172289. lajstromszámú szabadalom • Fluidizáló berendezés, kül ömlesztett szilárd anyagok szárítására

9 172289 10 21, 22 terelőlapokkal meghatározott járulékos szárí­tási úthossz kiiktatható. A beáramló 4a légnemű közeg mennyiségét a 30 csap­pantyúval szabályozzuk. Ha viszont az egyes 2 nyílá­sokon keresztüláramló levegő áramlási sebességének és nyomásának viszonyán kívánunk változtatni, az A—B nyíl (5. és 6. ábra) irányában a 15 szabályozó lemezt ál­lítjuk el. Az egyes 23 rekeszeken belül a levegő áramlá­sát a 24 fojtólemezek elállításával szabályozhatjuk. A 4a légnemű közeg hőmérsékletét és/vagy nedves­ségtartalmát a 31 gőzbevezető szerelvény útján sza­bályozhatjuk, amelynek az első két 23 rekeszhez kü­­lön-külön csatlakozása van. Ezzel a már felsorolt sza­bályozási lehetőségek mellett éppen a nedves 7a anyag belépésének helyén a fluidizáló hatás illesztését a 7 ágy konzisztenciájához még tágabb határok között bizto­síthatjuk. A 7 ágyból a nyilak értelmében távozó levegő, amely a 7 ágyban a íluidizálás következtében a nedves 7a szilárd anyag részecskéivel intenzíven érintkezve ezek nedvességtartalmát a kívánt szárazsági fok eléréséig át­vette, a porleválasztóba, például 35 ciklonba áramlik, ahol az esetleg elsodort szilárd anyagot leadja, majd a 35 ciklont elhagyva a nyíl irányában a környezeti tér­be távozik. A leválasztott szilárd anyag a 35 ciklonból a 28 ürítő aknába jut, ahonnan a 7 ágy szárított 7b szilárd anyagával együtt nyíl irányában önmagában is­mert módon rendeltetési helyére kerül. A 7. és 8. ábrán az 1 válaszfal olyan példakénti ki­viteli alakját tüntettük föl, amelynél két fésűszerűen be­metszett 36, illetőleg 37 lemez van egymással szemben elrendezve és ezeknek fogai mint 3a illetőleg 3b nyelvek egymás közé fognak. Amint a 8. ábrán jól látható, az ilyen megoldás előnye, hogy két-két 18 zsilip között a fluidizáló határ az 5. ábra szerinti megoldáshoz viszo­nyítva intenzívebb, ami hatásosan elősegíti a 7 ágy homogén fluidizálódását. A 9. ábra szerinti példakénti kiviteli alak abban kü­lönbözik az előzőtől, hogy több la, lb és le válaszfal lépcsősen csatlakozik egymáshoz, amikor is minden lépcsőben azonos szinten egymás mögött több nyílás­sor van. A lépcsők közötti szintkülönbség növekvő vagy csökkenő jellegű is lehet. Mindegyik lépcsőhöz egy-egy 38 gázkalorifer tartozik. A lépcsősen elrende­zett la, lb és le válaszfalakat egy-egy 39 osztófal vá­lasztja el egymástól. A találmány szerinti berendezés 9. ábra szerinti pél­dakénti kiviteli alakjának működésmódja annyiban tér el a 3—8. ábrák szerintitől, hogy a íluidizálás lépcső­ként egymástól lényegesen eltérő üzemi paraméterek mellett mehet végbe, továbbá a szilárd anyag vissza­­keveredése jelentősen csökken, ami a gazdaságos üzem­vitel szempontjából kedvező. A 3—9. ábrák szerinti példakénti kiviteli megoldá­sokon túlmenően a rugalmas nyelvet tartalmazó vá­laszfalas kialakítás más elrendezésben is alkalmazható, így például további kialakítási forma lehet még a több­lépcsős és túlfolyós oszlopos megoldás is, ahol az osz­lopnál minden egyes túlfolyós tányér egy-egy 2 nyíláso­kat tartalmazó 1 válaszfalból és a 2 nyílásokat túlfe­­déssel lezáró rugalmas nyelvekből áll. Ezeknél a szer­kezeteknél a fluidizáló és fluidizálandó anyag áramlási képe szintenként megegyezik az 1. és 2. ábrákon fel­tüntetettel. A fluidizálandó anyag a felső szintről az egyes szinteket összekötő túlfolyón keresztül a szin­teken kialakult cirkulációs áramlások következtében az alsó szintre kerül. Ezzel a példa szerinti kialakítási formával például kis alapterületen elhelyezhető több­szintes kivitelű anyag és/vagy hőátadó berendezések alakíthatók ki. Az alkalmazási céltól függően az adott technológiai követelmények figyelembevételével természetesen még számos berendezés is kialakítható. A találmány szerinti fluidizáló berendezés hatásossá­gának bemutatására példaként az ipari gyakorlatból vett három anyag szárításával kapcsolatban megad­juk a szárítás jellemzőit. Az adatokat két táblázatban foglaltuk össze. Az I. táblázat az összehasonlításhoz vett anyagokat és ezek jellemzőit azonosítja, a II. táb­lázat az I. táblázat szerinti anyagok szárításának jel­lemzőit foglalja össze az alkalmazott fluidizáló eljá­rások és berendezések szerint csoportosítva. I. táblázat Anyagok és anyagjellemzők Sor­szám Anyag Átlagos szemcse­méret (mm) Halmaz sűrűség g/cm* Kezdeti nedves­ségtar­talom (H,0 +oldó­szer) °/0 í. K-aszparaginát szemcsés, darabos anyag 0,68 0,71 27 2. Mg-aszparaginát szemcsés, darabos anyag 1,06 0,81 8 3. Fenilbutazon kristá­lyos anyag 0,65 0,34 31 II. táblázat A szárítás jellemzői Sor­szám Anyag Szárító bér. típusa Átlagos üzemel­tetési levegő sebes­ség m/s Gőzfo­gyasz­tás mint hőhasz­nosítási jelemző kg.gőz kg elpáro­logta­tott folya­dék Levegő felhasz­nálás m* le­­vegő/kg eipáro­­logt. fo­lyadék í. K-aszparaginát 0,42 28,00 580,0 ii. 0,40 9,00 110,0 ín. 0,12 1,12 38,0 2. Mg-aszparaginát i. 0,48 16,00 640,0 ii. 0,41 10,00 190,0 in. 0,13 1,15 50,0 3. Fenilbutazon i. 0,22 6,20 300,0 ii. 0,21 5,00 120,0 in. 0,08 1,10 55,0 I. típus: önmagában ismert egyszerű fluidizáló szárí­tó berendezés II. típus: önmagában ismert kevertágyas fluidizáló szá­rító berendezés III. típus: találmány szerinti szárító fluidizáló beren­dezés 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents