172436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élelmiszerek hordozó-illetve adalékanyagként használható keményítő hidrolizis-termékek előállítására

5 172436 6 letet 15-20 percig tartjuk, majd a kapott hidroli­­zátumot adott esetben adalékok hozzáadása után ismert módon géllé vagy száraz termékké alakítjuk. Az SHP-k találmány szerint előállíthatok külön­böző lebontási fokkal rendelkező, a polimerizációs fokban egymástól legalább egy nagyságrenddel el­térő keményítőkeverékekből, adott esetben ada­lékok hozzáadása után. A keverékbe nagymole­kulájú keményítőtermékként minden természetes illetve különböző növényi eredetű, alkalmas módon kémiailag módosított keményítőket, valamint azok­ból tetszőleges módszerrel részlegesen lebontott ter­mékeket magukban, illetve egymással alkalmas kombinációban alkalmazhatunk. Kismolekulájú keverékkomponensként minden olyan anyag alkalmas, amely a fentnevezett nagy­molekulájú összetevők közötti hidrogénhídkötéssel képződött intermolekuláris asszociálod ást nagymér­tékben gátolja. Nagy- és kismolekulájú keményítőtermékek ke­verékéből előállított SHP-ben a két komponens valamelyikét más anyaggal, előnyösen poliszacha­­ridokkal, illetve ezek bomlástermékeivel teljesen vagy részben helyettesíthetjük. Nagymolekulájú komponensként minden olyan anyag alkalmas, amely hidrogénhídkötés kialakulásával mellékvegyér­tékű géleket képez. Ilyenek pl. mikrobiális poli­­szacharidok, pektinek, valamint ezek nagymole­kulájú bomlástermékei. Kismolekulájú, kompo­nensként pl. nagymértékben lebontott keményítő hidrolízis-termékeket hidráit formában alkalmazunk. A találmány szerint előállítandó keményítő hid­rolízis-termékek kiindulási anyagaként a gumós- és gyökérkeményítők közül a burgonyakeményítő a legalkalmasabb, és főként 25 ... 30 súly%-os ke­ményít őkoncentrációban alkalmazva előnyös. Ezenkívül vannak olyan kis fokban szubsztituált, kiindulási termékként alkalmazható keményítőszár­mazékok, előnyösen foszfát- és acetilkeményítők, melyek funkcionális csoportjaik révén táplálkozás­­-élettani szempontból elfogadhatók és a-amilázzal lebonthatók. Éppúgy alkalmazhatók olyan keményítők is, melyek duzzadási hőmérséklettartományát előkeze­­letlen keményítőkkel összehasonlítva, meghatáro­zott előkezelési módszerekkel, előnyösen hőbeha­tással történő nedvesítési módszerrel elért művi érleléssel vagy a viszkozitásarány kalcium- vagy más ionokkal történő módosításával változtatjuk. Min­den enzimes lebontásnak alávetett kiindulási anyag és minden enzimpreparátum optimális enzimkon­centrációját meg kell határozni. Ehhez az enzimes lebontás speciális hőmérséklet-idő-programját egy konzisztenciaregisztráló berendezéssel, pl. a Braben­­der-viszkográffal meghatározzuk és az ipari eljárásra állandó lebontási program szerint addig változtat­juk, míg az enzim inaktiválódása után a keletkezett SHP a lehűlést követően mellékvegyértékű géllé alakul, másrészt pedig 80C°-ra történő melegítés hatására teljesen és tisztán feloldódik. A találmány szerint a lebontási hőmérsékletet először előnyösen a duzzadási hőmérséklettarto­mánynál 1 ... 4 C°-al alacsonyabb szinten, azaz a megindult konzisztencia szilárdulás szintjén tartjuk és a lebontást emelkedő hőmérsékleten a kemé­nyítőszemcsék duzzadási hőmérséklettartományának felső határáig folyamatosan egy vagy több pihen­­tetési idő közbeiktatásával az összes irreverzibilisen megduzzadt keményítőszemcse feloldódásáig foly­tatjuk. Találmány szerint a heterogén enzimes hid­rolízist úgy végezzük, hogy a keményítőpoliszacha­­ridok egy részét, éspedig az oldatban található részt, enzimmel, lényegesen gyorsabban és nagyobb mértékben lebontjuk mint a keményítő-poliszacha­­ridok másik részét, amely a duzzadt szemcsék szilárd fázisában található. A szubsztrátum két kü­lönböző fizikai állapotánál fogva az enzimes le­bontás kívánt molekulasúly-eloszlású hidrolízis ter­mékeket eredményez, meg kell azonban jegyez­nünk, hogy az eloszlás jellege a baktéríum-a-amiláz tulajdonképpeni hőmérsékletoptimumánál végrehaj­tott a hosszú inkubációs idő alatt, amely nagy szubsztrátumkoncentráció esetén 80 C° és 87 C° között van, ismét kiegyenlítődik. Ezért a találmány szerinti eljárásnál lényeges, hogy az enzim inakti­válódásánál melegítéskor ezt a hőmérsékleti tarto­mányt gyorsan átlépjük. Az enzim teljes inaktiválódását a keményítő­­hidrolizátumnak 15 .... 20 percig 95 .... 100 C°on végzett forralásával érjük el. Ezen a hőmérsékleten a koagulálható anyagok, előnyösen a gumó- és gyökér­keményítőkben kísérőanyagként jelenlevő fehérjék va­lamint az enzimfehérjék is kicsapódnak és adott eset­ben szagtalanító és/vagy színtelenítő anyagok beadago­lása után ezeket a már ismert módon a hidrolizátumból eltávolítjuk. A hidrolizátumot hűtéssel géllé vagy vízelvonással száraz termékké alakítjuk. A vízel­vonást előnyösen porlasztásos szárítással végezzük. Előnyösnek bizonyult a hengeres- és a fagyasztásos (liofilizálás) szárítás is. A találmány szerinti SHP-hez már az előállítás­nál adagolhatunk adalékanyagokat, mint pl. táp- és adalékanyagokat, élelmiszereket, élelmiszerkészít­ményeket és enzimeket. Ennek akkor van jelentő­sége, ha az SHP-hez kis mennyiségben pl. színezé­keket, konzerválószereket, emulgeátorokat, stabili­­zátorokat adagolunk. Célszerű ezeket az adalék­anyagokat az SHP-oldathoz a további feldolgozás előtt beadagolni. A találmány szerinti SHP-k 25%-nál kisebb, előnyösen 5 .. .. 8%-os DE-érték­­kel rendelkeznek. Az 5 . . .. 8%-os DE-tartományú termékek olyan komponenseket tartalmaznak, me­lyek jóddal színezett komplexvegyületeket képez­nek. Burgonyakeményítőből előállított SHP-esetén ezek a komplex vegyületek 4- 1CT4 N jódnormali­­tásnál 530 ... 550 nm hullámhossztartományban olyan abszorpciósmaximummal rendelkeznek, mely a jódkoncentráció növelésével kisebb hullámhosszú­ság tartomány felé tolódik. A találmány szerint előállított 5 ... 8%-os DE-értékű SHP-k nem higroszkóposak, vízben oldva, az SHP- koncentrációtól függően, előnyösen 15 .... 40 súiy%-os koncentrációnál, hűtéssel paszta állapotútól vághatóig, fehérfényű géleket ké­peznek. 15 .... 18 súly% alatt pépszerű konzisz­tenciák képződnek. Pasztaszerű, kenhető, formaálló tömeg elkészítéséhez, mely a használatos étzsírok­hoz, mint vaj, margarin vágy zsír hasonló konzisz­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents