172370. lajstromszámú szabadalom • Csaphegesztő készülék

SZABADALMI 172370 MAGVAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: B 23 K 9/10 Bejelentés napja: 1973. VII. II. (HI-359) Elsőbbsége: Német Szövetségi Köztársaság: 1972.VII.12. (P 22 34 304.0) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1974.11.28. Megjelent: 1979. III. 31. /{S»K vi^i t ii I ii i j î n 1 ^ Feltalálóik): Tauern Dankmar fizikus, Triesenberg, Liechtenstein T ulajdonos: HILTI Aktiengesellschaft, Schaan, Liechtenstein Csaphegesztő készülék 1 A találmány tárgya csaphegesztő készülék hegesz­­tőelemnek a bázisanyagra egyenáramú elektromos ív­vel, a bázisanyagra felhelyezett hegesztőpisztoly segít­ségével történő hegesztéséhez, amelynek kioldókap­csolóval, vezérlőtaggal és a bázisanyag elektromos kapcsolatának biztosításara alkalmas különálló kiöl- ® dóérintkezővel rendelkező kioldó áramköri ágból, va­lamint legallább egy hegesztővezetékből álló kioldóá­ramköre, és felcserélt polaritással történő hegesztést lehetővé tévő és legalább részben a kioldóáramkör ré­szét alkotó áramköri elrendezése van. ' " Elektromos ívvel történő csaphegesztésnél, pl. kon­denzátorkisüléses csaphegesztésnél (CD-hegesztés) a felhegesztendő elem, pl. hegesztőcsap, szögben meg­hajlított lemez, vagy hasonló hegesztési felülete és a bázisanyag, pl. T-tartó között elektromos ívet kell 15 húzni, ami által a két tárgy felületei megolvadnak. Ez­után a két tárgy olvadt állapotú felületeit egymáshoz érintik, ami által az összeolvadás megtörténik. Különösen a kondenzátorkisüléses csaphegesztés terén, a kondenzátor fegyverzetében tárolható korlá- 20 tozott energiamennyiség miatt, két hegesztési eljárás teijedt el, amelyeket az alábbiakban részletesebben is­mertetünk. Mindkét eljárásnál hegesztőcsappal dolgoznak, amelyek homlokoldalaikon kiálló hegyes csúccsal ren- 25 delkeznek. A csúcs lehetővé teszi a hegesztőelem hegesztési felülete és a bázisanyag felülete közötti geometriai tá­volság ellenére is a kettő közötti elektromos érintke­zés létrehozását, úgyhogy a hegesztőáram átfolyhat, 30 és az ív kialakulhat. A csúcs úgy van kiképezve, hogy 2 röviddel a hegesztő áramlökés bekövetkezése után robbanásszerűen elgőzölög, és ezzel az elektromos ív létrejön. Egyidejűleg megindulhat a hegesztőelem mozgása a bázisanyag felé, és a folyamatot meghatá­rozó paraméterek helyes megválasztása esetén kellő időben behatolhat megömlesztett felületével a bázis­anyag felületébe. Az első eljárás szerint a hegesztőcsap csúcsa a bá­zisanyagra van helyezve. Eközben a hegesztőcsapra rugóerő hat, úgyhogy a hegesztő áramlökés bekapcso­lása és a csúcs spontán elgőzölgése után a hegesztő­csap ennek az erőnek a hatása alatt a bázisanyag felé mozog. A második, un. légréses eljárás szerint a hegesztő­csapot közvetlenül a hegesztési eljárás előtti időpontig a bázisanyagtól célszerűen néhány mm-re beállított távolságban tartják. A hegesztési eljárás végrehajtásá­hoz először bekapcsolják a hegesztőfeszültséget, úgy­hogy a hegesztő áramkör csupán a hegesztőcsap és a bázisanyag közötti távolság révén van megszakítva. Ezután a hegesztőcsapot előrefelé mozgatják, miköz­ben a hegesztőcsapra és a vele együtt elmozgatható tartószerkezetre erőhatást fejtenek ki, ill. ha már erő­hatás alatt áll, a hegesztőcsapot a tartószerkezetével együtt szabaddá teszik. Amikor e mozgásfolyamat so­rán a hegesztőcsap csúcsa a bázisanyagnak ütközik, az áramkör zárul, a hegesztőáram átfolyik, és a csúcs spontán elgőzölög, úgyhogy a hegesztőcsap mérhető sebességkülönbség nélkül folytatja mozgását. A csúcs elgőzölgésével egyidejűleg itt is kialakul az ív, úgy­hogy a fent már vázolt módon megtörténhet a hegesz­tés. 172370

Next

/
Thumbnails
Contents