172240. lajstromszámú szabadalom • Fonalfék, főként kettős cérnázó orsókhoz
9 172240 10 alatt la fonalfék csupán abban különbözik az 1. példa szerinti kiviteli alaktól, hogy a teleszkópos 5a fékbetét rövidebb, a 21 beállítóhüvely 32 furatából hiányzik a (34) rugó. A 21 beállítóhüvely rögzítésére szolgáló golyósretesz nem a tengelylyel párhuzamos irányban, hanem sugárirányban hat: a 30 golyóra ható 29 rugó a 22 vezetőgyűrű sugárirányú furatában van elhelyezve és a 31 golyófészek a 21 beállítóhüvely palástfelületében van. A 2b házrész a 21 beállítóhüvely fej peremére van csavarva és ezzel együtt a 44 csúszógyűrű segítségével a 2a házrésztől el van választva; ehhez képest szabadon elforgatható. A B—B sík alatti teleszkópos 5a fékbetét és a 3a, 4a nyomótagok közötti fékerő beállítása érdekében a 2b házrészt a 2a házrészhez képest elforgatjuk, amíg a 24 ütközőhüvely és a felső 4a nyomótag a 6. ábra szerinti helyzetet foglalja el. A felső 2b házrészt a becsavart 45 zárófedél zárja el. A 45 zárófedélnek tengelyirányú 46 furatán át elcsúsztathatóan van átvezetve a 12 fonalbevezető cső, amelynek alsó vége mereven össze van kötve a 4b nyomótaggal. A 4b nyomótagot tengelyirányban eltolhatóan vezeti a fazék alakú 47 hüvely, amely önmaga is eltolható tengelyirányban a 2b házrészben. A 47 hüvelyt alul a vele mereven összekapcsolt 3b nyomótag zárja le. A 3b nyomótagot a 4a nyomótaggal a 48 összekötőcső kapcsolja össze csavarmenetes kötéssel, sajtoló illesztéssel vagy ragasztással. A felső 5b fékbetétből és a 3b, 4b nyomótestekből álló szerkezeti egységben a felső 4b nyomótestet a 47 hüvelyben nyugalmi helyzetben előfeszíti a 49 csavarrugó, amely egyrészt a 12 fonalbevezető cső 33 peremén és másrészt a 47 hüvely 50 fenéklapjának külső felületén támaszkodik. A 48 összekötőcsövet az 51 nyomócsavarrugó veszi körül, amelynek alsó vége belenyúlik a 21 beállítóhüvely 52 furatába és az 53 peremen támaszkodik fel, míg felső vége a 3b nyomótagra támaszkodik. Ez az 51 nyomócsavarrugó feszíti elő nyugalmi helyzetébe az alsó la fonalfék felső 4a nyomótagját és a felső lb fonalfék alsó 3b nyomótagját a 47 hüvellyel együtt. A befűzésre kerülő fonal útjának szabaddá tétele a következőképpen történik: először a 12 fonalbevezető csőre az A nyíl irányában gyakorolt nyomóerő hatására a felső 4b nyomótag a 49 csavarrugó és a teleszkópos 5b fékbetét rugójának rugóereje ellenében a 47 hüvelyben lefelé tolódik mindaddig, amíg a 35b áthidalócső a 10b és a 11b fonalbevezető nyílások közötti központos helyzetbe kerül és az 5b fékbetét sugárirányban oldalra tolódik (5. ábra felső fele). Fokozva a 12 fonalbevezető csőre kifejtett A irányú erőt, a 3b nyomótag és a 48 összekötőcső a 35b áthidalócsövön át az alsó la fonalfék 4a nyomótagját az 51 nyomócsavarrugó és az 5a fékbetétben levő rugó ellenében lefelé tolja, amikoris a teljes fonalfék az 5. ábra szerinti alakot veszi feL Ebben a helyzetben a fonalvezető csatornában levő megszakításokat a 35a és 35b áthidalócsövek zárják s így létrejön egy végigmenő csatorna a pneumatikus befűzés számára. Amint a 12 fonalbevezető csőre ható tengelyirányú nyomóerő megszűnik, a fonalfék ismét a 4. ábra szerinti alakot veszi fel; az 5a és 5b fékbetétek a 35a, ill. 35b áthidalócsöveket sugárirányban kifelé tolják és ezeket a 43a, ill. 43b mágnesek a 2a házfél, ill. a 47 hüvely falának belső felületéhez fogják. 3. példa A találmány szerinti fonalfék egy harmadik kiviteli’alakját a 7—9. ábrák mutatják. Ez a kiviteli alak két fonalfékből van összeállítva. A fonalféknek a C—C sík alatti része lényegében megfelel a 2. példa szerinti szálfék B—B sík alatti részének. A lényegében azonos részeket ezért itt is azonos számozással láttuk el. A 2 fékház ismét az egymás folytatását képező két 2a és 2b házrészből áll, amelyek közül a felső 2b házrész a 21 beállítóhüvely fejperemére van csavarva. Így a felső 2b házrésznek az alsó 2a házrészhez képest való elforgatása révén a 21 beállítóhüvely is elfordul, miáltal a 24 ütközőhüvely tengelyirányban eltolódik és az 5 fékbetét által kifejtett fékerőt megváltoztatja. A felső 2b házrészben, amelyet a becsavart 45 zárófedél zár le, eltolhatóan helyezkedik el az 54 nyomótag, amelyben az 55 fonalvezető nyílás, valamint felső felületén az 55 fonalvezető nyílás felé csökkenő átmérőjű tölcsér alakú 56 fékfelület van. Az 54 nyomótag felett helyezkedik el a 2b házrészben eltolható 57 nyomóharang, amely nyílásával az 54 nyomótag felé van fordítva és ennek 58 peremére támaszkodik, fenéklapja pedig a 12 fonalbevezető csővel van összekötve. Az 57 nyomóharang és az 56 fékfelület közötti fékkamrában több 59 fékgolyó van, amelyek közül az ábrák hármat tüntetnek fel. Az 59 fékgolyók közül az egyik az 56 fékfelület közepén helyezkedik el és elzárja az 55 fonalbevezető nyílást. A többi 59 fékgolyó a középsőt nyomja és súlyánál fogva megnöveli ennek fékerejét. Az 54 nyomótagot, az 57 nyomóharangot és a 12 fonalbevezető csövet a 60 nyomócsavarrugó felfelé előfeszíti. A 60 nyomócsavarrugó alsó vége a 21 beállítóhüvely 61 körhornyába, felső vége pedig az 54 nyomótagnak az 55 fonalvezető nyílással egytengelyű 62 körhornyába nyúlik bele, ill. ebben támaszkodik. A 21 beállítóhüvely tengelyirányú 63 üregében eltolható 64 nyomócső alsó vége a teleszkópos 5 fékbetétből és a 3 és 4 nyomótagokból álló alsó fonalfék felső 4 nyomótagjával van összekapcsolva. Felső vége a 65 tolócsővel meg van hosszabbítva, amely alulról az 54 nyomótag 55 fonalvezető nyílásába nyúlik be. A 65 tolócsővel egydarabból kiképzett 64 nyomócső a 4 nyomótaggal együtt a 34 nyomócsavarrugó segítségével felfelé elő van feszítve. A 34 nyomócsavarrugó alsó vége a 24 ütközőhüvely fenéklapjának belső felületén fekszik fel, felső vége a 64 nyomócső 66 peremén támaszkodik. 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
