172244. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klorid iont tartalmazó vizes oldatok elektrokémiai bontására

15 172244 16 bun pedig napi mintegy 2,4 tonna nátrium-hidroxidot termel, miközben a katódos áramkihasználás 86% és az anódos áramkihasználás 96%. 4. példa Négyrekeszes, laboratóriumi méretű elektrolizáló cel­lát állítunk össze. A cella anódtérből, katódtérből és az ezeket elválasztó két puffertérből áll. Az anódtér Hetron márkanév alatt forgalomba hozott, 1,4,5,6,7,7-hexaklór­­-endo-5-norbornén-2,3-dikarbonsav bázisú poliészter­ből, a két puffertér polipropilénből és a katódtér lágy­acélból készült. Az anódteret és az első pufferteret, vala­mint az első és a második pufferteret egymástól kation­­cserélő-membrán zárófal választja el. Ez a membrán egy 254 ti. vastag, tetrafluor-etilén és szulfonált perfluor­­-viniléter hidrolizált kopolimerjéből (előállítható a 3 282 875 számú amerikai egyesült államokbeli szaba­dalmi leírásban ismertetett módon ; egyenértéksúlya mintegy 1100) készült film. A második pufferteret és katódteret egymástól egy hagyományos azbeszt-diafrag­­ma választja el. 320 g/liter nátrium-kloridot tartalmazó sóiét cirkuláltatunk az anódteren keresztül, amely fel van szerelve egy, ruténium-oxid bevonattal ellátott titán­­-anóddal, és az első puffertérbe vizet táplálunk be. Az első puffertérből kifolyó folyadékot a második puffer­­térbe szivattyúzzuk. A második puffertérből a folyadék a pórusos azbeszt-diafragmán keresztül a katódtérbe folyik, amely acélkatóddal van felszerelve. A cellát 120 A áramerősséggel, 0,31 A/cm2 anódos áramsűrűség­gel és 4,4 V feszültségen üzemeltetjük. Az első puffertér­­ben az oldat nátrium-hidroxid-koncentrációja 120 g/liter, a második puffertérben a nátrium-hidroxid-koncentrá­­ció 187 g/liter és a katódtérben a nátrium-hidroxid-kon­­centráció 209 g/liter, az utóbbi oldat mintegy 0,5 g/liter mennyiségben tartalmaz nátrium-kloridot. Ilyen körül­mények között működtetve a cellát az anódos áram­kihasználás 96% és a katódos áramkihasználás 93% ab­ban az esetben, amikor az anolithoz sósavat adunk sztöchiometrikus mennyiségekben az anódos és a kató­dos áramkihasználás közötti különbség kompenzálásá­ra. 5. példa A 4. példában ismertetett módon eljárva az 1. példá­ban leírt cellát működtetjük 120 A áramerősséggel, 0,31 A/cm2 anódos áramsűrűséggel és 4,3 V feszültségen. Az első puffertérben az oldat 140 g/liter nátrium-hidroxi­dot, a második puffertérben az oldat 226 g/liter nát­rium-hidroxidot és a katódtérből elkülöníthető oldat pedig 240 g/liter nátrium-hidroxidot és mintegy 0,6 g/liter nátrium-kloridot tartalmaz. Az anódos áramkihasználás 96% és a katódos áramkihasználás 90%. 6. példa A 4. példában ismertetett cellát úgy módosítjuk, hogy a második puffertér és a katódtér közötti azbeszt-diafrag­­mát a DuPont De Nemours Inc. amerikai egyesült államokbeli cég által ESL323 jelzéssel forgalomba hozott pórusos perfluor-szulfonsav membránnal helyettesítjük. Az 1. példában ismertetett módon eljárva a cellát úgy működtetjük, hogy az első puffertérben az oldat kon­centrációja 100 g/liter nátrium-hidroxid, a második puffertérben 140 g/liter és a katódtérben 213 g/liter. Az anódos áramkihasználás 96% és a katódos áram­kihasználás 94%. 7. példa A 4. példában ismertetett cellát úgy módosítjuk, hogy a pórusos azbeszt-diafragmát Celgard márkanév alatt forgalomba hozott pórusos polipropilén-filmmel he­lyettesítjük. Az 1. példában ismertetett módon eljárva a cellát az alábbi körülmények között működtetjük, és így az alábbi eredményeket kapjuk. Nátrium-hidroxid koncentrációja Első puffertér Második puffertér Katódtér Katódos áramki­használás 110 g/Iiter 135 g/liter 191 g/liter 93% 125 g/liter 159 g/liter 252 g/liter 92% 135 g/liter 173 g/liter 244 g/liter 91% 150 g/liter 214 g/liter 303 g/liter 89% Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás kloridiont tartalmazó vizes oldatok elektro­kémiai bontására olyan elektrolizáló cellában, amelynek anódot tartalmazó anódtérből, katódot tartalmazó ka­tódtérből és legalább egy, az anód- és a katódtér között elhelyezkedő puffertérből álló cellateste van, és az egyes cellaterek közötti zárófal egy perfluorozott szénhidrogén és egy szulfonált perfluor-viniléter hidrolizált, át nem járható kopolimeréből vagy egy át nem járható szulfosz­­tirolozott perfluorozott etilén-propilén-polimerből vagy egy átjárható pórusos diafragmából van, azzal jellemez­ve, hogy a cella anódterébe egy ionizálható klórtartalmú vegyület vizes oldatát, míg katódterébe és a legalább egy puffertérbe vizet vagy alkálifémhidroxid vizes olda­tát tápláljuk be, a cella anódja és katódja között 0,4—4 A/cm2 anódos áramsűrűségű és 3,4—4,8 V fe­szültségű áramot bocsátunk át, és az elektrolízistermé­keket a cellaterekből ismert módon elkülönítjük. (El­sőbbsége: 1973. augusztus 15.) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mód­ja, azzal jellemezve, hogy az anódtérbe ionizálható klór­­tartalmú vegyület vizes oldataként alkálifém-halogenid vizes oldatát, a katód- és puffertérbe pedig vizet táplá­lunk be. (Elsőbbsége: 1973. augusztus 15.) 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy alkálifém-halogenidként nátrium­­-kloridot használunk, továbbá az anódtérből klórgázt, a puffertérből híg nátrium-hidroxid-oldatot és a katód­térből tömény nátrium-hidroxid-oldatot különítünk el. (Elsőbbsége: 1973. július 19.) 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mód­ja, azzal jellemezve, hogy ionizálható klórtartalmú ve­gyület vizes oldataként sósav vizes oldatát használjuk, továbbá az anódtérből klórgázt és a katódtérből hidro­géngázt különítünk el. (Elsőbbsége: 1973. augusztus 15.) 5. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a puffertérből elvezetett híg 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Thumbnails
Contents