172289. lajstromszámú szabadalom • Fluidizáló berendezés, kül ömlesztett szilárd anyagok szárítására

5 172289 6 sához való fluidizáló berendezés más példakénti kivi­teli alakjának függőleges hosszmetszete látható. A rajzon azonos hivatkozási számok hasonló rész­leteket jelölnek. Az ábrákon a fluidizáló közeg áramlását folytonos vonalú nyilakkal, a fluidizálandó anyag áramlását cso­mós szárú nyilakkal jelöltük. A találmány elvét az 1. ábra szemlélteti. 1 válaszfalban 2 nyílások fölött 3 nyelvek helyezked­nek el. Az 1 válaszfal két járatra osztja a berendezést. Az 1 válaszfal egyik oldalán (alul) 4 gáznemű (fluidi­záló) közeg 5 járata, másik oldalán (felül) szilárd 7 anyaghalmaz (fluidizálandó anyag) 6 járata helyezke­dik el. A 4 gáznemű közeget az 5 járatból a 2 nyíláso­kon át a 7 anyaghalmazba vezetjük. A bevezetést az 1 válaszfal és a szilárd anyaghalmaz érintkezési határ­felülete mentén érintőlegesen eszközöljük. Az 1. ábrán vázolt esetben a gáznemű közeget víz­szintes síkban vezetjük be. Célszerű, ha a 3 nyelveket rugalmas vékony lemez­ből készítjük, és a nyelveket egyik végükön az 1 válasz­falhoz rögzítjük. A találmány lényeges jellemzője, hogy a gáznemű kö­zeget lüktetve vezetjük be. Ezt a 3 nyelvek rezgő (vib­ráló) mozgásával biztosítjuk. A 2 nyílásokon beáramló gáz nyomóereje a 3 nyel­veket megemeli, és a gáz az 1 válaszfal és a 3 nyelvek között előálló változó keresztmetszetű 8 réseken át érintőleges (vízszintes) irányban kiáramlik. A meg­emelkedő 3 nyelv visszarugózik, a 8 rés csökken. Ezt a nagy sebességgel a résen átáramló gáz visszaszívó ha­tása is segíti. A szívás hatására záródó nyelvet az alul­ról feláramló gáz ismét felemeli és a beáramló 8 rés nyit, utána a 3 nyelv ismét visszarugózik. A rezgést egyedül a beáramló gáznemű közeggel hozzuk létre. A gáz a szemcsehalmaz szemcséit mozgásba hozza, ő maga szétterül. A kezdeti nagy gázsebesség felfelé csök­ken, fellazítja a szemcsehalmazt és ebből kis sebesség­gel a felső 9 gáztérbe kilép. A szemcsehalmazban a cso­mós nyilakkal jelölt, egymással szembeforgó cirkulációs áramok keletkeznek, amelyekben szemcsecsoportok lüktetve sodródnak felfelé, majd a 3 nyelvek középvo­nala fölött visszakanyarodva lefelé haladnak. A folyamatos üzemvitelű fluidizáló berendezés mű­ködését magyarázzuk a 2. ábra elvi rajzán. A fluidizáló berendezésünkben kialakuló cirkulációs áramlás lehetővé teszi, hogy folyamatos üzemvitelű fluidizáló berendezés egyszerű módon legyen kialakít­ható. így, ha egy folytonos működésű fluidizáló beren­dezés 1 válaszfalában többszörös sorozatban szabályo­san elrendezett 2 nyílások és 3 nyelvek vannak és a szilárd anyag folytonos adagolásáról és elvételéről gon­doskodunk, a szemcsecsoport cirkulációs áramlásai minden egyes 3 nyelv fölött egy-egy csavarvonalszerű görbét (görbesereget) írnak le. Ez a cirkulációs áram­lás nem marad meg egyetlen függőleges fősíkban, ha­nem a beadagolt akár igen csekély újabb anyagáram hatása alatt elterelődik. így a szemcsecsoportok lük­tetéssel továbbhömpölyögnek, úgyhogy a halmaz sod­ródó-pezsgő gáz-szemcsekeveréket alkot. Itt 10 az ada­golás és a szilárd anyag haladási iránya. A cirkulációs áramlás jobb 11 csavarpályája és bal 12 csavarpályája egymás mellett helyezkedik el. A berendezésben tehát lüktetve előresodródó csavar­vonalpályák jelentkeznek, amelyek mentén a szemcse­csoportok szaggatottan