172396. lajstromszámú szabadalom • Szintező optikai berendezés

3 172396 4 helyezkednek el. legalábbis ugyanazon műszer állás­ponton való irányzások alkalmával. Ilyen módon a két ellentétes oldalról egyidőben jövő irányvonalak nem pontosan vízszintesek és nem is pontosan párhuzamo­sak, mégis a két távcső álásban a számtani középérték a hibátlan magasságkülönbséget adja akkor is, ha a műszer állótengelye nem pontosan függőleges és nem megy át a bülenésponton, vagyis a két távcsőfekvés irányvonalai között magasságkülönbség is adódik. Ezért nem szükséges a műszert érzékeny libellával pontosan beállítani, vagy belső célvonalszabályzóval, ellátni és az állótengelyt a bülenésponton átvezetni. Nem szükséges a célvonalra invariáns fókuszáló ele­met sem használni. Ez a mérést meggyorsítja és a műszer konstrukciót lényegesen egyszerűsíti, egyben lehetővé teszi a szoká­sos szintező távcső helyett fényképezőgép alkalmazá­sát és a lécképek filmszalagon való rögzítését. A találmány további részleteit elvi rajzok segítsé­gével magyarázzuk. Az 1. és 2. ábra az elvi működést és a hibák kiejtésének módját mutatja. A 3. ábra a műszer egy példaképpeni megoldásának vízszintes síkú metszete, a 4. és 5. ábra a műszer látómezeje. Az 1. ábra az 0 objektíwel és a felfüggesztett 1 és 2 előtéttükrökkel jellemzett szintezőt az A-A nem fontosán függőleges tengely körül forgatott egymás­­oz képest hozzávetőlegesen 180°-os helyzetekben két távcsőfekvésben tünteti fel. Az Xi—X ésX2—X tengelyű távcső belső irányvonala a vízszintestől ßt szöggel tér el, míg a második ’távcsőfekvésben ß2 - szöggel, mert átforgatáskor az A-A tengely dőlése parányi mértékben megváltozhat. Mivel az 1 és 2 tükrök általában nem pontosan függőlegesek, de a függőlegessel állandó szöget zárnak be, ezért önmagá­ban az 1 tükör pl. aj a 2 tükör pedig a2 szöggel mindkét távcsőfekvésben egyformán 'befolyásolja az irányvonalakat. Az irányvonalak külső szakaszai ezért X! irányban + ßt X2 irányban a2 * ßi X 1 irányban a2 +ß2 X'2 irányban a2 + ß2 - vei arányosan térnek el a vízszintestől. A 2. ábra Li és L2 szintezőlécekre irányuló sugarakat a függőleges síkban ábrázolja két távcsőfek­vésben, az 1. ábra kapcsán már kifejtett irányhibák­kal. Az ábrából jól kivehető, hogy az egyik távcsőfek­vésben a magasságkülönbség úgy adódik mintha a 3, a másik távcsőfekvésben pedig mintha a 4 ferde irány­vonalak mellett mértünk volna. Könnyen bizonyítha­tó, hogy a 3 és 4 irányvonalak a vízszintesre nézve szimmetrikus hajlásúak ezért a magasságkülönbségek számtani középértékei a hibátlan eredményt adják, még akkor is, ha a két távcsőfekvés között A h magasságkülönbség keletkezik a forgástengelynek a távcső bilenéspontjához képest külpontos elhelyezé­se, vagy más okok miatt. A 3. ábrán a távcső 5 objektíve elé az 1 és 2 síktűkrök vannak a 6 szálakra, vagy szalagokra fefüg­­gesztve, az ábrán fel nem tüntetett lengéscsülapítás eszközeivel együtt. Az egyik lécképet alkotó 7 sugár­nyalábot az 1 tükör az objektív baloldali részére, a másik lécképet alkotó 8 sugárnyalábot pedig a 2 tükör az objektív jobboldali részére irányítja. Az 1 és 2 tükrök tehát az objektív kereszmetszetét jelen , esetben egy függőleges egyenes mentén két részre osztják, úgy azonban, hogy a részek összege a teljes objektív kereszmetszettel lényegében egyenlő. Ez a 2 körül mái y a távcső fényerejének jó kihasználása szempontjából előnyös. Az 1 és 2 tükrök a 9 nyüak irányában eltólhatóan és rögzíthetően vannak elren­dezve a lécképek megvilágítási különbségeinek ki­­egyenlítésére. Az egyik, pl. a 10 tükör lényegében függőleges tengely körül kismértékben járulékosan is elforgatható és rögzíthető a 11 felfüggesztés eszközei­vel és az ábrán nem ábrázolt lengéscsillapító berende­zés eszközeivel együtt. Ezzel az általában nem párhu­zamos 7,8 sugárnyalábok viszszintes síkra eső vetüle­­tei a tükrökön való közel 90°-os megtörésük után párhuzamossá tehetők a képek vízszintes egyeztetése céljából. A lécosztások függőleges egyeztetése az egyik tükör sugárútjába helyezett önmagában ismert, lényegében vízszintes tengelyű 12 planparallel-leme­zes mikrométer elforgatásával valósítható meg. Az egyik lécosztáskép így létrehozott elmozdításának mértéke mint tört leolvasási érték, példaképpen a 12 planparallel -lemez tengelyével kapcsolt 13 beosztás­sal ellátott dobon leolvasható. Ez a mérés pontosságát nagymértékben fokozza. Minthogy ez — a jelenlegi mérési módoktól eltérően — közvetlenül a két mért pont magasságkülönbsége, ill. annak az osztásegység tört részében kifejezett része. Az egyesített kép a 14 lencse 15 nyíl irányú eltolásával az ismert módon állít­ható élesre. Az egyesített kép a 16 képsíkban a 17 okuláron át nagyítva szemlélhető. Tulajdonképpen a 16 képsíkban nem is szükséges a hagyományos irányzó-szálakat elhelyezni. A 18 ablak lefedésével a műszer a hagyományos módon a lécek külön-külön való megirányzására is alkalmazható a szintezőlibella vagy önműködő célvonalszabályzó érzékenységétől függő mérsékeltebb mérési pontosság mellett. Ilyenkor a 16 képsíkban a 20 mér őszál is szükséges. A példaképpeni szintezőtávcső terresztrikussá is tehető, célszerűen a 16 képsík közelében elhelyezett önmagában ismert 21 függőleges képfordító optikai egység segítségével. A példaképpeni vázolt szintezővel a mérés úgy történik, hogy a két szintezőléc távolságának felében felállva előbb a balra álló lécre irányítjuk a műszer baloldali célvonalát, majd a jobboldali tükröt a 10 tengely körül addig forgatjuk, amíg a jobboldali léc megfelelő osztássorát vízszintes értelemben egyeztet­tük a baloldali léc osztássorával, amint ezt a 4. ábra szemlélteti. A megvilágításbeli különbséget a tükörpár 9 nyíl irányú eltolásával kiegyenlítjük. Ekkor még a két léc külön megjelenő --osztásai nem kontrasztosak. ■ Eután a 12 planparallel mikrométer forgatásával az osztások függőleges egyeztetését is végrehajtva az egymáson jelentkező osztások kontrasztossá válnak az 5. ábra szerint. A leolvasást most mát a szokásos módon végezzük el. A továbbiakban a második távcsőállásban az előbbi műveleteket megismételjük célszerűen a lécek másik osztássoraira. A kétszer mért magasságkülönbség számtani közepe a hibátlan ered­ményt adja. Abból folyólag, hogy a korábbi két lécleolvasás helyett ezzel a műszerrel egy leolvasással közvetlenül a magasságkülönbség mérhető, mintegy 30%-kal csök­ken a mérés középhibája,a két lécre irányuló mérés egyidejűsége pedig több jelentős hibaforrás hatását közömbösíti. Ennek következtében ez a műszer a nagypontos­ságú szintezési vonalakra előírt méséri eljárást is lényegesen egyszerűsíti. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents