172305. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés televíziójel soridőtartamú késleltetésére

3 172305 4 az óra jelimpulzus-sorozattal vezérelt kapcsolón keresztül a jel időben egymás után következő szakaszai beíródnak. Ezek a szakaszok azután az egyes kondenzátorokban tárolódnak. Kiolvasás­nál a kapcsoló a kondenzátorok töltéseit úgy ol­vassa ki, hogy ezek a jeleg a tároló kimenetén ismét folyamatos, késleltetett jellé állanak össze. Ilyen tárolóként előnyösen alkalmazható az ún. töltéskapcsoló lánc (Eimerkettenschaltunk). A televíziójel — különösen a színes televíziójel — sorainak késleltetéséhez a töltéskapcsoló lánc alkalmazása ismert („Funktechnik” 1971. 6. szám 195—198. oldal). Ott azonban állandó soridőtar­tamú jelről van szó, és az óra jelimpulzus-soroza­­tot nem változó soridejű jelből, hanem állandó jelből, például kvarccal stabilizált színsegédhor­­dozóból állítják elő. Változó soridőtartamú kés­leltetési időhöz való illeszkedés ott nincs és nem is lehet figyelembe venni. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a leírt fajtájú tárolóval, különösen a töltéskap­csoló lánccal, a tényleges késleltetési idő tehetet­lenségmentesen, minden egyes sor szerinti illesz­kedése előnyösen oldható meg. Ez azon alapszik, hogy a késleltetési időt nemcsak a kapcsolási el­rendezés tulajdonsága szabja meg, hanem a kap­csolást vezérlő óra jelimpulzussorozat frekven­ciája is. Ultrahangos késleltető művonalakkal ez nem valósítható meg, mivel azoknak a késlelteté­si idejét a művonal felépítési módja, pontosab­ban a késleltető anyag hosszúsága szabja meg. A találmány segítségével a leírt tárolónak egy kü­lönleges sajátosságát egy meghatározott cél érde­kében használjuk ki, nevezetesen a soronként változó késleltetési idejű televíziójel késleltetési idejének minden egyes sorhoz való illeszkedésre. A találmányt a következőkben rajzok alapján magyarázzuk, ahol az 1. ábra a találmány szerinti elrendezés egy ki­viteli alakjának tömbvázlata, a 2. ábra az 1. ábra szerinti elrendezés jelalakjai­nak ábrája, a 3. ábra a találmány szerinti kapcsolási elren­dezés további kiviteli alakja. Az 1. ábrán az 1 jelrögzítő berendezésről, pél­dául videolemezes berendezésről, 2 vezetéken át a 2. ábra szerinti 4 sorszinkron impulzusokkal el­látott olyan, a 2. ábrán látható 3 videojel érke­zik, amelynek T| soridőtartama az 1 jelrögzítő berendezés szalagjának nagyobb sebessége miatt kisebb, mint az előírt T0 soridőtartam. A 3 video­jel a 4 sorszinkron imuplzusokkal együtt a töl­téskapcsoló láncból álló 5 tárolóba, valamint egy, a soridőt kiértékelő kapcsolási elrendezés beme­netére jut, amely az 1. ábra szerinti kivitelnél a 6 leválasztó fokozatból és a 7 frekvenciasokszoro­­zóból, a 3. ábra szerinti kivitelnél pedig a 12, ill. 12’ sávszűrőből áll. A 6 leválasztó fokozat a vál­tozó távolságú 4 sorszinkron impulzusokat levá­lasztja és azokat 7 frekvenciasokszorozóba veze­ti. Ez a fokozat n-szeres sorfrekvenciájú feszült­séget állít elő, amely 8 órajel generátorba jutva 9 órajel impulzussorozatot hoz létre. Tételezzük fel, hogy a 8 órajel generátor a mindenkori sorperió­dus alatt nyolc db ilyenfajta impulzust állít elő és az 5 tároló annyi tárolóelemből áll, hogy az, a nyolc impulzus alatt éppen megtelik. A való­ságban az impulzusszám és a tárolóelemek száma sokkal nagyobb, a kívánt sávszélességtől függően 100—600. Az 5 tároló tehát, éppen a Ti soridő­tartam alatt telítődik úgy, hogy ezen soridőtar­tam eltelte után a 2 vezetéken át bevezetett jel a 10 kimeneten a Ti soridőtartammal késleltetve jelenik meg. A késleltetési idő tehát, pontosan a tényleges Tt soridőtartamnak felel meg, noha ez utóbbi az előírt To soridőtartamtól különbözik. A 2c és 2d ábrának megfelelően, ha az 1 jel­rögzítő berendezés szalagja lassabban fut, a tényleges T2 soridőtartam az előírt To soridőtar­tamnál nagyobb. A fent ismertetett kapcsolási el­rendezés azonban most is ugyanolyan módon működik, azaz ismét előállítja a T2 soridőtartam alatt a nyolc darab impulzust a 9 órajel impul­zussorozatban. Ez azt jelenti, hogy az 5 tároló a T2 időtartam alatt teljesen telítődik és ezen idő eltelte után a bevezetett jel a 10 kimeneten je­lenik meg. A hatásos késleltetési idő tehát most T2 és a tényleges T2 soridőtartamhoz illeszke­dik. Függetlenül a tényleges soridőtartam nagy­ságától (pl. Ti, To, T2) az 5 tárolóba vezetett jel tehát, mindig a tényleges soridőtartammal lesz késleltetve, úgy, hogy valamelyik n-dik sor jele a késleltetés után a kívánt módon, pontosan az (n-f-l)-dik sor kezdetén jelenik meg. A találmány olyan különböző rendszereknél és visszaadó berendezéseknél alkalmazható, ame­lyeknél egy tényleges soridőtartamnyi késleltetés szükséges, mint például PAL-dekódernél TRI­­PAL-visszaadó kapcsolási elrendezésnél, SE­­CAM-dekódemél vagy a BIPAL színes felvevő­rendszer visszaadó berendezésénél. A 3. ábra segítségével a találmányt a TRIPAL- rendszerre vonatkoztatva ismertetjük. Ennél a rendszernél kettő sorbakapcsolt 5 és 5’ tároló szükséges ahhoz, hogy mindenkori jelet két sor­időtartammal késleltethessük. Az 1. ábrától el­térően a 9 órajel impulzussorozatot itt olyan 8 órajel generátorból nyerjük, amelyet egy, a jel­ből kikevert és 12 sávszűrővel kiválasztott 13 színsegédhordozó vezérel. Mivel a színsegédhor­­dozó frekvenciája a sorfrekvenciához kötött, ezért a színsegédhordozó periódusszáma sorpe­riódusonként állandó. Ez azt jelenti, hogy a 13 színsegédhordozóból egy sorperiódus alatt mindig ugyanazon számú rezgés jut a 8 órajel generátor­ba, és az ugyanúgy, mint az 1. és 2. ábránál, egy sorperiódus alatt mindig ugyanolyan impulzus­számú 9 órajel impulzussorozatot állít elő. A már egyszer helyesen késleltetett jel számára az 5 tá­roló kimenetére az 5’ tároló csatlakozik, amely­hez az órajel impulzusokat a 12’ sávszűrő és az ennek kimenetére csatlakozó 8’ órajel generátor állít elő. A három 14, 15, 16 kapcsokon rendelke­zésre áll az 1 jelrögzítő berendezésről származó jel, továbbá az egy soridőtartamnak és a két sor­időtartamnak megfelelően késleltetett jel. A találmány egy további kiviteli alakjának megfelelően a 8 órajel generátort és az 5 tárolót úgy méretezik, hogy a különböző normájú jelek­hez — például a 405, 525, 625, 819 soros sor-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents