172257. lajstromszámú szabadalom • Födémzsalu tartószerkezet, különösen mélyépítési közepes- és nehézfödémek készítésére

7 172257 8 hatékonysága annál nagyobb, minél nagyobb a P erő (3. ábra), tehát a kapcsolat teljesen bizton­ságos. A zsaluhéjat tartó szelemenpallók rögzítése a csőoszlopokhoz az 5. és 6. ábrákon látható rész­letesen. A 2 felső csőtag tetején hegesztéssel van a felülnézetben téglalap alakú 7 fejlemez, annak két keskenyebb végére pedig egy-egy 8 szarv rögzítve ; mindegyik szarvnak két-két felfelé nyúló 8a szára van. A téglalap hossza kétszerese a szélességének, és a szélesség lényegében egy­­egy 20 szelemenpalló vastagságával azonos. Így a 8 fejben akár egy, akár két egymás mellé he­lyezett 20 szelemenpalló befogható, csak a fejet kell megfelelő irányban állítani. A 20 szelemen­palló rögzítésére az egyik 8 szarvhoz a b kettős nyíl irányú mozgást megengedő módon az 5 cső­hüvely segítségével rögzített, ékszerűen kikép­zett 4 rögzítőnyelv szolgál, amely a 8 szarv-szá­ron elfordítható hüvelyhez hegesztett 18 kar fel­ső végén van kialakítva. A rögzítés egyszerűen úgy történik, hogy a 20 szelemenpalló elhelyezé­se után a 18 karnak a 4 rögzítőnyelvet tartalma­zó részét a palló faanyagába ütjük. A 7. ábrán vízszintes metszetben a deszkából készült 19 ferde merevítőknek és 23 vízszintes merevítőknek a fémanyagú csőoszlopokhoz csat­lakoztatására használt 17 fabetétek rögzítésének módját tüntettük fel. Az 1 alsó csőtagot részben körülfogó 16 kampós csavart alkalmazunk, ame­lyet a 17 fabetétben kiképzett furaton vezetünk át, és a fabetétnek az 1 csőtagon feltámaszkodó felületével szemben fekvő felületén a menetes szárra felhajtott 24 anyával rögzítünk. Erre a könnyebb — kulcs nélkül való — kezelhetőség érdekében U-alakú 25 fület hegesztünk. A 24 anya és a 17 fabetét között 29 alátétlemez van. A találmány szerinti födémzsalu tartószerke­zet segítségével a zsaluzat megépítése a követ­kezőképpen történik: felállítás előtt az 1 alsó csőtagokon rögzítjük a 17 fabetéteket, majd megfelelő aljzaton felál­lítjuk a csőoszlopokat. Előbb az 1 alsó csőtagok helyzetét a 23 vízszintes merevítők segítségével mindkét irányban rögzítjük, majd felszegezzük az 1 alsó csőtagokra a 19 ferde merevítőket is, és a 23 vízszintes merevítőkön a 30 pallókból álló pallóterítéssel ideiglenes munkaszintet készítünk. Erről az 1 alsó csőtagokban a 2 felső csőtagokat — ez utóbbiak az előbbiekben teleszkópos kap­csolatukból következően fel-le mozgathatóak — a 22 zsaluhéj tervezett magasságának megfele­lően beállítjuk, és a 2 felső csőtagokat a 10 re­teszek segítségével az 1 csőtagokhoz rögzítjük; amint már leírtuk, a reteszek a terheletlen 2 cső­tagok x tengely irányú mozgatását lehetővé te­szik, viszont a magassági helyzet beállítása után önzáró módon reteszelnek, s rögzítik egymáshoz egy-egy teleszkopikus oszlop alsó és felső csőtag­ját. A csőoszloprendszer elkészültét a 20 szelemen­pallóknak a 8 fejekbe behelyezése, és ott a 4 rög­zítőnyelvekkel való rögzítése követi. Ezután he­lyezzük fel a 20 szelemenpallókra azokra merőle­gesen a 21 zárléceket, amelyeken végül a 22 zsa­luhéjat rögzítjük. Az így elkészült zsaluzaton a födém betonozása végrehajtható. A találmány szerinti zsaluzattartó szerkezet elbontása a következőképpen történik: először azokat a csőoszlopokat távolítjuk el, amelyek a 20 szelemenpallók közbenső részét tá­masztják alá. Előbb kiütjük az ékszerű 4 rögzítő­nyelveket, amelyek a szelemenpallókat a 8 fe­jekhez rögzítik, majd felütjük a 10 reteszeket — természetesen a 3 retesztámasszal ellentétes alsó végüket — ami lehetővé teszi a 2 felső osz­loptagok leeresztését a hozzájuk tartozó 1 oszlop­tagokba. Ugyanakkor a felső csőtagokról oldjuk a 19 ferde merevítőket is. Miután a leírt műve­leteket valamennyi csőoszlopnál végrehajtottuk, a 30 pallók által alkotott munkaszintről eltávo­lítjuk a 22 zsaluhéjat, a 21 zárléceket és a 20 szelemenpallókat. Végül elbontjuk a munkaszin­tet, az alsó csőtagokhoz tartozó merevítőket és a csőoszlopokat is, amivel a teljes födémzsalu tartószerkezet szétszerelési művelete befejezést nyert. A találmány természetesen nem korlátozódik a leírt kiviteli példára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos válto­zatban megvalósítható. Szabadalmi igénypontok 1. Födémzsalu tartószerkezet különösen mély­építési közepes- és nehézfödémek készítéséhez, amelynek teleszkopikusan egymáshoz csatlakozó csőtagokból álló csőoszlopai, valamint a csőoszlo­pok felső részéhez kapcsolódó, a zsaluhéjat alá­támasztó elemek, főként szelemenpallók felvéte­lére szolgáló szervei, célszerűen fejei vannak, azzal jellemezve, hogy a csőoszlopok felső cső­tagjait (2) befogadó alsó csőtagok (1) felső részé­széhez mozgathatóan, célszerűen csuklós mozgást megengedő módon kapcsolódó, a felső csőtago­kat (2) hézaggal körülvevő nyílást (14) tartalma­zó reteszei (10), valamint az alsó csőtagok (1) fel­ső részén, a reteszek (10) kapcsolódási helyével célszerűen átellenben rögzített, a reteszeket (10) alátámasztó retesztámaszai (3) vannak, és a felső csőtagok (2) szerkezeti anyagánál keményebb szerkezeti anyagból készült reteszek (10) retesze­­lési helyzetben a retesztámaszokon (3) való fel­fekvési helyüktől kiindulva lefelé, az alsó csőta­gokhoz (1), a kapcsolódási helyük felé ferdén hú­zódnak. 2. Az 1. igénypont szerinti tartószerkezet kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a reteszek (10) fémlemezből, célszerűen acéllemezből készülnek, és kör alakú nyílást (14) tartalmaznak, amelynek átmérője nagyobb, mint a körkeresztmetszetű felső csőtagok (2) külső átmérője. 3. A 2. igénypont szerinti tartószerkezet kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a reteszek (10) kétoldalt célszerűen felfelé nyúló merevítőbor­dákkal (11) vannak ellátva. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti tartószerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a reteszeket (10) az alsó oszloptagokhoz (1) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents