172260. lajstromszámú szabadalom • Nyomásra érzékeny átíró-anyag
5 172260 6 A táblázat folytatása Masz-A reakció intenzitása sza Aceton Víz 6 lényegesen erősebb reigen erős reakció, akció mint 1—5-nél jobb 1—5-nél 7 reakció intenzívebb reakció intenzívebb mint 6-nál mint 6-nál 8 reakció 7-hez képest reakció 7-hez képest nem javul nem javul A táblázatból látható, hogy a találmány szerinti, reakciókomponensként cink-kloridot és karbamidot tartalmazó színátadó masszával sokkal jobb eredmények érhetők el, mint az e vegyületeket nem tartalmazó masszával, sőt ezek az eredmények tovább javíthatók abban az esetben, ha a fenti kombináció mellett a maszszához fém-sztearátot adunk. Miként említettük, e célra például ólom-, cink-, ón-, kalcium-, alumínium-, bárium-és vas-sztearát alkalmazhatók. A találmányt közelebbről az alábbi példákkal kívánjuk megvilágítani. 1. példa Az alábbi összetételű színátadó masszát készítjük el: Ozokerit 80 rész polietilénviasz 20 rész Acetilénbázisú savamid és alkohol keveréke cikloalifás, N- és O-tartalmú kondenzációs termékekkel („Sepacor AP” márkanév alatt forgalomba hozza a BASF NSZK- beli cég) 5 rész cink-klorid 25 rész Papír hordozóra a fenti összetételű színátadó masszából azt megömlesztve 2,8 g/m2 hordozó arányban színátadó réteget viszünt fel. Az így kapott bevonatos papír tehát úgynevezett „vevőlap”-ként alkalmas. Az alábbi összetételű színképző masszát készítjük el: Karbamid 4 rész 3,3-Indoilvörösftalid 2 rész Kristályibolyalakton 6 rész Kalcium-karbonát 20 rész Vinil-acetát 6 rész Aceton 105 rész A kapott masszát papírhordozóra visszük olyan arányban, hogy azon szárítás, vagyis az oldószer eltávolítása után 2,1 g/m2 vastag színképző réteg alakuljon ki. Az így kapott bevonatos papír tehát az úgynevezett „adólap”. A nyomásra érzékeny átíró-anyag közbenső lapjait mindkét réteggel ellátjuk ugyanilyen módon. Az úgynevezett „vevőlap”, „adólap” és tetszés szerinti számú közbenső lapok alkotják a nyomásra érzékeny átíróanyagot. A példa szerinti termék ibolya színű írást ad. Az alábbi példákban ismertetett színátadó masszákat és színképző masszákat az előző példában ismertetett módon visszük fel hordozóanyagra, illetve hasznosítjuk. 2. példa Az alábbi összetételű szinátadó masszát készítjük el: Kamaubaviasz 60 rész Mikroviasz 15 rész Polietilénviasz 15 rész Sepacor AP 6 rész Cink-klorid 20 rész Karbamid 8 rész felvitel 3,5 g/m2 3. példa Az alábbi összetételű színátadó masszát készítjük el: Kemény viasz 80 rész Paraffin 30 rész Kolofonium gyanta 6 rész Polietilén 12 rész Cink-klorid 30 rész Sepacor AP 3 rész felvitel 3 g/m2 4. példa Az alábbi összetételű színátadó masszát készítjük el: Cink-klorid 15 rész Politerpén gyanta 3 rész Kalcium-karbonát 10 rész Cink-sztearát 3 rész Polietilén viasz 1 rész Tiokarbamid 5 rész Akril-gyanta 5 rész Benzin 90 rész felvitel 3,6 g/m2 5. példa Az alábbi összetételű színátadó masszát készítjük el: Cink-klorid 20 rész Techn. hidroabietilalkohol ftálsav-észtere 5 rész Titándioxid 10 rész Karbamid 7 rész Kalcium-sztearát 2 rész Polietilén viasz 5 rész Polisztirol 4 rész Triklóretilén 80 rész felvitel 3,8 g/m2 6. példa Az alábbi összetételű színátadó masszát készítjük el: Cink-klorid 25 rész Karbamid 10 rész Sztokalit (finomított kaolin) 20 rész Kalcium-sztearát 6 rész Dibutilftálát 3 rész Polivinilalkohol 3 rész Víz 85 rész felvitel 4 g/m2 7. példa Az alábbi összetételű színátadó masszát készítjük el : Cink-klorid 15 rész 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
