172297. lajstromszámú szabadalom • Körfésű fésülő gépekhez
3 172297 4 Kitűzött feladatunkat találmányunk szerint azáltal oldjuk meg, hogy az alaptestnek valamennyi tűcsíkot és nyomólécet befogadó mélyedése van, és a nyomólécek két-két tűcsík között vannak elhelyezve, és a nyomólécek egyrészt egy hajlékony lamellából állnak, amelynek szabad vége az alaptest mélyedésén belül van rögzítve, másrészt egy, a lamellával összekötött nyomólapból, amelynek egyik nyomófelülete a megelőző tűcsíkra fekszik fel, és szemközt fekvő felülete az utána következő tűcsík alátámasztását képezi, és az utolsó tűcsík után az alaptestre oldhatóan rögzített szorítóléc van elrendelve, amely valamennyi tűcsíkot és nyomólapot egymásra és az első tücsík előtt levő alátámasztásra szorítja. A kör fésűnek és tűcsíkjainak ilyen kialakítása mellett a nyomólécek tartós összeköttetésre vannak az alaptesten kialakítva, és csak az egyes tűcsíkokat kell behelyezni. A rászorító erőt az alaptesten rögzítendő szorítóléc szolgáltatja, és ez az erő továbbadódik egyik szorítólécről a másikra, az utolsó szorítólécig, amelynek végre az alaptest mélyedésének végén alátámasztása van. Ha a szorítólécet megoldjuk, úgy valamennyi tűcsík külön-külön hozzáférhetővé válik, és minden további nélkül kicserélhető. Egy újabb tűcsík beépítése után a szorítólécet rögzítőcsavarjai segítségével ismét rögzítjük az alaptesten, és ekkor az egyes tűcsíkok pontosan feküsznek a körfésűn levő tartójukban. A körfésű találmány szerinti kialakítása a tűcsíkokat tartó nyomólécek kiképzésére két változatot tesz lehetővé. Az első kiviteli alaknál a mélyedésnek az alaptest forgásirányában tekintett elülső végén lehet az első tűsor alátámasztása elhelyezve, míg a szorítóléc a mélyedés hátsó végét zárja le. A fordított lehetőség abban áll, hogy a mélyedésnek az alaptest forgásiránya szerinti hátsó végén van az első tűsor alátámasztása, és a szorítóléc a mélyedés elülső végét zárja le. A találmány tárgyának további kialakításánál a szorítóléc keresztmetszete az alaptest körszeletét képezheti. Ezen szorítóléc felfekvő felülete az alaptest keresztmetszetében, annak külső kerületét tekintve, egy húrt képez. Ezen körszelet szabadon kinyúló része az alaptest mélyedésének lezárását alkotja, és az utolsó tűcsíkon fekszik fel, és ezt az előtte lévő nyomólécre szorítja. Ez az erőhatás továbbadódik a sorban utolsó nyomólécig, amely — adott esetben a tűcsík közbeiktatásával — az alaptest mélyedésének másik végén van alátámasztva. A lényeg azonos akkor is, ha a találmány tárgyának egy másik jellemzője szerint a szorítóléc keresztmetszete ékalakú. Ennek a kialakításnak előfeltétele, hogy az alaptest mélyedésének végén lévő felfekvőfelület megfelelően legyen kialakítva, úgyhogy az ékfelületként szolgáljon. Ezt az ékalakú szorítólécet menetes csapok segítségével az ék irányában az alaptest mélyedésébe bepréseljük. Eközben a szorítóléc szabad felületével a szomszédos tűcsíkra hat, amely az erőt a mellette lévő nyomólécre viszi át, és ez így folytatódik az utolsó tűsorig, amely az alaptest mélyedésének végén lévő alátámasztásra fekszik fel. A találmány tárgyának további jellemzője szerint a nyomólécnek nyomófelületén vagy támasztófelületén hosszanti irányú lépcső van kiképezve a hozzátartozó tűcsík befogadására. Ez a lépcső pontos ülést biztosít a tűcsík számára, úgyhogy a tűhegyek közös köríven helyezkednek el az alaptest kerületén kívül. Ez viszont a megbízható fésülésnek előfeltétele. A tűcsíkokat a körfésű felépítésénél csak két-két nyomóléc közé kell bevezetni. Ekkor talpukkal a nyomólécen kiképzett lépcsőre támaszkodnak. További rögzítésre nincs szükség. Rendkívül előnyösnek bizonyult, hogy ezt a lépcsőt a lamella feje és a nyomólap megfelelő felülete között képezzük ki. Ekkor a lamella vastagsága lényegileg a tűcsík vastagságának felel meg, úgyhogy itt gyakorlatilag nem keletkezik játék a körfésű egyes elemeinek felépítésénél és összepréselésénél. Célszerűen a lamella külső végét ráhegesztjük a nyomólap nyomófelületére. A találmány körébe tartozó jellemző az is, hogy a lamellák rögzítése a nyomólécek számára úgy van megoldva, hogy a mélyedés fenekén hosszanti irányú párhuzamos rések vannak kiképezve az egyes nyomólapok egy-egy lamellája alsó végének befogadására, és az egyes lamellák a lamellák síkjára harántirányú csapok segítségével vannak rögzítve az alaptestben. Ezek a csapok egyszerű kiemelhető csapok lehetnek, amelyek az alaptest vakfuratába nyúlnak. Alkalmazhatók azonban menetes csapszegek is, amelyek az alaptestbe vannak csavarva. Rendszerint minden lamella számára elég két ilyen rögzítő csapszeg, minthogy az általuk felveendő erők viszonylag kicsik. A hajlékony lamella előnyösen rugóacélból van, úgyhogy az egyes nyomólapok a szorítóléc oldása után legyezőszerűen könnyen kiteríthetők, hogy a szükséges tücsíkhoz jussunk. A találmány tárgyának további jellemzőit, előnyeit és részleteit előnyös kiviteli példák kapcsán, rajz alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti körfésű egy első kiviteli alakját mutatja oldalnézetben, részben metszetben. A 2. ábra az 1. ábra szerinti körfésű alaptestét mutatja, a hozzátartozó szorítóléccel. A 3. ábra az 1. és 2. ábrán bemutatott körfésű sugárirányú síkban lévő metszetének részletét mutatja. A 4. ábra a találmány szerinti körfésű egy másik kiviteli alakját mutatja az 1. ábrának megfelelő ábrázolásban. Az 5. ábra a 4. ábra szerinti körfésű alaptestének oldalnézetét mutatja. A 6. ábra egy nyomóléc nézetét szemlélteti. A 7. ábra a 6. ábra VII—VII vonala mentén vett metszetet ábrázol. A fésülő gépekhez való körfésű, amelyet a rajz ábrázol, körszeletszerű 1 alaptestet tartalmaz, amelynek 2 külső kerületében 3 mélyedés van kialakítva; a 3 mélyedés 4 feneke több, azonos távközzel elrendezett hosszanti irányú keskeny 5 hosszanti horonnyal van ellátva, és valamennyi 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
