172367. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keserű italok előállítására

3 172367 4 eljárás keserű italok előállítására, illetve italok keserű izének előidézésére oly módon, hogy az ital alapanya­gául szolgáló oldathoz valamely gyakorlatilag tiszta 0) általános képletü vegyületet adunk. Találmányunk továbbá gyakorlatilag tiszta (I) általános képletű ve­­gyületeknek keserű italok előállítására vagy italok ke­serű izének kialakítására történő felhasználására vo­natkozik. Találmányunk továbbá gyakorlatilag tiszta (I) álta­lános képletű izo-a-savakat tartalmazó keserű italok, különösen sörök vagy sörhöz hasonló italok előállítá­sára alkalmas keserítőanyag-oldatokra, valamint ezek előállítására vonatkozik. Előnyösen alkalmazhatunk R helyén valamely izo­­alkil-csőportot, pl. izopropil-, izobutil- vagy izopentil­­csoportot tartalmazó 0) általános képletű vegyülete­ket, ezek azonban keserítőanyagtulajdonságaik tekin­tetében nem különböznek jelentős mértékben a ve­­gyület-csoport más képviselőitől, melyekben R jelen­tése pl. metil-, etil-, szekunder-butil- vagy szekunder­­pentil-csoport. Az (I) általános képletű vegyületek fi­ziológiailag elviselhető sói közül előnyösen az élelmi­szerek készítéséhez engedélyezett fémekkel képezett sókat (pl. alkálifém- és alkáliföldfém-sókat, előnyösen nátrium- és káliumsókat) említhetjük meg. Az (I) általános képletű vegyületek két asszimmet­­riás szénatomot tartalmaznak és racemátok vagy op­tikai antipódok alakjában lehetnek jelen. Ez a körül­mény azonban találmányunk szempontjából érdekte­len. Találmányunkhoz az 0) általános képletű cisz- és transz-izo-a-savakat, valamint azok tetszés szerinti súlyarányú keverékeit egyaránt felhasználhatjuk. A ’’gyakorlatilag tiszta” kifejezésen szennyezésektől, különösen a komlóban vagy a természetes extraktu­­mokban, illetve extraktumfrakciókban előforduló kí­sérőanyagoktól lényegében mentes 0) általános kép­letű vegyületeket értünk. Előnyösen szintetikus úton előállított ’’gyakorlatilag tiszta” 0) általános képletű vegyületeket alkalmazhatunk. Az 0) általános képletű vegyületek és fiziológialag elviselhető sóik a legkülönbözőbb típusú keserű italok előállítására, illetve italok keserű ízének előidézésére alkalmazhatók, így felhasználhatók alkoholos és nem­alkoholos italok (pl. aperitivek, gyomor keserűk, sör, keserű likőrök vagy keserűízű limonádék és ásványi vizek) előállítására. Az előállítás egyszerűen oly mó­don történik, hogy a megfelelő nem-keserű ital-alap­anyaghoz megfelelő mennyiségű (I) általános képletű vegyületet vagy ezek keverékét adjuk, célszerűen ol­dat alakjában, megfelelő adagolóberendezés segítségé­vel. A kész ital keserítőányag-tartalma tág határokon belül változhat. Ezt az értéket a fogyasztók kívánsága­inak és szokásainak megfelelően változtathatjuk vagy szükség esetén nagy pontossággal állandó értéken tart­hatjuk. Az előnyös koncentráció-tartományokat pél­dálózó jelleggel az alábbi táblázatban közöljük ( a mennyiségek 1000 ml italra értendők) Lehetséges tartomány Előnyös tar­tomány Sör 5-40 ppm 10-30 ppm Aperitivek 10-60 ppm 20-40 ppm Limonádék 240 ppm 5-25 ppm A keserítőanyagok koncentrációja a keserítőanyag­oldatokban ugyancsak tág határokon belül változhat. E koncentráció-tartomány felső határát a vegyület oldhatósága és az oldat stabilitása határozza meg, míg az alsó határt célszerűségi szempontok szabják meg (a