172268. lajstromszámú szabadalom • Folyadékzáró szerkezet
172268 4 3 a 2. ábra a nyitott helyzetben levő szerkezet hosszmetszete. Az ábrákon feltüntetett folyadékzáró szerkezet feladata a folyadékáramlásnak hajlékony 1 csőben való szabályozása. A szerkezet fő részeit 2 test és üreges 3 hüvely képezi. A 2 testnek rendszerint „Y” alakja van, és az „Y” három szárát belül lyukas 2A, 2B és 2C részek képezik. A 2 testet hajlékony, előnyösen átlátszó műanyagból készítettük, és a 2 test időszakos rugalmas deformálásával az „Y” alakzat középső 2A részét vagy a 2B részt, vagy pedig a 2C rész meghosszabbításába tudjuk mozdítani. Az 1 cső 1A szakaszát a középső 2A rész belsejébe, 1B szakaszát pedig a 2B rész belsejébe szorítottuk. A folyadékzáró szerkezetet így az 1 cső két, egymástól elválasztott 1A és 1B szakasza közé iktatjuk. Az 1 csőnek az 1A szakaszát a középső 2A rész belsejében, a belső 3 hüvelyt pedig az 1A szakasz belsejében szorosan, tömítetten helyeztük el. Az 1 cső 1A szakaszának a belsejében a 3 hüvely helyzetét például úgy is rögzíthetjük, hogy az 5 helyen a 3 hüvely végét az 1A szakaszhoz hegesztjük. A 3 hüvely tengelyirányú helyzetét továbbá megfelelő kialakítású vállal is stabilizálhatjuk. Egy lehetséges alternatív megoldásnál a 3 hüvelyt az 1A szakasz folytatásaként a 2A rész belsejében szorító kötéssel is rögzíthetjük. A 2 test 2C része zárt kialakítású és olyan 6 zárófejben végződik, amelynek belsejében csonkakúp alakú 7 fészek helyezkedik el. Mivel a 3 hüvely végét szintén csonkakúp alakúra képeztük ki, a 2 test zárt állapotában, amelyet az 1. ábrán tüntettünk fel, a 3 hüvely 8 vége pontosan felfekszik a 7 fészek belsejében és így az 1 csövet tömítetten lezárja. A tömítéshez szükséges szorítóerőt a 7 fészek belsejére ható deformációs erő képezi. A folyadékzáró szerkezet nyitott állásánál a 2 testet a 2. ábrán feltüntetett helyzetbe visszük. A 3 hüvely 8 végét ekkor tömítetten az 1 cső 1B szakaszába kell illeszteni. Az 1 cső két szakasza között az ábrán bemutatott kiviteli alaknál ekkor úgy hoztunk létre folyamatos kapcsolatot, hogy az 1B szakasz belsejében tömítetten elhelyeztünk egy további 11 hüvelyt is, amelynek csonkakúp kialakítású 12 vége most a 3 hüvely kúpos 8 végéhez illeszkedik. A 3 és 11 hüvelyek végei között a tömítéshez szükséges erőt ebben az esetben is a rugalmas 2 test anyagának a deformációs ereje hozza létre. Mivel a 3 hüvely 8 vége felváltva illeszkedik all hüvely 12 végéhez, illetve a 7 fészekhez, a 12 véget és a 7 fészket az „Y” alakzatú 2 test 2B és 2C részeinek tengelymetszési P pontjától azonos távolságban helyeztük el. A folyadékzáró szerkezetet kialakíthatjuk úgy is, hogy a 3 hüvely 8 végéhez ne a 11 hüvely 12 vége, hanem a 2B rész megfelelő kialakítású belső válla, vagy pedig az 1 cső 1B szakaszának kúposán kiképzett vége illeszkedjen. A folyadékzáró szerkezet működése a fentiek alapján ihár nyilvánvaló. A 2 tèst 2A részét előnyösen annak az áramlási körnek a felfelé vezető szakaszához kell kötnünk, amelyikben az áramló közeg, különösen folyadék áramlását szabályozni kívánjuk, miközben a 2B részt ugyanezen kör lefelé vezető szakaszához csatlakoztatjuk. Ha a 2 testet az 1. ábra szerinti helyzetbe visszük, ezzel a közegáramlást megszakítjuk, mivel az 1 cső 1A szakaszához illesztett 3 hüvely a zárt 7 fészeknek ütközik. Ha ebből a helyzetből a 3 hüvelyt a 2 test deformálásával kiszabadítjuk a 2 test zárt 2C részéből és a 2B részbe helyezzük, majd a 3 hüvely 8 végét a 11 hüvely végébe illesztjük, akkor így az 1 cső két 1A és 1B szakasza között folyamatos összeköttetést hoztunk létre. A találmány természetesen nem korlátozódik csupán a leírt és szemléltetett kiviteli alakokra, hanem a gyakorlati alkalmazások által megkövetelt módosítások végrehajthatók a találmány alapgondolatától való eltávolodás nélkül is. A folyadékzáró szerkezetnek például kettőnél több, például négy vagy öt része is lehet, és a 3 hüvelyt a részek bármelyikében kívánság szerint elhelyezhetjük, ha az adott részen át az 1 csővel összeköttetést kívánunk létrehozni. Szabadalmi igénypontok 1. Folyadékzáró szerkezet folyadékvonalban folyó folyékony közeg szabályozására, azzal jellemezve, hogy a szerkezetben szintetikus anyagú félig rugalmas test (2) van, amelynek közös elágazáshoz csatlakozó legalább három belülről lyukas része (2A, 2B, 2C) van, és ezek közül legalább egy belső üreges hüvelyt (3) tömítetten vesz körül, a hüvely (3) vége (8) pedig a közös elágazáson túl helyezkedik el és a test (2) deformálásával a többi rész (2B, 2C) egyikébe illeszthető, a testnek (2) a hüvellyel (3) illeszkedő részei pedig tömítetten vannak a folyadékvonallal összekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti folyadékzáró szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a testnek (2) három része (2A, 2B, 2C) van, amelyek „Y” alakban vannak elrendezve, és a belső hüvelyt (3) a test (2) középső része (2A) veszi körül. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti folyadékzáró szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a testnek (2) átlátszó anyaga van. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti folyadékzáró szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egyenes vonalú belső hüvelye (3) van. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti folyadékzáró szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hüvely (3) egyik vége (8) csonkakúp alakban van kiképezve. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti folyadékzáró szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a test (2) egyik része (2C) zártan van kialakítva, 7. A 6. igénypont szerinti folyadékzáró szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a zárt rész (2C) belsejében a belső hüvely (3) veget ( ) fogadó fészek (7) helyezkedik el. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti fo-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
