172309. lajstromszámú szabadalom • Fényérzékeny keverék ozalid pauszpapír előállításához
3 172309 4 komponensek megválasztását és kombinálását oly módon, hogy az ozalid pauszpapír tárolhatósága és a kontúrok színének stabilitása növekedjen. A kitűzött feladatot ozalid pauszpapír készítéséhez olyan fényérzékeny keverék előállításával oldottuk meg, amely 4,0—6,0 súly% tiokarbamid, 3,0—6,0 súly% citromsav, 2,0—4,0 súly" o cinkklorid, 1,0—4,0 súly",, dextrin, 1,5—3,0 súly% glicerin és 100 súly%-hoz szükséges mennyiségű víz mellett a találmány értelmében 1,53—2,3 súlyXo 4-diazo-N,N-dietilanilint, 0,69—1,32 súly% 2,3-dioxinaftalin-6-szulfonsav-nátriumsót és 0,34—0,73 súly% rezorcin-monometilésztert tartalmaz. Szükség esetén a találmány szerinti keverék a kópia alapszínének világosításához 0,002—0,01 súly% menynyiségben háttérvilágosító színezéket, például metilénkéket tartalmazhat. A találmány lehetővé teszi az ozalid pauszpapír tárolhatóságának meghosszabbítását 4-diazo-N,N-dietil-anilin, rezorcin-monometilészter és 2,3-dioxi-naftalin-6- -szulfonsav-nátriumsó kombinációjával. A találmány szerinti keverék további előnye, hogy biztosítható az azoszínezék stabil domináló hullámhoszszúsága az érzékenységi görbén. Ez visszavezethető az azovegyületnek, azaz a 2,3-dioxi-naftalin-6-szulfonsav-nátriumsónak, valamint a rezorcin-monometilészternek a 4-diazo-N,N-dietilanilinnel szemben mutatott azonos reakcióképességére, ami egyrészt lehetővé teszi a legkülönbözőbb másolandó anyagok feldolgozását és félárnyalatokról minőségi másolatok készítését. Ezen kívül előnyös, hogy a találmány szerinti keveréket igen könnyű elkészíteni. Ez annak köszönhető, hogy a komponensek száma alacsony, kristályos azovegyületet (2,3-dioxí-naftalin-6-szu!fonsav-nátriumsót) hasznosítunk, és hogy sárga színt biztosító komponensként folyadékot (rezorcin-monometilésztert) alkalmazunk. A találmány segítségével növeljük az ozalid pauszpapírok másolási sebességét a másológépekben. A találmány szerinti keveréket a komponensek egyszerű összekeverésével készítjük. A keveréket az alappapírra bevonógéppel visszük fel ismert technológiával, például bemártó henger segítségével. A fölösleges oldatot lég-, illetve üvegkenőkéssel távolítjuk el. A keverékkel bevont papírt szárítókamrában legfeljebb 150 °C-on szárítjuk. A kész papírt feltekercseljük és fekete polietilén fóliába vagy fényátnemeresztő papírba csomagoljuk. A kópiákat úgy készítjük el, hogy a találmány szerinti keverékkel készült másolópapírt és a másolandó anyagot egymásra helyezzük, ibolyántúli fénnyel besugározzuk, majd ammónia-gázzal előhívjuk. A kapott kópia tiszta fehér alapján fekete kontúrok vannak. Az ozalid pauszpapíron a kontrasztot úgy növelhetjük, hogy a találmány szerinti keverék felvitele előtt a papírt adszorpciós réteggel, például szilíciumoxid és kötőanyagként polivinilalkohol vizes oldatával vonjuk be. A találmányt az alábbi példák kapcsán szemléltetjük: 1. példa 1,2 g dextrint 50 ml vízben 80 °C-on feloldunk. Az oldathoz keverés közben 0,62 g 2,3-dioxi-naftalin-6-szulfonsav-nátriumsót, 4 g tiokarbamidot, 3,2 g citromsavat, 2,5 g cink-kloridot, 4,0 g glicerint és 0,34 g rezorcin-monometilésztert (1. oldat) adunk. Egy külön műveletben 1,53 g 4-diazo-N,N-dietilanilint 30 °C-on 30 ml vízben feloldunk (2. oldat). Az 1. és 2. oldatot összeöntjük és vízzel 100 ml-re feltöltjük. Az ily módon kapott keveréket felvisszük az alappapírra és a kapott ozalid pauszpapírt szárítjuk, majd 5 hónapig tároljuk. A tárolási idő leteltével tussal kihúzott pauszpapírt helyezünk rá és ibolyántúli sugárzásnak tesszük ki, majd ammónia-gőzben előhívjuk. A kapott pozitív kópia tiszta fehér alapján fekete kontúrok vannak. 2. példa A keveréket az alábbi receptúra szerint az 1. példában leírtakkal analóg módon készítjük el: dextrin 1.7 g 2,3-dioxinaftalin-6-szulfonsav-nátriumsó 0,94 g tiokarbamid 6 g citromsav 4 g cink-klorid 4 g rezorcin-monometilészter 0,53 g glicerin 2,5 g 4-diazo-N,N-dietilanilin 2,3 g metilénkék-színezék 0,0025 g víz feltöltésig 100 ml-re Az alappapírra felvisszük a kompozíciót, az ily módon kapott diazopapírt megszárítjuk és erre ráhelyezzük a ceruzával kihúzott eredeti pauszpapírt, majd ibolyántúli sugárzásnak tesszük ki és ezután ammónia-gőzben előhívjuk. A kapott pozitív kópia tiszta fehér alapján fekete kontúrok vannak. 3. példa Az alappapírt szilíciumdioxidot és polivinilalkoholt tartalmazó adszorpciós réteggel vonjuk be, majd megszárítjuk és az alábbi összetételű fényérzékeny oldatot visszük fel rá: dextrin 2,3-dioxinaftalin-6-szulfonsav-1.2 g-nátriumsó 0,8 g tiokarbamid 5,0 g citromsav 3,5 g cink-klorid 3,0 g rezorcin-monometilészter 0,6 g glicerin 2,3 g 4-diazo-N,N-dietilanilin 1,9 g víz feltöltésig 100 ml-re A fényérzékeny réteggel ellátott papírt megszárítjuk, az eredeti papírt ráhelyezzük, ibolyántúli sugárzásnak tesszük ki, majd ammónia gőzben előhívjuk. A kapott kópia tiszta fehér alapján nagy kontrasztú fekete kontúrok vannak. 4. példa Az alábbi összehasonlító kísérleteket végezzük el. Olyan keverékeket készítünk, amelyek közül az egyik (továbbiakban: A keverék) 2,3-dioxi-naftalin-6-szulfonsav-nátriumsót és 4-diazo-dietil-anilint, egy másik (továbbiakban: B keverék) 4-diazo-dietil-anilint és rezorcin-monometilésztert, míg a harmadik (továbbiakban: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