keserítőanyag-oldatot lehetőleg minél kisebb térfogat­ban célszerű alkalmazni). A keserítőanyag-oldat kese­rítőanyag-tartalmát pl. oly módon választhatjuk meg, hogy 1 térfogategység (pl. 1 ml)hozzáadása a kész ital­nak a kívánt keserű ízt biztosítsa. A keserítőanyag-ol­datok koncentrációja általában pl. 0,1 ezrelék és 10% közötti érték, előnyösen 1 ezrelék és 5% közötti érték Az italok elészítésénél használatos további ízesítő- és aromaanyagok (pl. cukrok, mesterséges édesítő­­nyagok, gyümölcsextraktok vagy szintetikus aromák) hozzáadásával italkoncentrátumok állíthatók elő, me­lyekből a felhasználó a kívánt italt fogyasztás előtt tetszés szerinti hígítással közvetlenül elkészítheti. A keserítőanyagok oldatai oly módon állíthatók elő, hogy valamely (I) általános képletű vegyületet vagy fiziológiailag elvselehtő sóját megfelelő oldó­szerben (előnyösen fiziológiailag elviselhető szerves oldószerben, mint pl. valamely alkanolban, különösen etanolban) oldunk és a kapott oldatot — adott eset­ben segédanyagok hozzáadása mellett — vizes lúg-ol­dattal és vízzel a kívánt végtorfogatra töltjük fel. Vi­zes lúgként pl. vizes, különösen 1 n nátrium- vagy ká­liumkarbonát-, nátrium- vagy káliumhidrogénkarbo­­nát- vagy káliumhidroxid-oldatot, előnyösen kálium­­karbonát-oldatot alkalmazhatunk. A keserítőanyagok oldatainak pH-ja 6 és 14 közöt­ti érték, előnyösen 9-13. A keserítőanyagok oldatai­nak előállításánál segédanyagként pl. stabilizátorokat, mint pl. alkolénglikolokat, előnyösen propilénglikolt vagy glicerint, továbbá hidegen komlózott sörök ké­szítésénél un. Gushing-inhibitorokat alkalmazhatunk, melyek megakadályozzák a sör spontán felhabzását az üvegben. Meglepő módon azt találtuk, hogy a gya­korlatilag tiszta 0) általános képletü vegyületek hatá­sára sörök hidegkomlózásánál a sörök lényegesen ki­sebb Gushing-hajlamot mutatnak a hagyományos mó­don komlózott söröknél és így a Gushing-inhibitorok adott körülmények között egészen el is hagyhatók. A találmányunk szerinti eljárás előnyösen sörök előállításánál nyerhet alkalmazást. Az (I) általános képletű vegyületek felhasználásával elvileg mind fel­ső-, mind alsóeijedésű sörök előállíthatok. A szoká­sos speciális technológiák és sörfőzésben használatos know-how segítéségével minden további nélkül a leg­különbözőbb sörféleségek (kereskedelmi elnevezések szerint pl. ászoksör, speciálsör, export-sör, márciusi sör, bakksör, kettős bakksör, tápsör, dietetikus sör stb.), sörfajták (az osztályozás a különböző sörcefre­­tartalom alapján történik), vagy sörtípusok (az osz­tályozás szín, keserűség stb. alapján történik, azaz világos, középvilágos és sötét sörök, mint pl. pilseni, dortmundi, bécsi, müncheni vagy kulmbacher típusú sörök) készíthetők. A találmányunk szerinti hideg komlózási módszer további jelentős előnye a szoká­sos sörgyártási eljásárokkal szemben, hogy jelentős energiamegtakarítással kisebb térfogatú, viszonylag nagyobb koncentrációjú sörlé (koncentrált sörlé) ál­lítható elő, melyet csak az eljárás végén hígítanak a kívánt koncentrációra, illetve állítanak be pontosan definiált keserítőanyag-adalék hozzáadásával a kívánt ízre. Előnyösen infúziós eljárást alkalmazunk. Az (I) általános képletű vegyületeket pl. oly mó­don állíthatjuk elő, hogy valamely 01) általános kép­letű vegyületet (ahol R a fenti jelentésű) 1-klór-vagy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents