172250. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gyűrű alakú horonnyal ellátott karmantyúk kialakítására műanyagcsöveken
3 172250 roló éklapja a szomszéd szegmensek éklapjaival minden helyzetben azonos síkban van, és a szegmensek külső határhelyzetükben a tüske ékes oldalfelületeivel vannak érintkezésben. A találmány szerinti berendezés felépítése rendkívül egyszerű. Minthogy a szegmensek mindig sugárirányban mozognak, a tüske palástját kizárólag a szegmensek sávjában kell megszakítani. Ily módon megoldható, hogy a műanyagcsövet úgy lehessen a tüskére felhúzni, hogy közben a szegmensek a tüske palástján belül fekszenek, és csupán akkor mozdulnak ki, amikor a cső azon része fekszik fölöttük, amelyen a gyűrű alakú hornyot kell kialakítani. Ezzel elkerülhető a csővég valamennyi részének fölösleges kitágítása. Ezen túlmenően, a csőnek behúzott szegmensek mellett történő felhúzása jóval kisebb energiát is igényel. Miután a csövet a tüskére felhúztuk és megfelelő helyzetbe állítottuk, csupán azt kell biztosítani, hogy a cső ebben a helyzetben maradjon, miközben a szegmensek a gyűrű alakú hornyot kialakítják. Minthogy az egymással érintkező szegmensek határoló éklapjai különböző irányokba konvergálnak, a szegmensek mozgatása radiális irányban történhet, mégpedig oly módon, hogy a kifelé összetartó éklapokkal határolt szegmensek befelé történő mozgatáskor előbb indulnak el a többi szegmensnél, kifelé pedig késnek azokhoz képest. A találmány szerinti kialakítás biztosítja, hogy a szegmensek külső pozíciójukban, amikor a gyűrű alakú hornyot alakítják ki, szorosan illeszkednek egymáshoz. Célszerű a találmány szerinti berendezést úgy' kialakítani, hogy csak minden második szegmens rendelkezik önálló meghajtással, és a közbülső szegmensek rugóerő hatására fekszenek fel a szomszédos szegmensek éklapjain. A találmány szerinti berendezés egy célszerű kiviteli alakjánál a kifelé összetartó éklapokkal határolt szegmensek rendelkeznek közvetlen meghajtással és kifelé mozgáskor maguk előtt tolják a közbülső szegmenseket, amelyekkel együtt szélső helyzetben a kialakítandó horony formáját veszik fel. A kifelé összetartó éklapokkal határolt szegmensek visszamozgásakor a befelé összetartó éklapokkal határolt szegmensek azokat rugóerő hatására követik. A fenti mozgásrendszer kialakításához a szegmensek éklapjai külső helyzetükben célszerűen 20—70°-os szöget zárnak be az általuk képezett gyűrű alakú horony érintőjével. A szegmensek meghajtása célszerűen hidraulikus vagy pneumatikus munkahengerekkel történik, és a meghajtott szegmensek a találmány szerint a dugattyúkhoz bizonyos játékkal kapcsolódnak. Ily módon a munkahengerek, illetve a dugattyúk végzik a meghajtott szegmensek sugárirányban történő vezetését is. A találmány szerinti berendezés egy célszerű kiviteli alakja szerint a hidraulikus vagy pneumatikus munkahengerek csillagalakú hengerbiokként vannak elrendezve, amelyben az egyes hengerek sugárirányban nyúlnak ki. Ezekben a hengerekben mozognak a meghajtott szegmenseket tartó dugattyúk. Maga a tüske célszerűen tengelyirányban megosztva készül és a csillagalakú hengerblokkot két oldalról fogja közre. Ez gyakorlatilag úgy oldható meg, hogy a csillagalakú hengerblokk két irányban tengelyirányú nyúlványokkal Van ellátva, és ezekhez menetes csatlakozással vannak a tüskerészek hozzáerősítve. A szegmensek külső helyzetét határoló ékes oldalfelületeket a találmány szerint úgy lehet kialakítani, hogy a szegmensek peremei kúposra vannak lemunkálva és külső helyzetükben a tüskerészekben kialakított ékes oldalfelületeken ütköznek fel. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy a szegmensek munkahelyzetben pontosan vannak helyezve, anélkül, hogy mozgatás közben ügyelni kéne a pontos megvezetésre. A találmány további részleteit kiviteli példán, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés keresztmetszete a szegmensek külső állásában (a 2. ábra I—I metszete), a 2. ábra a találmány szerinti berendezés hosszmetszete a szegmensek külső állásában (az 1. ábra II—II metszete) és a 3. ábra a találmány szerinti berendezés keresztmetszete a szegmensek behúzott állapotában. Az ábrákon látható, hogy a találmány szerinti berendezést két 1, 2 tüskerészből áll, és ezekre kell a megmunkálandó csővéget a 3 nyíl irányában felhúzni. A tüske 4 szakaszának átmérője megegyezik a megmunkálandó cső átmérőjével, amely átmérőt a karmantyúnak kialakítandó részén a tüskére történő felhúzással az 1 tüskerész átmérőjének megfelelő méretre bővítünk. Maga a megmunkálandó cső, amelyre a karmantyút készítjük, ismert módon hőre lágyuló műanyagból, például polietilénből, polipropilénből, poliakrilonitril-butadién-sztirolból (ABS) vagy polivinilkloridból van. A cső végét a megmunkálás előtt ugyancsak ismert módon felmelegítjük. Az 1. és 2. ábrán külső helyzetben bemutatott 5 és 6 szegmensek 7 gyűrű alakú peremet alkotnak, ez a rész formálja ki a karmantyú gyűrű alakú hornyát. Az 5 szegmenseket kifelé összetartó 8 éklapok határolják. A 6 szegmensek ezzel szemben sugárirányban kifelé széttartó 9 éklapokkal vannak határolva. A 8, 9 éklapok egymással bezárt szöge mindig a megmunkálandó cső átmérőjétől, azaz a berendezés nagyságától függ. 250 mm-es külső csőátmérőnél például 30—60°, 110 mm-es külső csőátmérő mellett 42—48° lehet. A 10 hengerblokk hat, csillag alakban elrendezett 11 hengerből áll. A 11 hengerekben 12 dugattyúk mozognak és ezekre a 12 dugattyúkra vannak erősítve az 5 szegmensek. A 12 dugatytyúk és az 5 szegmensek összekapcsolása sugárirányú játékkal van kialakítva, ami a gyártási pontatlanságok kiegyenlítéséhez és az 5 szegmensek külső helyzetben történő megfelelő beállásához szükséges. A 12 dugattyúk 35 külső végeiken meg vannak csapolva és 36 gyűrű alakú 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
