172289. lajstromszámú szabadalom • Fluidizáló berendezés, kül ömlesztett szilárd anyagok szárítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALALMANY 172289 A Bejelentés napja: 1975. XII. 9. (Rí—582) Nemzetközi osztályozás: F 28 D 13/00 Közzététel napja: 1977. XII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. V. 31. ; ; : , ; M * ,. -Feltalálók: Tulajdonos: Dr. Takács István oki. gépészmérnök, a műszaki Richter Gedeon Vegyészeti Gyár tudományok kandidátusa, 37,5% Rt., Budapest Dr. Fábry György oki. gépészmérnök, egyetemi tanár, 37,5% Pap László oki. gépészmérnök, 20% Kiszely György oki. gépészmérnök, 5% Budapest Fluidizáló berendezés, különösen ömlesztett szilárd anyagok szárítására 1 A találmány tárgya fluidizáló berendezés, különösen ömlesztett anyagok szárítására. A fluidizáló eljárások és berendezések szárítás, adszorpció, kémiai reakciók, szilárd szemcsés anyagok szállítása és egyéb technológiai folyamatok kedvező megvalósítását teszik lehetővé. Ömlesztett anyagok és fluidumok (levegő, gáz és gőz) közötti érintkeztetés hatásos módja a fluidizálás. Mind ez, mint ennek újabb válfajai: a gejzíreljárás (spouting), a gázlökéses vagy pulzációs eljárás (Wirbelstossverfahren), vibrációs fluidizálás és kevertágyas fluidizálás jól ismertek. Az ismert fluidizáló eljárások és berendezések elterjedését több korlátozó tényező gátolja. Ilyen hátrány az, hogy adott keresztmetszetű fluidizáló berendezésben a fluidizált állapot létrehozásához és fenntartásához szükséges gázsebesség (vagyis a gáznemű közeg fajlagos térfogatárama) és a technológiai folyamathoz szükséges gazdaságos légsebesség nehezen hozható összhangba. További hátrány, hogy nyugalmi állapotban az ágy aprószemcsés vagy porszerű részei a gáznemű közeget bevezető beáramlási keresztmetszeteken lerakódnak és ezeken esetleg át is hullnak, ami indításkor, leálláskor üzemzavarokat okozhat. A fluidizálás közben bekövetkező rendellenességek közül jól ismert a csatomaképződés, az erős porkihordás, a buborékképződés, gázdugók képződése, sűrű és híg réteg vagy az álló és fluidizált réteg együttes jelenléte stb. Az eddigi fluidizáló eljárásoknál — gázelosztási megoldásoknál — a fluidréteg homogenitása nem 2 volt biztosítható és így fajlagos hézagtérfogata (e) térben és időben változott. Hátrányos körülmény, hogy az alkalmazott gázsebesség változtatása a fluidizált állapotban zavart okoz- 5 hat, így például csatornázáshoz, rendellenes lökdöséshez stb. vezethet. Ugyancsak rendellenességet okozhat a szilárd szemcsés anyag méretének, adagolásának, áthaladási sebességének változtatása. A gáznemű közeg egyenletes elosztásának biztosítása 10 az ágy szélességet, illetőleg a fluidizáló berendezés keresztmetszeti méreteit erősen korlátozza. Ilyen és ehhez hasonló hátrányok és gátló körülmények folytonos üzemvitel helyett sokszor csak szakaszos üzemvitelt tesznek lehetővé. A hőátadás, illetőleg 15 anyagátadás bizonyos üzemi maximális érték fölé nem volt növelhető és még kielégítő eredmény biztosítása is nehézségeket okozott. Kétségtelenül sikerült újabb eljárásokkal, így például gázlökéses, vibrációs, kevertágyas fluidizálással 20 az egyszerű fluidizáló eljárás néhány hátrányát kiküszöbölni vagy alkalmazhatóságának korlátozottságát csökkenteni. Az egyszerű fluidizáló eljárások módosításaival azonban mérsékelt eredmények is csak bonyolult műszaki megoldásokkal és többlet energiával ér- 25 hetők el. Ámde nem ismert olyan egyszerű, nagy termelékenységű, kis energiaigényű megoldás, amellyel a változó üzemviszonyokhoz jól igazodva, hatásos módon lehet szilárd szemcsés anyagokat gáznemű közeggel (gáz, gőz, levegő) kezelni. 30 A találmánnyal célunk e hiányosságok kiküszöbölése 172289 1
