172249. lajstromszámú szabadalom • Fém víztorony-szerkezet
3 172249 4 nyebb keret v. rácsos szerkezet kell hogy legyen. A tartályelem U szelvényű, általában hajlított lemezből készülő térbeli peremes elem, amelynél az U-szelvény lehet félkör, fél-ellipszis, kosárgörbe, parabola, vagy legcélszerűbben az önsúly és a folyadéknyomás által meghatározott kötélgörbe alakú. Alakját a szerkezet minél könnyebbé tétele, illetőleg a rendelkezésre álló kialakítási technológia szempontjából határozhatjuk meg. A tartályelem fala egyik főirányú igénybevételként általában csak húzó hatásnak van kitéve, ugyanazt a tartályelemet, az előzőre merőleges feszültségi főirányban hajlítófeszültséget keltve — ugyanakor a két alátámasztó elem közét áthidaló tartóként is hasznosíthatjuk. Mind a felső öv (perem), mind az alsó öv a hajlításból származó húzás—nyomás átvitelére egyaránt előnyösen képes. Ekkor felső övében azonban természetszerűleg nyomott sávja is lesz, ezért a peremet esetleg külön nyomott elemekkel erősíthetjük meg. Ha egyetlen tartályelemet építünk fel két alámasztó elemmel, akkor az U-szelvényű tartályelemet szükségszerűen a két végén záróelemmel le kell zárni. Ez a záróelem lehet egyszerűen síklap, vagy lehet maga is ívelt alakú (pl. negyedgömb stb. alakú). Előbbi esetben vastagabb, bordákkal merevített, utóbbi esetben vékonyabb lemezt használhatunk fel a zárólap kiképzésénél. A találmány szerinti víztorony azonban több tartályelem és alátámasztó elem összeépítésével is kialakítható. Ezek illesztésével a víztorony egyenes, tört vagy íves vonalú alaprajzi kialakítású lehet és térfogata kívánság szerint növelhető. önmagába visszatérő alaprajzi elrendezés esetén a tartályelemek összehegesztett sora maga is különleges merevséget nyújt a szerkezetnek, amivel csökkenteni lehet a külön merevítőelemek számát vagy nagyságát. Az összekapcsolt tartályelemek többtámaszú tartót is képezhetnek. A tartályszerkezetet ezután a szükséges csővezetékekkel, túlyfolyóval stb. kell ellátni, ami azonban nem tartozik már a szerkezeti kialakításhoz. Mivel egy tartályelem — mint említettük nagyságrendileg 25 és 400 m3 űrtartalmú lehet, a tartályelemek sokszorozásával egyszerű eszközökkel akár 10 000 m3 befogadóképességű víztornyot is építhetünk, ami már jóval meghaladja a leginkább használatos 25—2300 m3-es víztornyok átlagos nagyságát. Gazdasági előnyei az előregyártott elemek sokszorozásával és mivel a szerelési eljárás változatlanul igen egyszerű marad, a mérettel együtt nőnek. A szabadalom szerinti speciális alátámasztó és tartályelem kiképzés teszi lehetővé a nagyfokú, ismétlődő elemekből álló előregyártást, olcsó szállítást, és a minden más víztoronytípusnál egyszerűbb, nagy emelőberendezést nem igénylő szerelést. Más víztoronytípusokkal azonos (kis tornyok esetében nagyobb, nagy méreteknél kisebb) anyagfelhasználás esetén az említett 3 tényezőnél elérhető nagyfokú ráfordítás — megtakarítások a javasolt szerkezetet nagyon gazdaságossá teszik. A következőkben találmányunkat a csatolt rajzokra való hivatkozással néhány példaképpeni kiviteli alakkal kapcsolatosan részletesen is megmagyarázzuk. Az 1. ábra egy sík kétlábú (1) alátámasztóelem vázlatos rajza a 2. ábra és 3. ábra egy térbeli peremes lemez tartályelem keresztmetszete és oldalnézete a 4. ábra egy víztorony-egység, felállítva két (1) alátámasztóelem és egy (2) tartályelem távlati rajza összeszerelt állapotban az 5. ábra egy egytartályelemes a 6. ábra egy két tartályelemes a 7. ábra egy hat tartályelemes a 8. ábra egy tetszőleges számú tartályelemből nyitott vagy zárt rendszerré kombinálható víztorony alaprajzi elrendezését ábrázolja. A további három ábra az 1 és 2 elem speciális kialakítási megoldása révén lehetővé váló tényleges felszerelés és egyszerű állítás egyik esetét mutatja folyamatában. A 9. és 10. ábra a függőlegesbe állított két (1) alátámasztó elem közé két csőrlővel felemelésre előkészítve a (2) tartályelem. Oldalnézet és metszet a 11. ábra egy felállított víztorony egység [2 X (1) + (2)] mellett emelésre előkészítve egy harmadik és negyedik (1) alátámasztóelem és egy második 2 tartályelem. Az 1. ábra a síkban keretként kiképzett kétlábú (1) alátámasztóelemet mutatja, melynek két csőlába alul (3) csuklós (4) keretlemezében a két 1, 2 alapelem pl. csavaros összerögzítéséhez a csavarlyukak elő vannak készítve. (Természetesen hegesztett v. ragasztott kapcsolat is alkalmazható.) Ha az 1 elem végelemként szerepel a keret nyílása külön tartály 5 véglapokkal lezárandó. A 2. és 3. ábra a vízszintes, és csavarozás esetés két 6 végperemmel is ellátott, U alakra hajlított lemez 2 tartályelemet mutatja. Ha nagyobb fesztáv áthidalása szükséges, ennek vízszintes 7. pereme további elemek hozzáhegesztésével erősíthető a hajlításból származó nyomóigénybevételek felvételére. A magastározó pl. íves 8 fedőelemmel fedhető le. A 4. ábrán távlati képben látható egy felszerelt víztorony-egység, mely két 1 jelű és egy 2 jelű elemből áll. A víztorony magasságától függően az 1 elem két lába keresztirányban, szükség esetén hosszirányban is 9 rácsozással összekapcsolható és merevíthető. A képen az 5 fedlap nincs ábrázolva. Ha egy víztorony egység önmagában áll, a 4 keretlemezek 5 véglapokkal lezárandók. A 14 csavarkapcsolat és a betonalap 15 csuklóeleme látható még. Az 5—8. ábrán különböző példaképpeni alaprajzi elrendezéseket láthatunk, csak a szabadalom szempontjából legfontosabb 1 és 2 elemek és 5 véglapok vázlatos feltüntetésével. Az 5. ábrán egy víztorony-egység két 1 és 5 és egy 2 jelű elemből áll, A 6. ábrabeli két 2 tartályelémes elrendezést három 1 jelű elem támasztja alá és két 5 véglap zárja le. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