rezegve haladnak. A nyelvek is felváltva, szaggatottan működnek. A csa­varvonalpályákon a nyelv zárásának pillanatában a lük­tetés elernyed és az előrehaladás lelassul, a csavarvonal­pálya alakja elmosódik, szétterül, de a gázáram és a szemcsék keveredése, továbbá a szemcsék újracsopor­­tosulása erőteljessé válik. Természetesen a nyelv nyitásakor egy-egy újabb csa­varvonalpályán egy-egy újabb szemcsecsoport áramlása indul meg. A berendezésben ily módon a pangó álló, alig vánszorgó holt zónákat kiküszöböltük, a szemcsék tartózkodási idejét pedig az egyenletes tovasodródás­­sal és lüktetéssel egyöntetűsítettük. Szárítás esetén például a 3—8. ábrákon feltüntetett találmány szerinti berendezést alkalmazhatjuk. A 13 ház belső terét 1 válaszfal szárítandó nedves 7a szilárd anyagból álló 7 ágyat vezető 6 járatra és fluidi­­záláshoz használt 4 gáznemű közeget vezető 5 járatra osztja. Az 1 válaszfal részletei az 5—8. ábrákon láthatók. Az ábrázolt példaként kiviteli alak esetén az 3 és 6 já­ratot összekötő 2 nyílások az ágy haladásának 10 irá­nyával párhuzamosan elrendezett hosszúkás rések, amelyeket az 1 válaszfalnak a 6 járat felé eső oldalán egy-egy 3 nyelv túlfedéssel zár le. A túlfedést a, b, c hivatkozási betűkkel jelöltük. A 3 nyelveket az ábrá­zolt példakénti kiviteli alak esetén fésűszerűen bemet­szett 14 lemez fogai alkotják. Az ilyen megoldás előnye az egyszerű gyárthatóság, a megbízható túlfedés, vala­mint kis ellenállású, nagy fajlagos területű (kerület/fe­­lület) rések kialakíthatósága. Ugyancsak az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén az 1 válaszfalnak a 3 nyelvekkel ellentétes oldalán a 2 nyílások szabad kereszt­­metszetét szabályozó 15 zárólemez van elhelyezve, ami lehetővé teszi, hogy a szárítás üzemmenetét optimáli­san illeszthessük a szárítási folyamat lefutási görbéjé­hez. Nedvesebb állapotban ugyanis több levegőre, szá­razabb állapotban kevesebb levegőre van szükség, amit a 15 zárólemez A—B irányú eltolásával üzem közben is figyelembe vehetünk és ezzel az energiagazdálkodást, kedvezőbbé tehetjük. Sok hagyományos fluidizáló be­rendezésnél erre nem volt mód, amennyiben ezek szi­tákkal dolgoztak, amelyeknek szemnagysága még üze­men kívül sem változtatható. A 15 zárólemez egyébként az 1 válaszfalon vagy a 13 ház 16 és 17 oldalfalaiban ön­magában ismert módon, például csúszóvezetékek útján van vezetve, amelyeket a rajzon jobb áttekinthetőség végett nem tüntettünk fel. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén az 1 vá­laszfalnak a 7 ágyat vezető 6 járat felé eső oldalán az ágy haladásának 10 irányára harántirányú 18 zsilipek vannak elrendezve, amelyeknek magasságát önmagá­ban ismert módon 19 tolózárral szabályozhatjuk. Ezzel egyszerű mód nyílik a 7 ágy vastagságának beállításá­ra és a visszakeveredés megakadályozására. A 18 zsilipekben az adott esetben 20 nyílások vannak kialakítva, amelyeknek szabad keresztmetszete ugyan­csak a 19 tolózárral szabályozható. Ez az intézkedés lehetővé teszi, hogy az átáramló anyagmennyiséget a rétegvastagság (a 7 ágy vastagságának) változtatása nél­kül szabályozzuk. Esetleg alul elhelyezkedő nagyobb szemcsék is tudnak haladni. így esetleges osztályozó­­dási hajlam nem tud érvényesülni és ezzel üzemzavart okozni, ami különösen folyamatos üzemnél igen fontos szempont. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents