ezáltal az öntözővíz permeteloszlásának szabályosságát megzavaró hatását is minden eddigi hasonló célzatú megoldást fölülmúló módon sikerült megvalósítani. A vezérlés egyik lehetséges megoldásmódját a 16. ábrán mutatjuk be. Eszerint a 7 elosztó idomhoz szerelt 31 fogaskerékszekrényben levő 23 gyorsító hajtómű — ami a 12 vázszerkezetre rögzített 32 fogaskoszorúhoz kapcsolódik — a 20 centrifugális regulátort forgatja. A 20 centrifugális regulátornak a 33 szabályozó súlyai közismert módon a kerületi sebesség növekedésekor a regulátor tengelyétől távolodnak, míg a kerületi sebesség csökkenésekor ahhoz közelednek. A 33 szabályozó idomok ily módon történő helyzetváltozásával egyidejűleg a 20 centrifugális regulátor alsó részén elhelyezett 34 vezérlő horonyban megváltozik a 35 vezérlő idom helyzete. A 16. ábrán látható esetben például a fordulatszám növekedése esetén a 34 vezérlő horonyban a 35 vezérlő idom oly módon mozdul el, hogy fölső 36 csatlakozási pontja jobb felé tér ki. E 36 csatlakozási ponton kapcsolódik a 35 vezérlő idomhoz a 29 összekötő elem amely a 30 beállító karokon keresztül a 18 hajtó fúvókát, valamint a 19 fékező fúvókát tudja elmozdítani. A fordulatszám növekedésekor a 20 centrifugális regulátor tengelyéből a 33 szabályozó idomok távolodnak (a regulátor ,.kinyílik”), és ilyenkor a 36 csatlakozási pont jobb felé mozdul Ennek következtében a 29 összekötő elem baloldali ága a 18 hajtófúvókához kapcsolódó 30 beállító kart, jobboldali ága pedig a 19 fékező fúvókához kapcsolódó 30 beállító kart jobbfelé mozdítja. Ennek következtében a fékező fúvóka tengelyének az 1 konzol 2 hossztengelyével bezárt a nagyságú szöge megnövekszik, míg a 18 hajtófúvókának az 1 konzol 2 hossztengelyével bezárt ß nagyságú szöge csökken. Mindkét intézkedés a fordulatszám csökkenését eredményezi, hiszen a 18 hajtófúvókánál a ß szög csökkenése következtében a hajtóhatás csökken, míg a 19 fékező fúvókánál az a növekedés következtében a fékező hatás fokoz.' ük. Amikor a fordulatszám valamilyen okból - pl. a szélerő hatására - csökken, akkor a 20 centrifugális regulátor 33 szabályozó idomai a 20 regulátor tengelyéhez közelebb kerülnek (a regulátor „összébb csukódik”), és ilyenkor a 34 vezérlő horonyban a 35 vezérlő idom oly módon mozdul el, hogy a 36 csatlakozási pont balfelé tér ki. E bal felé való kitérés folytán a 29 összekötő elem a 30 beállító karokat balfelé mozdítja, melynek következtében a 19 fékező fúvókánál az a szög csökken, a hajtóhatás pedig fokozódik. Mindkét jelenség a csökkent fordulatszám újbóli növekedését eredményezi. A fordulatszabályozásnak egy másik módját az ún. szinkronizátoros vezérlést a 17. ábrán tüntettük föl. A 12 vázszerkezethez az előbbi megoldással azonos módon kapcsolódik az I konzolok királycsapjául is szolgáló 6 törzs. A 6 törzzsel „párhuzamosan kapcsolt" és célszerűen közbeiktatott 37 elzárószervvel ellátott 38 segédvezetéken keresztül a vízellátó rendszerhez való csatlakozásra szolgáló 5 kapcsoló szervtől vizet vezetünk egy 22 membránmotorhoz, amely állandó szögsebességgel meghajtja a 6 törzs tengelyével célszerűen koaxiálisán elhelyezett 21 szabályozó tárcsát. A 21 szabályozó tárcsát az 1 konzol kívánt ideális fordulatszámának megfelelő sebességgel hajtjuk meg a 22 membránmotor segítségével. A 21 szabályozó tárcsához mereven kapcsolódik -a 17. ábrán függőleges helyzetben föltüntetett- 27 kapcsoló nyúlvány. A 27 kapcsoló nyúlvány fölső vége benyúlik a 28 szabályozó idomba, és azon belül az adott szabályozási intervallumot jelentő elmozdulásra képes. A szabályozási intervallum határhelyzeteiben a 27 kapcsoló nyúlvány fölső vége balra vagy jobbra fölütközik a 28 szabályozó idom belső falán. A fordulatszám szabályozása az alábbi módon történik. Ha az 1 konzolok valóban a 22 membránmotor által meghajtott és az ideális fordulatszámra beállított 21 szabályozó tárcsa szögsebességével járnak körbe — vagyis az 1 konzolok sem előre nem sietnek, sem le nem maradnak - akkor a 27 kapcsoló nyúlvány nem ér hozzá a 28 szabályozó idom belső falához Ez esetben a 18 hajtófúvóka és a 19 fékező fúvóka beállított helyzetében marad. Ezzel szemben ha pl. a fordulatszám csökken, és az 1 konzolok forgássebessége lemarad a 21 szabályozó tárcsáéhoz képest, akkor a 27 kapcsoló nyúlvány a 28 szabályozó idom belsejében balfelé elmozdul, majd előbb-utóbb a 28 szabályozó idom belső falán fölütközik és azt eltolja. Ennek hatására a 29 összekötő elem ágai a 30 beállító karokat balfelé mozdítják. Ezáltal a 18 hajtófúvóka kilépő nyílásának az 1 konzol 2 hossztengelyével bezárt ß szöge megnövekszik, a 19 fékező fúvóka a szöge pedig csökken. Mind az a csökkenése, mind pedig aß növekedése ugyanazt az eredményt szolgáltatja, nevezetesen növeli a hajtó és csökkenti a fékező hatást, tehát végső soron az 1 konzol sebessége növekedni fog. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
