172390. lajstromszámú szabadalom • Anyagvizsgáló berendezés
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 172390 0 Bejelentés napja: 1979. VIII.29. (KU—486) Nemzetközi osztályozás: G 01 N 3/40 f 1 „ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1978.11.28. Megjelent: 1980.1.25. Kuchersky Alexandr Mikhailovich, mérnök, Nikitin Oleg Vladimirovidj, mérnök, Pyatakov Anatoly Pavlovich, mérnök, Moszkva, Goloskov Emanuil Isaakovich, mérnök, Kurilova Margarita Ivanovna, mérnök, Leningrad, Szovjetunió Anyagvizsgáló berendezés 1 A találmány olyan anyagvizsgáló berendezésekkel kapcsolatos, amelyeknél a vizsgálat előirt terhelés mellett történik és ahol nyomótesteknek az anyag több pontjába való benyomódását mérik. A találmány tárgya közelebbről anyagok kemény- g ségének mérésére alkalmas berendezés amelyben nyomótestnek érintkezési terhelés, majd főterhelés hatására létrejött benyomódását méijük. A berendezést gumi, műanyagok és egyéb anyagok keménységének mérésére alkalmazhatjuk. Ismertek olyan berendezé- -jq sek gumi keménységének mérésére, amelyek működése a nyomótest érintkezési terhelés és főterhelés hatására létrejött benyomódási mélységkülönbségének mérésén alapult. Az ilyen berendezésekhez tartoznak például a Johns-típusú keménységmérők, -g amelyeket például a 2 643 545 számú USA szabadalmi leírás ismertetL így működik továbbá az a szovjet keménységmérő műszer is, amely a keménységet nemzetközi egységekben méri. Ez utóbbi említett berendezés nagyon hasonló az oq előzőekben hivatkozott USA szabadalmi leírásban * leírt berendezéshez. A berendezés egy nyomólapból áll, amely a próbatestet egy asztalhoz nyomja, a berendezéshez tartozik még egy nyomótest, amely először az érintkezési terhelés majd ezután a főterhe- 25 lés hatására süllyed, továbbá a berendezés részét képezi egy olyan indikátor is, amely a nyomótestnek az érintkezési terhelés majd a főterhelés által létrehozott benyomódási mélységei közötti mélységkülönbséget méri. 3Q A vizsgálatok során a keménységet a vizsgálandó próbatest legalább három pontjában kell megmérni, 2 amelyre a vizsgálat anyag inhomogenitásai következtében van szükség. A bel— és külföldi gyakorlatban általában a keménységet három pontban szokták megmérni. Ez a munkafolyamat egyrészt jelentős időveszteséget, másrészt pedig annak szükségességét is magával vonja, hogy a három mérési eredmény alapján számtani középértéket kell képezni. Az ismert berendezések működése során ezenkívül a nyomótestek két vezetőtámaszban mozognak, és az itt keletkező súrlódás a mérési hibát növeli, amely keménységmérés esetében az eredményre különösen negatív hatást gyakorol, mivel a mérési előírások olyan szigorú tűréseket szabnak meg, amelyek értéke két gramm körül van. Azt is ki kell hangsúlyoznunk, hogy az ismert berendezések alkalmazásánál nehézségek adódnak a terhek és a nyomótestek egyentengelyűségének biztosításával kapcsolatban is, és ezt a problémát még az is nehezíti, hogy a teher anyagában előforduló mikroinhomogenitás következtében a teher súlypontja saját szimmetria tengelyén kívülre eshet, azaz egúttal a nyomótest tengelyén kívülre is, amelynek hatására olyan forgatónyomaték keletkezik, amely a terhet veszi igénybe, és a nyomótest csapágyazásában járulékos súrlódó erők keletkezését idézi elő. Célunk a találmánnyal egy olyan precíziós anyagvizsgáló berendezés létrehozása, amely mentes az említett hátrányos tulajdonságoktól. A találmány feladata a terhelés felviteli rendszerének és a nyomótestek mérőeltolódásai ellenőrzésének olyan megváltoztatása, amelynek következtében a nyomótestekre ható külső behatások által kiváltott 172390
