172422. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes színezőanyag-készítmények előállítására növényi eredetű anyagokból

MAGYAR NËPKÔZTARSASÂG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. XII. 23. (SO—1163) Közzététel napja: 1978. III. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979.1. 31. 172422 Nemzetközi osztályozás: C 09 B 61/00 % 1:1' i ' p. " Feltalálók: Tulajdonos: dr. Ferenczi Sándor vegyészmérnök 40%, Kerényi Zoltán Szőlészeti és Borászati Kutató intézet vegyészmérnök 40%, Donkó Elza vegyészmérnök 10%, Budapest Éry Györgyné vegyészmérnök 10%, Budapest Eljárás természetes színezőanyag készítmények előállítására növényi eredeti? anyagokból 1 2 A találmány tárgya új eljárás természetes szí­nezőanyag készítmény előállítására növényi eredetű anyagokból. Ismeretes, hogy az élelmiszeriparban jelenleg még engedélyezett szintetikus élelmiszerfestékek is világszerte mindinkább háttérbe szorulnak karcino­gén hatásuk miatt. Mind több állam tiltja be a szintetikus élelmiszerfestékek használatát és kizáró­lag természetes, növényi vagy állati eredetű színezé­ket engedélyez élelmiszeripari célokra, azaz konzer­­vek. lekvárok, befőttek, édesipari termékek, üdítő és egyéb italok színezésére vagy színének javítására. Ez a tény érthetővé teszi, hogy a természetes színezékek, színanyag készítmények iránti igény világszerte óriási mértékben növekszik. Az élelmiszeriparban legnagyobb az igény a savas közegben vörös színű antocián-készítmények iránt. A kék szőlők törkölyéből nyert antocián­­-készítményeket önocianinnak nevezik. Egyes államokban, főleg Olaszországban az önocianin készítményeket már nagy mennyiségben, iparilag állítják elő kék szőlők törkölyéből. Az ipari eljárások elve az, hogy a törkölyt valamilyen oldattal extrahálják, majd a színanyagtartalmú olda­tot bepárlással betöményítik, esetleg porlasztva szárítják. Az önocianin készítmények folyékony, paszta és száraz por formában kerülnek forga­lomba. Az extraháldshoz sósavas vagy kénessavac oldatot használnak, az utóbbit előnyben részesítik [Andreev 1966. Vinogyelije i vinogradarsztvo SzSzSzR 25, (3) 12-17.]. Az extrahálás körül­ményei (berendezések, hőfok, időtartam stb.) kü­lönbözőek. mindenütt arra törekednek, hogy a színanyag kivonása minél tökéletesebb és gazdasá- 5 gosabb legyen. Az oldat betöményítését általában vákuum alatt, alacsonyabb hőmérsékleten végzik, hogy a festékanyagok ne károsodjanak. Problémát jelem a készítmények tisztítása, nier! besűrítéskor az oldat ballasztanyagai (savak, cukrok, fehérjék, 10 poliszaharidok, egyéb kolloidok, stb.) is erősen dúsulnak, ami technológiailag és egyéb szempont­ból is hátrányos. A találmány alapját az a felismerés képezi, hogy ha a növényi eredetű anyagot extrahálás előtt enzimes 15 hidrolízissel feltárjuk, az extrakció könnyebben, gyorsabban, nagyobb hatásfokkal valósítható meg. A találmány értelmében úgy járunk el. hogy a színes, növényi eredetű anyagot adott esetben az alapanyaghoz viszonyítva 1:1 és 1:4 közötti 20 mennyiségű vízben szuszpendáíva pektináz, cellulóz. proteáz, poliszaharáz vagy hemicelluláz enzimmel, vagy azok közül kettőnek vagy többnek a keve­rékével hidrolizáljuk, ahol az enzim(ek)et 0,5 és 100,0 E/g közötti összkoncentrációban alkalmazzuk, 25 a hidrolízis befejeződése után az enzim(ek)et kénessav vagy sósav olyan mennyiségben való hozzáadásával inaktiváljuk hogy a hidrolizátuin S02 -koncentrációja 0,05-1,0%, illetve sósav-kon­centrációja 0,1-1,0% legyen, majd ugyanezzel a 30 sav-oldattal extraháljuk a színezőanyagokat, a szi-172422

Next

/
Thumbnails
Contents