172306. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sztereoszkópikus színes televíziós jelek átvitelére

7

172306

8

tényezővel kisebb lesz (csökken a szín telítettsége).

Ha a AU elég kicsi, pl. AU =0,1 Amax, úgy a telítettség csökkenése kicsi: — 1%.

Kimutatható az is, hogy az esetben is 1% a telítettség csökkenése, ha AU =0,1 Amax amplitúdójú bipoláris feszültség (feszültségtartománya 0,2 Amax):

(/X ±0,1)(/X + 0,1) cos cp = (A -0,01) cos <p és

(/A ±0,1X/X ifO.l) sin <p =(A —0,01) sin <p

A két szomszédos sor színsegédvivő amplitúdójának különbsége ugyanekkor ± 0,2 Amax amplitúdójú bipoláris feszültséget eredményez (amelynek feszültségtartománya 0,4 Amax) amely érték negyvenszer akkora, mint a telítettség változása.

A AU feszültség lehet olyan jel, amely további információt, pl. második sztereocsatoma videoinformációját hordozza, így pl.:

— vagy a második sztereocsatomaE'y2 világosságjele;

— vagy az első és második sztereocsatoma világosságjeleinek különbsége: AE'y =E'y1 — E'Y2;

— vagy olyan összetett videojel, amely egyrészt a második sztereocsatoma E'Y2 világosságjeléből vagy az első és második sztereocsatoma világosságjeleinek AE'y különbségéből, másrészt a második sztereocsatoma színinformációit hordozó jelből (második színsegédvivőre modulálva) áll.

Célszerű a AU választásának lehetőségét néhány feltétellel korlátozni :

— a modulációs videojel frekvenciasávja nullától 0,5 f0-ig terjedhet, ahol f0 a színsegédvivő Kotelnyikov letapogatási elméletének megfelelő frekvenciája;

— a moduláló videojel amplitúdója ne legyen nagyobb a színsegédvivő amplitúdójának 10%-ánál (feszültségtartománya ne lépje túl a 20%-ot) és nem lehet nagyobb a világosságjel fekete-fehér szintkülönbségének 10%-ánál (meglevő televíziós átviteli csatornán történő jeltovábbítás feltétele „professzionális” minőségű átvitel);

— a második sztereocsatomának az első sztereocsatomával egyező letapogatási paraméterei (szinkron- és fázisazonosság) legyenek, azaz az első és második sztereocsatoma videojeleit ugyanazzal az eltérítő berendezéssel kell felvenni (minimális keresztmoduláció feltétele).

Az utolsónak említett feltétel teljesítése nem feltétlenül szükséges, de célszerű, mert

— a két sztereocsatomában egyező letapogatási paraméterek esetén egyszerűbb az első és második sztereocsatoma videojele spektrumainak pontosabb elrendezése, így a keresztmoduláció kisebb lesz,

— így legjobb a korreláció (legkisebb az eltérés) a két sztereocsatoma képének azonos raszterpontú két eleme között, azaz szomszédos sorok azon elemei között, amelyek a sor elejétől véve azonos távolságra vannak. A keresztmoduláció a képek szomszédos sorai egy függőlegesbe eső elemeinek különbségétől függ. Ez könnyen belátható az alábbi jelölések bevezetésével:

EY(1), Ey(2), /A(l), ÍX(2), AU(1), AU(2) ahol

EJ az Ey jelekből a színjei sávjában előálló jel

fk a színkülönbség jelekkel modulált színsegédvivő amplitúdója

AU a második sztereocsatoma videojeléből képzett moduláló jel

(1), (2) indexek, amelyek szomszédos sorok egyikéhez, ill. másikához történő hozzárendelésre utalnak.

Ha a moduláló AU jellel modulált színsegédvivőt dekódolnak, a tényleges színtelítettséget — a világosságjel és a színjelek közti keresztmodulációt elhanyagolva — az alábbi kifejezés adja:

/A(1) • A(2).

Ha AU 0, a színtelítettség az alábbi kifejezéssel arányos:

/a<1) • A(2) + (AU(1)|/a(2) — AU(2)|/a(í)) —

— AU(j) • AU(2)

amely A{1) ^A(2) «A behelyettesítésével és figyelembe véve, hogy AU(1) AU(2) értéke viszonylag kicsi (AU(1) 3=o,l Amax; AU(2)3=0,1 Amax), az alábbi:

«A + (AU{1) — AU(2))/a —0,01 Amax Mivel

AU =0,1 E(t),

ahol E(t) a második sztereocsatoma (dekódolt) videojelének amplitúdója, a színkülönbség-jelek amplitúdója színes televíziós vevőkészülékben:

A +0,lAE(t)/X -0,01 Amax

kifejezéssel arányos, ahol

AE(t) =E(1)(t) -E(2)(t)

a függőlegesen szomszédos képelemek amplitúdókülönbsége.

A második sztereocsatoma videojele amplitúdójának tartománya 0iE(t)SAmax határok közé esik, ennek megfelelően AE(t) + Amax és Emin(t) = 0. Ha a második sztereocsatoma két sora között nincs feszültségugrás, azaz E(1)(t) =E(2)(t), valamint AEmax(t) = ± Amax, az E(1)(t), E(2)(t) videojelek egyike nulla lesz, míg a másik videojel amplitúdója Amax lesz. A színkülönbségi jel maximális amplitúdóhibája (telítettséghiba) AE(t) = = — Amax esetén közelítőleg

A-0,1 Amax^/A+0,1.

Ha figyelembe vesszük, hogy relatív mértékben Amax = = 1, és a középérték [AE(t)j S0,5 Amax, akkor általános esetben a telítettségre jellemző kifejezés az alábbi alakban írható:

A(1+^r(±^_0,1))

Ahogy a második sztereocsatoma videojelének az első sztereocsatomában érzékelhető áthallása a második csatorna videojelének feszültségugrásánál lesz a legnagyobb, ugyanúgy az első sztereocsatoma videojelének a második sztereocsatomában érzékelhető áthallása is az első sztereocsatoma videojelének feszültségugrásánál lesz maximális. Ez esetben ugyanis a helyes 0,2 E(t) helyett dekódolás után az alábbi videojelet kapjuk vissza :

0,2E(t) + (l^i) — /X;2)) + EY(1) — Ex(2) —

=0,2E(t) + AÍA + AEy .

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65

4