172276. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés, négyhuzalos, N-számú átviteli vonal összekapcsolására, előnyösen diszpécser és konferencia központokhoz
7 172276 8 amelyek kimenetei a KI___K5 jelvevő vonalakra csatlakoznak. A Cl___C5 bemeneti egységek szimmetrikus bemenetű differenciáltranszformátort tartalmaznak, amely 6 differenciál-transzformátor bemenete 8 ellenállással van 5 lezárva, hogy a Cl___C5 bemeneti egység reflexiómentesen illeszkedjék a B1___B5 jeladó vonalhoz. A Cl___C5 bemeneti egység kettős aszimmetrikus kimenete a 6 differenciál-transzformátor szekunder oldalának két végkivezetése, 10 míg a 6 differenciál-transzformátor középleágazása a 7 ellenálláson vagy művonalon keresztül földelve van. A Cl___C5 bemeneti egységek kettős aszimmetrikus kimenete az Sla, Slb sínekre ___S5a, S5b sínekre, mint kettős sínekre 15 csatlakozik. A csatlakozás ily módon minden egyes kettős sínre olyan, hogy a kettős sínek mindegyike egy-egy bemeneti egységre van kapcsolva és ily módon a kettős sín egyik ágán mindig ellentétes fázisú jel van, mint a másik ágán. 20 A VI... V5 kimeneti egységek Ml.... M5 bemenetel felváltva, vagy páronként vagy ciklikusan csatlakoznak a kettős sínekre oly módon, hogy mindegyik sín mindegyik felének azonos terhelése legyen. Ez a követelmény akkor való- 25 sül meg tökéletesen, ha az átviteli vonalak száma páratlan, mivel ekkor a VI___bemeneti egységek bemenetelnek a száma páros. (N darab vonal esetében a kimeneti egységnek N—1 bemenete van, és ha N páratlan, akkor N—1 páros.) 30 A 3. ábrán látható elrendezés működése a következő : A B1 jeladó vonalon beérkező jelet a Cl bemeneti egység az Sla és az Slb sínekre csatolja oly módon, hogy a két sínen a jelek fázisa ellentétes és amplitúdójuk azonos. Az Sla sínre 35 kapcsolódik a V2 kimeneti egység meghajtó Ml bemenete és a V3 kimeneti egység meghajtó Ml bemenete. Az Slb sínre kapcsolódik a V4 kimeneti egység Ml bemenete és a V5 kimeneti egység Ml bemenete. Ily módon a B1 jeladó vonalon 40 érkező jel eljut a K2........K5 jelvevő vonalakra. A VI kimeneti egység M2___M5 bemeneteire, mivel azok közvetlenül nem csatlakoznak az Sla és Slb sínekre, jel nem kerül. Bizonyos nagyságú hiba jel azonban a V2___V5 kimeneti egysé- 45 gek bemenetéin keresztül visszajuthat az S2b, az S3b, az S4a és az S5a sínekre és ezeken keresztül a VI kimeneti egység M2___M5 bemeneteire. Azonban ezek a jelek páronként ellentétes fázisúak és közel azonos amplitúdójúak, így a VI ki- 50 meneti egységben levő analóg összegező áramkör ezeket összegzi, így ezek a káros visszáramok egymást kioltják. A kioltás pontossága lényegében az analóg összegzőben levő 2 ellenállások pontosságától függ, mivel ezek nagysága határoz- 55 za meg az amúgyis igen kicsiny visszáramok nagysága közötti eltéréseket. Ha a hasznos jel valamelyik másik, például B2 vagy........B5 jeladó vonalon érkezik be, a jelátfutás hasonló módon történik és az áramkör min- 60 dig azon a jelvevő vonalon oltja ki a bemenő jelből eredő visszáramokat, amelyik kimenet sorszáma megegyezik a bemenet sorszámával. Azaz ily módon egyetlen átviteli vonal jeladó vonaláról jelvevő vonalára a jel visszahurkolódás gya- 65 korlatilag tetszés szerinti mértékben csökkenthető. A visszahurkolt jel nagyságát csökkenti egyrészt a szimmetrikus felépítésből adódó jelkioltás, másrészt az analóg összegzőnek az a tulajdonsága, hogy a meghajtó bemenetről a többi meghajtó bemenetekre és ezeken keresztül az összekötő sínekre visszacsatolt jel kizárólag az összegző áramkörökben keletkező virtuális föld tökéletlenségéből adódhat, és ezt az amúgyis kicsiny visszáramokat az analóg összegző összegzi és mivel fázisuk ellentétes, ezek egymást páronként kioltják és még az így megmaradó jel is az analóg összegzőben levő visszacsatolás miatt még tovább is csökken. Ennek eredménye az, hogy a kimeneten gyakorlatilag nulla amplitúdójú lesz a zavaró jel. A megoldás azért is előnyös, mivel a bemenetnek általában szimmetrikusnak kell lenni és így a bemeneti egységben levő transzformátor egyúttal megoldja a szimmetrizálást, és mivel szekunder oldala differenciál-transzformátorként van kialakítva, elvégzi azt a feladatot is, hogy ellentétes fázisú jeleket ad a kettős sínre. Természetesen az ellentétes fázisú jelekből adódó hibaáram kioltás akkor a legtökéletesebb, ha — mint már említettük — az átviteli vonalak száma N páratlan. További előnye még a kapcsolásnak az is, hogy az ellentétes fázisú meghajtásból következően a jelvevő vonalakon a hasznos jelek fázisa is páronként ellentétes lesz, ami egy összekapcsolt hálózatnál stabilitás szempontjából lényeges javulást eredményez, tekintve, hogy az esetleges csatlakozó villaáramkörök nem megfelelő — nem reflexiómentes — lezárása esetén sem gerjed be a teljes hálózat, mivel a keletkező hibaáramok jórészt kioltják egymást. Szabadalmi igénypontok 1. Elrendezés négyhuzalos N-számú átviteli vonal összekapcsolására, előnyösen diszpécser és konferenciaközpontokhoz, amelynél minden egyes átviteli vonal egy kéthuzalos jeladóvonalból és egy kéthuzalos jelvevő vonalból áll és a jeladóvonalak illesztetten bemeneti egységekhez, a jelvevő vonalak illesztetten kimeneti egységekhez kapcsolódnak és a bemeneti egységek, valamint a kimeneti egységek között sínekből álló összekötő hálózat van, azzal jellemezve, hogy a bemeneti egységnek szimmetrikus bemenete és aszimmetrikus kimenete van és mindegyik bemeneti egység (Al, A2___AN) aszimmetrikus kimenete egy-egy sínre (SI, S2........SN) csatlakozik és a kimeneti egység (VI, V2......VN) N—1 bemenetű analóg összegző áramkör és ezen kimeneti egység (VI, V2___VN) meghajtó bemenetel (Ml, M2----MN) úgy kapcsolódnak a sínekhez (SI, S2___SN), hogy az első bemeneti egység (Al) kimenetére kapcsolódó első sínre (SÍ) az első kimeneti egység (VI) kivételével minden további kimeneti egység (V2, V3... VN) egy-egy bemenete (Ml) csatlakozik, és a második bemeneti egység (A2) kimenetére kapcsolódó második sín tel* eg,' N. (Al N. vei egl (sr kin VO! kői égj ból jel; a j* her mi: öss bér bér am sod kia ’úg} zó els< az dik me két anr jeli égj kaj: N-lyel kel hog ség 4
