172454. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés utószilárduló anyag előállítására különösen építőelemek, épületek és hasonlók létesítéséhez
9 172454 10 köbméterenként 60 kg porszénhamuval, valamint 200 kg C 500-as cementtel kevertünk. Az így nyert száraz anyagkeverékhez oltottmész emulzió formájában annyi oltottmeszet és vizet adagoltunk, hogy lágy plasztikus, könnyen bedolgozható keveréket kaptunk, amelynek pH-ja 11 volt. 3. példa Kiindulási anyagként 45% meszet tartalmazó agyagot alkalmaztunk, amelyet 700-900 C° hőmérsékleten kiégettünk és megőröltünk. Ezt az anyagot töltőanyagként fürészporral, valamint cementtel és mésztejjel keverve hő- és hangszigetelő lapokat állítottunk elő, töltőanyagként porszénhamut alkalmazva pedig lefolyócsöveket gyártottunk. A találmány természetesen nem korlátozódik az ismertetett példákra hanem az igénypontok által meghatározott oltalmi körön belül számos változatban megvalósítható. Az agyag mésztartalmától függően kell a minden esetben porszerű halmazállapotúvá alakított alapanyaghoz mészhidrátot adni, illetve az oltottmész mennyiséget meghatározni. Általában az az agyagtalaj felel meg a találmány szerinti eljáráshoz, amely ecetsavban és sósavban láthatóan és hallhatóan pezseg, az ilyen talaj pH-ja általában legalább 7—8. Ipari melléktermék, pl. porszénhamu esetén rostos növényi töltőanyagból, például célszerűen az agyag 1 köbméterére számítva legalább 30kg-ot adagolni, felső határként pedig 120 kg jelölhető meg. A cementadagolással a végtermék szilárdsága lényegesen növelhető. 1 m3 agyaghoz, az említett minimális töltőanyag mennyiséghez 50 kg, a maximális töltőanyag mennyiséghez pedig 500 kg cementet adagolhatunk. Könnyen belátható, hogy az alapanyag minősége, az alkalmazott töltőanyag jellege és a cement adagolás függvényében rendkívül sokféle tulajdonságú végtermék nyerhető, mind szilárdság (20 kg/cm2 - -180kg/cm2), mind térfogatsúly (1200 kg/m3 - 2000 kg/m3), mind hő- és hangszigetelés, valamint vízzáróság vonatkozásában. Végül megjegyezzük, hogy az eljárás foganatosítására szolgáló berendzés sem korlátozódik a rajzokon és leírásokban részletezett kiviteli példákra, hanem az igénypontok által meghatározott oltalmi körön belül számos változatban megvalósítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás utószilárduló anyag előállítására agyag, szerves vagy/és szervetlen rostos és/vagy szemcsés töltőanyag, valamint kötőanyag felhasználásával, különösen építőelemek, épületek és hasonlók létesítéséhez, azzal jellemezve, hogy mésztartalmú célszerűen legalább mintegy 8-as pH-jú agyagot előnyösen 100-900 0° közötti hőmérséklet tartományban hevítünk, majd porszerű halmazállapotúvá őriünk, amelyet előbb szárazon, majd víz hozzáadásával a töltőanyaggal összekeverünk, s kötőanyagként olyan mennyiségű mészhidrátot és/vagy oltott meszet használunk, amivel legalább mintegy 11-es pH-jú keveréket állítunk elő. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy kötőanyagként csak mészhidrát alkalmazása esetén azt a porszem halmazállapotú meszes agyaghoz, vagy/és az agyag töltőanyag száraz keverékéhez, vagy/és a száraz töltőanyaghoz adjuk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy amennyiben kötőanyagként oltottmeszet (is) alkalmazunk, azt az agyag-kötőanyag nedves keverékéhez, vagy/és a száraz keverékhez adott vízhez adagoljuk. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás fogantosítási módja azzal jellemezve, hogy a töltőanyagot alkotó rostok és/vagy szemcsék átlagos méretét 10— 12mm-nél kisebbre, előnyösen mintegy 1 — 5 mm-re választjuk. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy töltőanyagként rostos növényi anyag őrleményét, például lenszalmadarát, fűrészport, nádőrleményt, rizsszalma őrleményt, hántoltrizs-pelyvát, kalászos gabonafélék szál ma őrlemény ét, repceszalma őrleményt, faforgácsot, venyige őrleményt, gally-őrleményt, gyékény őrleményt, sásőrieményt, vagy ezek keverékét alkalmazunk. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy töltőanyagként égési melléktermékeket, például porszénhamut, salakot, kormot vagy ezek keverékét alkalmazunk. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy töltőanyagként őrölt műanyag- és/vagy bőrhulladékot és/vagy textil-, papír- vagy hasonló hulladékot használunk. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy töltőanyagként bányászati melléktermékeket, például őrölt meddőkőzetet, kőtörmeléket, kavicsot, homokot vagy ezek keverékeit használjuk. 9. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a rostos növényi töltőanyagot 5 mm-es rostával ellátott kalapácsos darálóban alakítjuk őrleménnyé. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy olyan képlékeny, tapadós, kötött agyagot használunk, amelynek „Arany-féle” kötöttségi száma 30 felett van. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a porszerű halmazállapotú alapanyaghoz és/vagy alapanyag-töltőanyag keverékhez kötőanyagként cementet is adagolunk. 12. A 11. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzai jellemezve, hogy az alapanyaghoz köbméterenként adagolt cement mennyiségét 50-500 kg-ra választjuk, mimellett az egységnyi alapanyag mennyiséghez adott töltőanyag mennyiségének növelésével a cementadagolást is növeljük. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vizet és oltottmeszet mésztej, illetve oltottmész 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
